Fellner 300 - 2022. 09. 30. - Veszprém

A Fellner Jakab születésének 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében szeptember 30-án Veszprémben egy konferenciával és a hozzá kötődő vándorkiállítással emlékeztek meg a neves építőmester életéről és munkásságáról.

Az esemény programja:

A Fellner-műemlékek kutatása és felújítása

konferencia

Helyszín: Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának székháza, 8200 Veszprém, Vár utca 37.

Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 10 óra

Program:

10:00 Mezei Zsolt történész-könyvtáros, a Pápai Református Gyűjtemények Könyvtárának vezetője

Fellner Jakab építészeti alkotásai Pápán és környékén

10:30 Koppány András régész, műemléki szakértő, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Fellner Jakab tervezte épületek Veszprémben a műemléki topográfia tükrében

11:00 Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára, VEB2023 EKF

Egy egyházi magánépíttető – Dravecz József kanonok és veszprémi épületének sorsa

11:30 Szentkuti Viktor építészmérnök, vezetőtervező, M Építész Iroda

A veszprémi érseki palotaegyüttese és a nagyszeminárium épületeinek rekonstrukciója

A konferencia zárásaként levetítjük

„Fellner 300” vándorkiállítás megnyitója

Helyszín: A Városháza Aulája, 8200 Veszprém, Óváros tér 9.

Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 14 óra

Köszöntőt mond: Csík Richárd önkormányzati képviselő

A kiállítást megnyitja: Dr. Tevesz Mária művészettörténész, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Stegmayer Máté történész-muzeológus, Kuny Dezső Múzeum Tata

EGY TATAI ÉPÍTŐMESTER VESZPRÉMBEN

Fellner Jakab az 1760-as években ismert és keresett építésszé vált a Magyar Királyságban. Egyre több főúri és egyházi reprezentatív épület tervezésével bízták meg. Az ismertséget a tatai várkastély soha meg nem valósult tervei hozták meg számára, valószínűleg nagymányai KOLLER IGNÁC veszprémi püspök is ezek hatására figyelt fel rá. 1763-ben jelentős megbízást adott a tatai építőmesternek: az új püspöki palota épületének megtervezésére kérte fel. Az építkezést 1765-ben kezdték meg és 11 éven át tartott. Fellner a korábbi, szerényebb püspöki palota épületének felhasználásával egy pompás, U alaprajzú későbarokk épületet hozott létre, amely a veszprémi vár egyik legjelentősebb épülete lett.

Ezt követően Fellner több épületet is épített a veszprémi vár területén. DRAVECZ JÓZSEF olvasókanonok felkérésére a vár északi falánál, egy korábbi épület felhasználásával felépítette az olvasókanonok palotáját. Nemeskéri KISS PÁL nagyprépost megbízásából pedig a piarista gimnázium diákjai számára kollégiumként szolgáló épületen dolgozott, melyet azonban az épület 1778-as felszentelésekor már az Aggpapok Házaként szenteltek fel.

A püspöki palota építéséhez kapcsolódóan újabb megbízást kapott, 1775–1778 között felépítette a püspökség alkalmazottainak otthont adó Püspöki Alkalmazottak Házát. KOLLER IGNÁC püspök készítette elő a papnevelő intézet, az úgynevezett Nagyszeminárium építkezését is, melynek eredményét azonban 1773-ban bekövetkezett halála miatt már nem láthatta. Fellner Jakab egy U alakú, dísztelen, kimondottan a puritán funkciónak megfelelő kétemeletes épületet hozott létre, melynek tömbje mégis látványosan zárta le a vár északi oldalát. (Az épületre 1933-ban húzták fel a harmadik emeletet Linczmayer György tervei alapján, ekkor készültek a homlokzat díszítőelemei is.) Maga Fellner sem érte meg az épület elkészültét, az építkezést ugyanis csak két évvel halála után, 1782-ben fejezték be.

A tatai építőmester veszprémi munkássága nagy hatással volt a városra, ezek az épületek pedig a mai napig meghatározzák a veszprémi vár karakterét. Fellner Jakab neve nem merült feledésbe a városban, nem véletlen, hogy az első komoly tudományos munka, amely részletesen foglalkozik a fellneri életművel, Veszprémben készült. Pfeiffer János és Lukcsics Pál „A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában” című, 1933-ban kiadott könyvükben a vár területén a 18. század folyamán történt építkezésekkel foglalkoztak. Így figyeltek fel az ekkor még kevéssé ismert építész, Fellner Jakab nevére, akivel kapcsolatban kiterjedt kutatásokat folytattak, így a műben már rövid életrajzát is közreadhatták. Ez a munka nagyban ösztönözte a későbbi kutatókat is Fellner Jakab örökségének feltárására.

Forrás: https://www.facebook.com/fellner.jakab.tata

A veszprémi rendezvény fotói:

A Kölcsey Könyvesbolt és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület könyvbemutató sorozatának 13. alkalmán, amely 2022. szeptember 26-án (hétfőn) 16.30-kor kezdődött, két egyházi könyvtár és levéltár, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Könyvtár és Levéltár valamint a Pápai Református Gyűjtemények mutatkoztak be és hozták el értékes kiadványaikat.
A beszélgetést Praznovszky Mihály vezette.

A köteteket bemutatták:
Dr. Takáts István általános érseki helynök,
Dr. Karlinszky Balázs levéltár-igazgató,
Köntös László gyűjteményi igazgató,
Dr. Hudi József levéltárvezető.

Helyszíne a Kölcsey Ferenc Könyvesbolt (8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 7.) volt.

Rendezvénysorozatunkat a Nemzeti Kulturális Alap és a Veszprém-Balaton EKF2023 támogatásával valósítjuk meg.

A CSERHÁTI KÖNYVSZALON minden hónap utolsó hétfőjén kötetlen légkörben, felolvasással egybekötött beszélgetéseken szeretné bemutatni a város és a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit feldolgozó könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket és intézményeket. Ami fejlődést, dimenzióváltást jelent, hogy a helyi közösségek meghívásának folytatása mellett, összeültetjük, közös gondolkozásra és alkotásra hívjuk azokat az alkotó csoportokat, akik célkitűzéseikben, narratívájukban hasonló vagy éppen nagyon különböző úton járnak, arra ösztönözve őket, hogy egy-egy izgalmas tematika mentén közös metszéspontokat találjanak.
Emellett szükséges a beszélgetések terét is bővíteni, mert a Cserháti Könyvszalon rendezvényei olyan élénk érdeklődés mellett zajlanak és annyi résztvevőt vonzanak, hogy „kinyomtuk a könyvszalon falait”, így jó idő esetén kitelepülünk a könyvesbolt elé.

Az egyházi gyűjtemények munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal Praznovszky Mihály irodalomtörténész vezette. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtárat Takáts István általános érseki helynök és Karlinszky Balázs levéltár-igazgató képviselte, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit Köntös László gyűjteményigazgató és Hudi József, a levéltár vezetője. A vendégek amellett, hogy tájékoztatást adtak a mindkét intézményre jellemző hármas tevékenység – levéltári munka, kiállítás, múzeum – aktuális helyzetéről, szót ejtettek arról, hogy például a vidék sorvadása miatt az utolsó pillanatokat éljük, amikor még be lehet gyűjteni a református emlékeket, vagy amit Karlinszky Balázs jegyzett meg: semmi esély rá, hogy a levéltárosok kutató, összegző, analizáló munkájának eredménye bekerüljön a napi történelemoktatásba. Jövőre Petőfi-év lesz, Pápán erre úgy készülnek, hogy bemutatják, a nemzet költője és kortársai számára mit adott a Pápai Református Kollégium. Kihívás előtt áll a főegyházmegyei levéltár és könyvtár is; a várba való visszaköltözés után például újra
látogatható lesz az egyháztörténeti múzeum, az ország harmadik legnagyobb keresztény kincsestára

Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.10.04. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/10/uj-szintre-lepett-a-cserhati-konyvszalon-a-legutobbi-osszejovetelen; Veszprémi7nap 2022.11.03.címlapon és a 9. oldalon.

"Semmi különös?", a Bakony ékkövei projekt zárórendezvényén vezetett túrákkal, kulturális, ismeretterjesztő és gasztronómiai programokkal, kézműves foglalkozással várták az érdeklődőket. Az FTI-iASK munkatársai és ösztöndíjasai kéthetes kutatótábor során feltárták Bakonynána, Borzavár, Jásd és Nagyesztergár rejtett kincseit, melyeket most bemutatnak a nagyközönségnek. Sétát tehettünk Borzavár múltjában, megtudhattuk, miért szeretik Bakonynánát az ott élők, miért nevezik a jásdiakat bodzásoknak és kik azok az esztergáriak?

A VEB2023 EKF "Semmi különös?" projektjéről bővebb információk itt érhetőek el: https://veszprembalaton2023.hu/projekt/semmi-kulonos

Régi alapokon címmel rendezett, beszélgetéssel egybekötött templomtörténeti előadás:

2022. szeptember 14-én 17 órakor a tüskevári templom szentelésének 255. évfordulója alkalmából, Szőke Melinda tartott a templom történetéről érdekes, eddig nem igazán ismert történeti adatokkal alátámasztott történeteket és érdekességeket felvonultató előadást. Ezt követően Dr. Nemcsics Ákos tartott előadást a tüskevári Kisboldogasszony templomban, a templom történetéről. Nemcsics úr édesapja, Dr. Nemcsics Antal, 1949-ben első alkalommal a tüskevári templom mennyezetére festett freskókat. Az ő hagyatékát, vázlatait bemutatta be Nemcsics Ákos.

Esterházy Leszármazottak Világtalálkozója, Réde, 2022.

Első alkalommal rendezték meg a 2022. szeptember 2-án Rédén, az egykori Esterházy birtokon található, jelenleg magán tulajdonban álló, de példaértékűen felújított és közösségi célokra rendelkezésre álló hajdani intézői lakba, a történelmi család találkozóját. Az eseményre kis túlzással az egész világból érkeztek leszármazottak, a szervezők külön örömére szolgált, hogy a legfiatalabb generáció is képviseltette magát.

A szervezést Buda Tibornak és családjának köszönhetjük, a helyszínt az egykori Esterházy uradalom intézői lakásának tulajdonosa biztosította. Külön köszönet a A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára részére, hogy az esetleges érdeklődőknek rendelkezésére bocsátott a levéltár gondozásában megjelent Az Esterházy család cseszneki ága című könyvből több példányt (Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka, 2013. Veszprém.)