Padláskincsek zárórendezvény - 2023. 02. 13.

Padláskincsek rendezvénysorozatunk záróeseményén a szépszámú közönségnek bemutattuk a gyűjtött értékeket.

A vetített előadás előtt Brányi Mária VMJV alpolgármestere és Ferenczi Gábor a pályázati lebonyolító Pro Veszprém Kft képviselője köszöntötte a jelenlévőket.

A projeket és az elért eredményeket Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros történész, az egyesület elnöke ismertette Mentés másként című előadásában.

Az összegyűlt anyagból kiállítást készítettünk, amely a Pannon Egyetem E épület előcsarnokában tekinthető meg.

Az eseményt Márkus Júlia hegedűművész és Furka-Márkus Ágnes cselló művész, valamint a veszprémi Táborállás Dalkör előadása színesítette. A megjelenteket catering keretében vártuk egy kötetlen beszélgetésre.

A Balatonalmádi Honismereti és Városszépítő Kör  2023. február 10-én délután ünnepelte, Kovács István egyesületünk leköszönő elnökének 80. születésnapját.
Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke, Fabó Péter polgármester úr és a legrégebbi tagtársak személyesen is köszöntötték visszaemlékezve a régi szép időkre.
A Veszprém Vármegyei Honismereti Egyesület Kovács Istvánnak 80. születésnapján emléklapot adományozott, a honismereti mozgalomban végzett értékes munkájáért.
A helyi honismereti körön belül és azon kívül is a település múltjának megismertetése érdekében előadás sorozatot szervezett, értékes könyveket írt és most is ír, ami épp kiadásra vár. Életének egyik célja, a település értékeinek, hagyományainak felkutatása, továbbvitele az utókornak.
Kívánunk neki jó egészséget, hosszú életet, termékeny munkásságot.

2023. február 10-én tartották Tótvázsonyban a sváb nemzetiségű emberek kitelepítésének emléknapját.

A szervezők meghívására mi is részt vettünk az ünnepségen.

Helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatunkban az érdeklődők jelzései alapján a tervezetteken felül egy újabb rendezvényt tartottunk a Pannon KözTérben.

A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.

A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.

A Cserháti Könyvszalon 17. rendezvényének témája a veszprémi és a régió, nevezetesen Pápa, Ajka, Balatonfüred, Révfülöp helytörténeti folyóiratai voltak.
A folyóiratokat bemutatták:
Baán Beáta, a FÜREDI HISTÓRIA felelős szerkesztője
Csendesné Bosits Éva, az AJKAI SZÁZADOK felelős szerkesztője
Földesi Ferenc, a VESZPRÉMI SZEMLE felelős szerkesztője
Mátyus Alíz, a pápai SZÉLESVÍZ felelős szerkesztője
P. Miklós Tamás, a révfülöpi VILLA FILIP felelős szerkesztője
A beszélgetést vezette:
Márkusné Vörös Hajnalka, programfejlesztési tanácsadó, VEB2023 EKF, egyesületünk elnöke.
A Kölcsey Könyvesbolt bezárása miatt más helyszínt kellett választani a Cserháti Könyvszalon beszélgetéseinek. Áthidaló megoldásként a Lovassy László Gimnázium ének termét béreltük ki a szalon megtartására. Ezúttal azokat a Veszprémben, illetve a régióban megjelenő folyóiratokat mutatták be, amelyek ugyanolyan minőségben hosszabb ideje jelennek meg, illetve némi szünet után újra tudtak indulni. Ennek megfelelően ült az előadói körben Baán Beáta, a Füredi História felelős szerkesztője, P. Miklós Tamás ezúttal a révfülöpi Villa Filip folyóirat szerkesztőjeként, Földesi Ferenc, aki a Veszprémi Szemle felelős szerkesztője, Mátyus Alíz Pápáról a Szélesvíz folyóirat alapító főszerkesztőjeként és Ajkáról Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok felelős szerkesztője. A beszélgetés Márkusné Vörös Hajnalka, ez egyesület elnöke vezette A vendégcsokor indokolta a rendkívüli érdeklődést is; sokan jöttek el a bemutatandó kiadványok szerkesztőbizottságából, a háttér helytörténeti–honismereti szervezetektől, sőt Pápáról Mátyus Alíz középiskolás „híveiből” is páran.
Amennyire fontos a hatvanezer fős megyeszékhelyen a várostörténeti folyóirat, ugyanolyan fontos például a jóval kisebb lélekszámú Révfülöpön (1150 lakos) is a saját honismereti kiadvány rendszeres megjelentetése. A profi szakemberek által készített tudományos munkák mellett, ezért kaphatnak helyet a kiadványokban amatőr helytörténészek írásai (ellenőrizhető adatokkal), valamint régi dokumentumok, családi fotók is. Ilyen szempontból volt érdekes helyzetben Ajka, a felduzzasztott ipar miatt jóval népesebbé vált településcsokor, ahova az ország minden részéből érkeztek munkavállalók, tehát szó sem lehetett közös múltról, de ez az a település, amely az évtizedek folyamán lett igazi városi közösséggé. Mindegyik kiadványnál a közös cél: politikamentesen feltárni és széles körben hozzáférhetővé tenni (például a minden családnak ingyenesen juttatott példányok által) a múltat. Fontos még hozzátenni: országosan is ritkaság, hogy ennyi kiváló
minőségű helytörténeti folyóirat tud tartósan megjelenni egy vármegyében.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. szám 6. oldalán; VEOL online felületén: VEOL: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/02/uj-helyszinen-a-konyvszalon; Veszprémi7nap 2023.01.26. szám 6. oldalán; a VeszprémTV tudósítása https://www.youtube.com/watch?v=mpSKpPSklqM
A rendezvény videófelvétele:

