A Fellner Jakab születésének 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében szeptember 30-án Veszprémben egy konferenciával és a hozzá kötődő vándorkiállítással emlékeztek meg a neves építőmester életéről és munkásságáról.
Az esemény programja:
A Fellner-műemlékek kutatása és felújítása
konferencia
Helyszín: Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának székháza, 8200 Veszprém, Vár utca 37.
Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 10 óra
Program:
10:00 Mezei Zsolt történész-könyvtáros, a Pápai Református Gyűjtemények Könyvtárának vezetője
Fellner Jakab építészeti alkotásai Pápán és környékén
10:30 Koppány András régész, műemléki szakértő, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
Fellner Jakab tervezte épületek Veszprémben a műemléki topográfia tükrében
11:00 Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára, VEB2023 EKF
Egy egyházi magánépíttető – Dravecz József kanonok és veszprémi épületének sorsa
11:30 Szentkuti Viktor építészmérnök, vezetőtervező, M Építész Iroda
A veszprémi érseki palotaegyüttese és a nagyszeminárium épületeinek rekonstrukciója
A konferencia zárásaként levetítjük
„Fellner 300” vándorkiállítás megnyitója
Helyszín: A Városháza Aulája, 8200 Veszprém, Óváros tér 9.
Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 14 óra
Köszöntőt mond: Csík Richárd önkormányzati képviselő
A kiállítást megnyitja: Dr. Tevesz Mária művészettörténész, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Stegmayer Máté történész-muzeológus, Kuny Dezső Múzeum Tata
EGY TATAI ÉPÍTŐMESTER VESZPRÉMBEN
Fellner Jakab az 1760-as években ismert és keresett építésszé vált a Magyar Királyságban. Egyre több főúri és egyházi reprezentatív épület tervezésével bízták meg. Az ismertséget a tatai várkastély soha meg nem valósult tervei hozták meg számára, valószínűleg nagymányai KOLLER IGNÁC veszprémi püspök is ezek hatására figyelt fel rá. 1763-ben jelentős megbízást adott a tatai építőmesternek: az új püspöki palota épületének megtervezésére kérte fel. Az építkezést 1765-ben kezdték meg és 11 éven át tartott. Fellner a korábbi, szerényebb püspöki palota épületének felhasználásával egy pompás, U alaprajzú későbarokk épületet hozott létre, amely a veszprémi vár egyik legjelentősebb épülete lett.
Ezt követően Fellner több épületet is épített a veszprémi vár területén. DRAVECZ JÓZSEF olvasókanonok felkérésére a vár északi falánál, egy korábbi épület felhasználásával felépítette az olvasókanonok palotáját. Nemeskéri KISS PÁL nagyprépost megbízásából pedig a piarista gimnázium diákjai számára kollégiumként szolgáló épületen dolgozott, melyet azonban az épület 1778-as felszentelésekor már az Aggpapok Házaként szenteltek fel.
A püspöki palota építéséhez kapcsolódóan újabb megbízást kapott, 1775–1778 között felépítette a püspökség alkalmazottainak otthont adó Püspöki Alkalmazottak Házát. KOLLER IGNÁC püspök készítette elő a papnevelő intézet, az úgynevezett Nagyszeminárium építkezését is, melynek eredményét azonban 1773-ban bekövetkezett halála miatt már nem láthatta. Fellner Jakab egy U alakú, dísztelen, kimondottan a puritán funkciónak megfelelő kétemeletes épületet hozott létre, melynek tömbje mégis látványosan zárta le a vár északi oldalát. (Az épületre 1933-ban húzták fel a harmadik emeletet Linczmayer György tervei alapján, ekkor készültek a homlokzat díszítőelemei is.) Maga Fellner sem érte meg az épület elkészültét, az építkezést ugyanis csak két évvel halála után, 1782-ben fejezték be.
A tatai építőmester veszprémi munkássága nagy hatással volt a városra, ezek az épületek pedig a mai napig meghatározzák a veszprémi vár karakterét. Fellner Jakab neve nem merült feledésbe a városban, nem véletlen, hogy az első komoly tudományos munka, amely részletesen foglalkozik a fellneri életművel, Veszprémben készült. Pfeiffer János és Lukcsics Pál „A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában” című, 1933-ban kiadott könyvükben a vár területén a 18. század folyamán történt építkezésekkel foglalkoztak. Így figyeltek fel az ekkor még kevéssé ismert építész, Fellner Jakab nevére, akivel kapcsolatban kiterjedt kutatásokat folytattak, így a műben már rövid életrajzát is közreadhatták. Ez a munka nagyban ösztönözte a későbbi kutatókat is Fellner Jakab örökségének feltárására.
A veszprémi rendezvény fotói:
