Molnár Jánosné veszprémi helytörténész kutatásaiból tudjuk, hogy 1904-ben országos kiállításnak adott helyet az egykori belső vasútállomás környéke. A Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke Kolossváry József főispán, Rainprecht Anatal püspöki jószágkormányzó és a Veszprémi Ipartestület támogatásával megszervezték a megye iparosainak és mezőgazdászainak a bemutatkozás lehetőségét. Megnyerték a megye tehetős földbirtokosait és a vármegye képviselőit, hogy jelentős összeggel támogassák a kiállítást. Emellett ötfilléres kiállítási sorsjegyeket árusítottak az ország egész területén. A kiállítás háromszínű plakátjával nemcsak a megyét, hanem a fővárost is elárasztották.
A kiállítás helyszínét nagyon jól választották meg, a belső vasútállomás közelében (a mai Kossuth Iskola mellett, illetve szembeni), sík területen. Az építkezések 1904 július elején kezdődtek el a vízvezeték kiépítésével, melynek költségeit Veszprém város fedezte.
Minden nagyobb munkát helybeli iparosoknak adtak ki, többek között Kész Ferencnek, Abelesz Ignácnak, Próder Józsefnek. A kiállítás területén hangulatos szép teret alakítottak ki, ahol vendéglőt, teraszos kávéházat, középen pedig zenepavilont építettek fel. A kávéház mögött Tóth Árpád harangöntő négy látványos harangot állított fel, melyet Hornig Károly püspök az általa épített templom (a mai Károly-templom a kórház mellett) számára készített.
Volt borászati pavilon, a Balatoni Halászati Rt. kiállítóhelye halászkunyhót formázott és nádból készült. A kopár területet virágos, fás ligetté Schőn József püspöki főkertész varázsolta át munkásaival. A hétezer növényt a veszprémi püspök bocsátotta a város rendelkezésére. Augusztus közepére fogadóképessé vált a terület.
Az 1904-es gazdasági kiállítás specialitása a Bakony erdőkultúrájának és háziiparának, a balatoni halászatnak, valamint a Somló és a Balaton melléki borvidék szőlőkultúrájának, borászatának bemutatása volt. A kiállítók között volt a herendi porcelán-, az ajkai üveggyár-, a szíj és kötélgyártók, a híres kékfestő mestereink.
A kiállítás augusztus 28-tól szeptember 8-ig tartott, de az akkor 14ezres lélekszámú városban soha nem tapasztalt forgalmat hozott. A tizenkét nap alatt 50-55 ezer ember fordult meg Veszprémben, ennyien vitték szét elismerésüket az ország más vidékére.