A Veszprém TV Híradás műsorában:

Új helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatot indítottunk a Pannon KözTérben.

A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.

Ez alkalommal a Laczkó Dezső Múzeum és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár is erősítette a megjelentek közösségét, hiszen a személyes emlékezet, sokszor a hivatásos kutatók, jelen esetben a régészet munkáját is segíteni tudja. A Nándor-telep régi lakói egy ásatási helyszín beazonosításában voltak a szakemberek segítségére.

A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.

Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.

Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.

Az eseményen mi is részt vettünk, rövid köszöntő beszédek után lelepleztük az alkotást.

A Veszprém TV Híradás műsora:

Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.

KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus

Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.

Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.

A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):

Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.

Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.

Az óvodás gyerekeknek egy érzékenyítő, ismeretterjesztő előadást tartottunk, amely nagyon tetszett nekik, majd egy interaktív foglalkozás keretében megismerkedhettek a Palo, vagyis a kavicsfogú koponyamásolatával is.

További foglalkozások keretében Gyulai Attila vezetésével hozták létre a később, közterületen elhelyezendő street art 3D hatású festményt.

Gyulai Attila foglalkozása a gyerekekkel, amikor megalkották a Harmat utcában a "Placo téren" kihelyezemgő 3D hatású festményt:

A városlődi Kossuth Lajos Művelődési Házban rendezett Christkindl kiállítás vendégei voltunk.
Az eseményen bakonyi falvak német nemzetiségi karácsonyi szokása volt bemutatva. Herend, Bánd, Márkó, Hidegkút, Magyarpolány, Úrkút, Kislőd és Városlőd hagyományos, egyúttal az adott közösségre jellemző viseleteivel és magyar-német nyelvű rollupjaival ismerkedhettünk meg. A rendezvényt városlődi két Christkindl csoport élő előadása tette felejthetetlenné.
A kisteremben kis kézműves vásár volt, valamint forralt bor, tea, sok sütemény és szendvics.
Nagyon köszönjük a meleg fogadtatást és szíves vendéglátást!

Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

Adószámunk: 19263157-1-19

Copyright 2022. 
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

Székhely: 8200 Veszprém Füredi út 55.

Email:
elnök:
mvorosh@gmail.com
központi:
honismeret@gmail.com
Veszprém Megyei Törvényszék
60.106/1991

Megyei nyilvántartási szám: 19-02-0000681

Régi formátumú nyilvántartási szám: 681

Alapítás éve: 1991
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram