Családfa rendezvénysorozatunk 12. alkalmán Varga György ismertette velünk Domján János barátjával és munkatársával közösen végzett családfa kutatási munkáját, módszereiket. Részletesen beavatott minket Fekete István író családfájának felállítása során végzett munkájukba.
Via Calvaria bringatúra - beszámoló
„Via Calvaria” néven szervezett a HATESZ egyesület és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület kerékpártúrát Zircről 2026.03.22-én a „Tekerj a Zöldben” programsorozat keretében a Sportrégió2026, Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és az Aktív Magyarország támogatásával.
Zirc-Olaszfalu-Eplény-Gyulafirátót kálvária-Jutas-Veszprém Benedek-hegy óvóhely-Ruttner Ház-Szentkirályszabadja-Litér volt az útvonal 45km távon, melyen 15 fő bátor jelentkező vett részt.
„Via Calvaria -Csendhegyek útja” gyönyörű pannon tájakon, a Bakonyban és a Balaton-felvidék dombjain halad keresztül egyik kálváriától a másikig, útközben pedig elcsendesedésre alkalmas, lélekemelő helyeken időzhetünk. A Via Calvaria kerékpáros túránk Zirc és Litér között egyedülálló módon kapcsolta össze az aktív sporttevékenységet, a természeti élményeket és a XX. századi történelmi emlékezetet. A túra központi gondolata az 1945. március 23-ához köthető sorsfordító események felidézése, amikor a II. világháború frontvonala ezen a napon több Balaton-felvidéki és bakonyi települést érintett sok-sok áldozatot követelve.
Zircről indulva a 2025-ben átadott Horizont kerékpáros kalandtúra útvonalán közelítettük meg Olaszfalut, ahol Varga Antal alpolgármester úr fogadott bennünket és mesélte el a fiatalok tragikus történetét. Közösen emlékeztünk meg főhajtással a temetőben és a templomnál arról a 32 fő olaszfalui fiatalról, akik sortűz áldozatai lettek 81 éve március 23-án a településen és nem élhették meg a béke napját. Olaszfaluból príma murvás kerékpárúton gurultunk tovább Eplényen keresztül Gyulafirátótra. A Veszprémhez tartozó település kálváriája 2013-ban lett felújítva, ahol már a 18. század végén fakereszt állt, mai 12 stációs formáját 1812-ben nyerte el. A Balaton-felvidék és a Bakony gyönyörű magaslati pontjain fekvő kálváriáiról és a Via Calvaria programról Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke beszélt. A gyulafirátóti Kálvária-domb egy remek magaslat, ahonnan gyönyörködtünk az alatta elterülő lankás vidék és Veszprém kilátásában. Pár éve adták át az aszfaltozott kerékpárút szakaszt mely a királynék városába csalogat. Mi egy földútra letérve érkeztünk meg Jutas-pusztára. Az Aranyos-völgyet követve történelmi malmok mellett haladtunk el a Séd-patak völgyében. A Szt. Benedek-hegy mélyén egy légoltalmi óvóhely található, ahol a lakosság túlélhette a 86 légitámadás borzalmait. HATESZ egyesületünk gondozza ezt az objektumot, ahol történelmi előadással emlékeztünk a harcokban elesettekre. A hűs, kísérteties sziklarendszert elhagyva a Ruttner-háznál vendégeskedtünk és pótoltuk energiánkat finom falatokkal. Balatonalmádi felé tartó kerékpárúton Szentkirályszabadját érintve hagytuk el a vármegyeszékhelyt. Litéren megemlékeztünk Bódi Mária Magdolnáról, aki szintén 1945. március 23-án, 81 éve vállalt vértanúságot asszonytársai védelmében. Magdi a háború legsötétebb éveiben minden erejét, képességét Isten szolgálatába állította, reményt adva a rászoruló, a hittől elszakadt, a háború borzalmait átélő embereknek és főleg a munkásasszonyoknak. A litéri temetőben Magdira emlékeztünk, majd az iskolánál található emlékhelyénél Tornyos Laci bácsi tartott nekünk érdekes történelmi előadást.
Gratulálunk a teljesítőknek! Köszönjük a részvételt! Info: www.hatesz.hu
Tekerj velünk a Zöldbe! HATESZ – BIKE
Az 1848. márciusi eseményekre emlékező rendezvény volt a csékúti temetőben, a hősök emlékére állított kopjafánál.
Az eseményről az Ajkai Szó online cikke alapján emlékezünk meg:
Padné Szabó Mária ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy március 15-én minden korosztály
ünnepel.
– Gyermekeink, unokáink még alig ismernek valamit a világból, amikor otthon vagy az óvodában piros-fehér-zöld zászlócskát készítenek, és örömmel lobogtatják azt. Tudják, hogy ünnep van. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. A ma is használt trikolórt a márciusi forradalomnak köszönhetjük, az 1848. évi áprilisi törvények XXI. paragrafusa tette hivatalossá. Másik 48-as jelképünk a kokárda. Ez eredetileg katonai sapka- vagy ruhadísz volt, a bátrak viseletévé a forradalom idején vált.
De mi is történt akkor, március közepén? Tények, amelyeket nem mindig emelnek ki a történelemkönyvek.
Elsők között az országgyűlésen részt vevő ifjakat említsük meg, akik fáradhatatlanul tudósítottak Pozsonyból a parlamentben zajló eseményekről. Például Széchenyi István országos jelentőségű felajánlásairól, valamint Kossuth Lajos beszédéről, amelyben sajtószabadságot, a jobbágyok felszabadítását, közös teherviselést és felelős magyar minisztérium felállítását követelték.
A hír még aznap, 14-én eljutott Pest-Budára. Petőfi Sándor lelkesedése határtalan volt: megírta a Nemzeti dalt, miközben felesége, Szendrey Júlia kokárdákat varrt. Másnap reggel háziasszonyként fogadta Bulyovszky Gyula és Vasvári Pál látogatását. Ők Jókai Mór társaságában mentek a Pilvax kávéházba, hogy találkozzanak a magukat forradalmi ifjaknak tekintő írókkal, festőkkel, jurátusokkal, valamint Irinyi József javaslatára 12 pontba foglalják, hogy „Mit kíván a magyar nemzet?”.
A nemzeti őrseregbe vidéki települések is küldték katonáikat. A honvédek között Csékút vitézei is harcoltak a hazáért és a szabadságért. Az 56. számú nemzetőr-kapitányság tagjai között legalább 73 csékúti fiatal is küzdött azért, hogy megvalósuljon március 15 máig érvényes üzenete: legyen béke, szabadság és egyetértés.
A megemlékezésen Bíró Józsefné és a Rózsavölgyi testvérek mondtak verset, közreműködött az Ajka–Csingervölgyi Zeneegylet Bányász Fúvószenekara. A résztvevők megkoszorúzták a kopjafát.
Az eseményen részt vettek a Bánki Donát Természetbarát Egyesület, valamint a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület képviselői is. A megemlékezők felkeresték a nemzetőrök sírját az
ótemetőben, majd meglátogatták a közelben található Claudia Inter Stellas Csillagdát.
(ta)
Fotó: Tisler
A Városszépítő és -védő Egyesület tisztelettel szervezésében ünnepi megemlékezésére hívták a várpalotaiakat az Alsóvárosi temetőbe, gróf Zichy Béla nemzetőr sírjához, 2026. március 15-én, 9 órára.
A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola tanulóinak műsora után köszöntő beszédet mondott Márkusné Vörös Hajnalka, főlevéltáros, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Ezt követően koszorúzásra került sor.
Fotók: Rumpler Imre
Részt vettünk a veszprémi 1848-as megemlékezések keretében, Rainer Pál vezetésével tartott temetői sétán az Alsóvárosi temetőben.
2026. március 10-én Nyirádon jártunk, ahol a Honismereti Szövetség HONISMERET folyóirata idei első lapszámának bemutatóján vettünk részt. Abben a számban több Veszprém megyei kötődésű írás is megjelent, de a helyszín igazi apropóját Németh Andrásné Farkas Gabriella írása adta, aki a nyirádi, illetve a magyar Sissi kultusz elhivatott kutatója.
Ajánljuk a sisimemorial.hu honlapot is a téma iránt érdeklődőknek.
A Petőfi Sándor legjelentősebb veszprémi látogatásának emléket állító bronz domborművet koszorúztuk meg március 6-án. Hagyományosan ez Veszprém városában a '48-as megemlékezések indító eseménye. A közös emlékezésre mindenkit tisztelettel hívtak a szervezők: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Eötvös Károly Könyvtár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém vármegyei tagozata és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület.
