8. séta Ranolder János (1806–1875) veszprémi püspök nyomában
2021. június 6. (vasárnap) 15 óra
Indulás helye: Kórház utca, teátrum
Időtartama: 2 óra, a séta hossza: 2,5 km
Kényelmes viselet ajánlott.
215 éve született Ranolder János, a jó püspök, aki Eötvös Károlyt idézve „nem csak kenyeret szaporított és hatalmas szőlőbirtokokat gondozott, hanem leánynevelő intézeteket is alapított.” Kettőt Veszprémben, egyet-egyet Pápán, Tapolcán, Keszthelyen, Kaposvárott, másfél millió arany forintot költve e nemes célra. Veszprémben készült el az első intézet, az Irgalmasok iskolája, majd 1860-ban
az Angolkisasszonyok Intézete és temploma, amelynek átadásakor kikötötte, hogy a kis lánykák magyar tudást és nevelést kapjanak, ne németet. Sétánk során életútjának veszprémi állomásait járjuk végig.
Állomások:
1. Kórház főbejárata – Ranolder János életútja, szociális munkássága
2. Alsóvárosi temető — a Ranolder kripta, családja és kortársai
3. Megyeház tér — Erzsébet királyné koronázása és a magyar nőnevelés
4. Iskola utca — az Angolkisasszonyok Intézetének és templomának építéstörténete
5. Ranolder tér — az Irgalmasok Intézetének története
6. Óváros tér — a Vincés nővérek első iskolája
7. Szentháromság tér — Ranolder püspök lakhelye
8. Szent Mihály Székesegyház – a templom és az altemplom ismertetése
9. Patak tér — az egykori Káptalani Jószágkormányzóság
A sétát vezeti:
Gy. Lovassy Klára a Magyar Építőipari Múzeum ny. igazgatója, helytörténeti kutató
Térkép: Bontó László
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet!
A Kossuth Rádió "A Hely" című műsora 2021. április 23-án és 30-án az egykori Inotai Hőerőmű vendége volt:
A Hely: Inota 1. – Erőmű és hűtőtorony. Kossuth Rádió, 2021.04.23. 11.07
Az inotai November 7. Hőerőmű, amit Sztálin 73. születésnapján adták át, a szocialista nagyipar büszkesége volt. Az ország minden részéből toborzott emberek építették „felsőbb” rendelkezésére, és olyanok is, akik nem önként jöttek, ,,Hogy mi maradt ebből mára? Széljárta igazgatóság, romladozó üzemcsarnokok meg 3 hatalmas hűtőtorony. A felvételek itt készültek.
A műsor hanganyaga: 
A Hely: Inota 2. – Gyöngy a sárban – Béke kultúrház. Kossuth Rádió, 2021.04.30. 11.06
A pusztuló inotai hőerőmű szomszédságában árválkodik a Béke Művház. Az '58-ban elkészült épület kirí a szocreál környezetből. Az erőmű dolgozói Kovács Margit domborműve alatt kanalazták a bablevest és Rozsda Endre szürrealista mozaikja alatt gyújthattak rá egy Munkásra, Hincz Gyula mozaikja alatt mehettek gyűlésre vagy moziba. De van itt Somogyi Jenő, Pátzay Pál és Bernáth Aurél is. Van-e jövője a helynek, ami világszám – lehetne? Pénteken bejárjuk az épületet, ahol nemcsak a veszprémi Pannon Várszínház van otthon, hanem a Vad Fruttik is.
A műsor hanganyaga:
Közreműködők:
Petrovits László, a Várpalotai Városszépítő Egyesület elnöke
Móri Sándor tanár, az egyesület tagja
Takács János, villamosmérnök
Tóth Géza, a Bakonyi-Asset Management Kft. tulajdonos képviselője
Vándorfi László, Pannon Várszínház
Képek forrása: Kossith Rádi, A Hely
Föld Napja - április 22. helyett
Madarak és Fák Napja - május 10.
Az esős időjárásra való tekintettel az akciót elhalasztjuk! Új időpont 2021. május 10., délután.
Szemétszedésre hívunk a Sintér-árokba
A SINTÉR-DOMB a város szívében egy helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, sajnos most elhanyagolt állapotban, pedig ez egy igazi fel nem nyitott kincsesláda. Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok védett környezetét!
A tisztításra váró Sintér-árok a Séd partjáról indul egy tektonikai törésben és a Viadukt kis hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. Ez a vadregényes, háborítatlan zöld-útvonal alkalmas lenne a város különleges geológiai adottságainak, védett növénytársulásainak, a Tethys óceán egykori élővilágának, Veszprém híres ősállatának, a kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) életterének bemutatására, az ökoturizmus fejlesztésére, arról nem is beszélve, hogy a város egykori kőbányája, várospajtája, hóhér- és sintér-telepe, járványkórháza és a fertőtlenítője is itt a közelében működött és jól felfűzve a hozzájuk kötődő történeteket érdekes kincskeresésre adna lehetőséget. A mellette/felette lévő (alig ismert) Harmat utcai kilátóból nyílik a legszebb panoráma a városra.
Praktikus előnye is lenne a gyalogösvény kitisztításának. Egykor ez volt a legrövidebb összekötő út a Jeruzsálemhegy és a Dózsaváros (a két legnépesebb veszprémi városrész) között, ami nagyon hiányzik az itt élő és dolgozó embereknek. Az 1940-as években még széles kocsiút, majd a 60’-as években keskenyebb gyalogút mára kis ösvénnyé szűkült. A terület elhanyagoltságának oka, hogy 1968 után a Honvédség lezárta az átjárást és a természet visszavette a területet. Az 1980-as évek elején a Jeruzsálemhegy csapadékelvezetésének megoldása érdekében a felső szakaszon zárt, lejjebb nyitott vízelvezető rendszert alakítottak ki. Ma viszont már semmi akadálya nincs a zöld-útvonal kialakításának.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkatársai egy éve dolgoznak a projekt előkészítésén. Tisztázták a terület tulajdonviszonyait, tárgyaltak a VERGA vezérigazgatójával, majd felvették a kapcsolatot a HM VGH illetékeseivel. Engedélyt kértek és kaptak a városüzemeltetéstől a területhasználatra és Haluza János városüzemeltetési munkatárssal kijelölték az optimális útvonalat. Megnyerték a város önkormányzati képviselőjének (Halmay Gábor) és a Harmat utcai lakosoknak a támogatását. A VKSZ vezérigazgatója munkaeszközökkel és az összegyűjtött szemét és nyesedék elszállításával segíti a munkát.
Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok környezetét!
Jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.vmhe.hu/vmhe-rendezveny-regisztracio/
A Balatonalmádi Honismereti és Városszépítő Kör 2021. március 6-án a város több helyszínén
várostakarítást szervez. Az akció részletei és információk a mellékletben találhatók:
Tisztelettel emlékezünk - Sírfelújítások Várpalotán
Örömmel adunk hírt arról, hogy Várpalotán 3 sír megújult, megszépült a várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület tagjainak köszönhetően. A támogatóknak hálásan köszönjük pénzbeli adományaikat. Megemlékezésre tavasszal kerítünk sort.
A várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület – egyik – fontos feladata múltunk megismertetése, feltárása, az értékek védelme, megőrzése. A jubileumi évforduló is kötelez bennünket, 30 esztendeje alakultunk.
Célunk, hogy olyan személyek, akik a városban éltek, tevékenykedtek, munkásságukkal kiemelkedőt hoztak létre, vagy csak egész egyszerűen csendesen, lelkiismeretesen dolgoztak ezért a városért, annak polgáraiért, megérdemlik, hogy az utókor ápolja emléküket nem csak szóban, hanem tettekben. 2020. év ilyen megemlékezése volt, Mórotz Miklós várpalotai születésű festőművész halálának 50. évfordulója szeptember 16-án.
Egyesületünk ezért több sírt is gondoz a helyi temetőben és tart megemlékezéseket egy-egy híres-neves helyi személyről. Jó lenne, ha gyermekeink is tudnák, hogy pl. utcájuk névadója – Rutsek Pál – ki is volt, vagy éppen ki is az a Waldstein János, akiről városi díjat neveztek el.
A Nemzeti Panteon Alapítvány pályázatot írt ki, melyre 3 olyan személyiség sírjának felújítására pályáztunk sikerrel, akik egyrészt a város köztiszteletben álló személyiségei voltak, másrészt pedig sajnálatos módon leszármazottaikról nincs ismeretünk. Ezért félő, hogy síremlékeik elhanyagoltsága miatt megjelenésük további károsodást szenvedne.
Az egyik sír dr. Révász Jenő gyermekorvosé. Révász Jenő 1899. május 2-án született Budapesten. 1923-ban szerezte orvosi diplomáját. Budapesten kezdett dolgozni, városunkba a II. világháború befejeződését követően került. Egészen a 70-es évek közepéig praktizált – sokunk örömére. 1985-ben halt meg.
A másik sír az ízig-vérig - várpalotai festőművész- Mórotz Miklósé, aki1890. augusztus 13-án született Várpalotán. Az Iparművészeti Főiskolán Újváry Ignác tanítványaként tanult. 1923-ban volt az első kiállítása a Műcsarnokban. Ezt követően gyakran szerepelt a Nemzeti Szalonban és más országos tárlatokon. Különösen sokat tett Várpalota ifjúságának képzőművészeti neveléséért, hiszen – Nagy Gyulával karöltve – vezette azt a Bányász Képzőművészeti Kört 1954-től, amelyből olyan jeles festőművészek kerültek ki, mint Tatár Antal vagy Kása András. Várpalotán hunyt el 1970. szeptember 16-án.
A harmadik sír pedig a Rutsek Családé. Dr. Rutsek Pál a budapesti János Kórház alorvosa volt, majd 1886-ban került Várpalotára. Felvette a harcot a babona ellen, szegény betegeit ingyen gyógyította, nagy hírnevet szerzett magának. Köhögés ellen kiváló gyógyszernek bizonyult az általa ötféle fűből és illóolajból összeállított Rutsek-féle gyógytea. Saját pénzén korszerűsítette és újította fel az ispotályt, még kisebb műtéteket is végeztek itt. A fertőző betegek és elmebetegek számára különálló épületben teremtett helyet. Várpalotán utcát és városi nívódíjat neveztek el róla.
Sinrin–joku = erdőfürdő japán módszer a testi–telki egészséghez, mely rendszeres gyakorlással, napi 15 perc erdőterápia végzésével, erősíti az immunrendszerünket. Temperálja a vérnyomásunkat, csökkenti stressz-szintünket. A napi gyakorlatok városunk bármely erdei tanösvényén (Rab Mária sétaerdő, Berkenye tanösvény, Fenyves tanösvény, Gulyadomb, Kolostorok és Kertek), nagyobb parkjában (Erzsébet sétány…) elvégezhetőek. A módszert hatékonyabbá tehetjük egy-egy hét végi nagyobb erdei túrával, melyre városunk és környéke számtalan lehetőséget rejt. Ezt a módszert szeretnénk bemutatni Kozma Ildikó ny. tanár vezetésével.
Várunk minden érdeklődőt.
Az Erdőfürdő gyakorlásához ajánlott irodalmak:
https://www.kossuth.hu/konyv/4494/sinrin-joku
https://www.libri.hu/konyv/mijazaki_josifumi.sinrin-joku-1.html
Csendnapok/Erdőfürdő
Több mint séta az ERDŐFÜRDŐ 2020. október 10-én, szombaton 14 órától
a Séd völgyében, a séta megállóhelyein a japán SINRIN-JOKU módszerével erősítjük magunkat.
Gyülekező Veszprémben, a Jezsuita templom előtt. A 2 kilométeres séta útvonala: Jezsuita templom – Séd völgye – Laczkó-forrás – Séd völgye – régi vidámparki bejáró.
Javasoljuk, hogy kényelmes cipőben, sportos ruházatban jöjjenek, és kérjük, hogy vizet, íróeszközt hozzanak magukkal!
A sétát vezeti: Nagyné Kozma Ildikó ny. tanár, klímareferens.
Temetői séta az 1848-as hősök tiszteletére
Ahogy Magyarország minden táján, úgy Veszprémben is számos olyan magyar embertársunk emlékét őrizzük, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban és tetteikkel példát mutattak hazaszeretetből. Nyughelyük ma is megtalálható Veszprém temetőiben, nekünk pedig kötelességünk, hogy megemlékezzünk róluk.
Október 4-én, az Aradi Vértanúk tiszteletére, a veszprémi Alsóvárosi temetőben emlékséta indul, ahol lehetőség van felkeresni azt a huszonkét nyughelyet, amelyben a veszprémi hősök pihennek.
2020. szeptember 29-én, 16 órakor kerül sor Petrovics László, A "Jószerencsét" sorsfordulói című monográfiájának bemutatására, a várpalotai Krúdy Gyula könyvtárban.
A rendezvényen készült képek galériája:
Veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomában
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek.
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek. Sétánk első állomása Kopácsi György egykori gőz- és kádfürdője, amely 1859-1892 között működött. A hatalmas épületben öt fürdőszoba mellett öltözőt, társalgót, izzasztó- és hűtőhelyiséget is berendezett a tulajdonos. A fürdőt reumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták (Komakút tér 1.) Következő állomásunkon az Óváros tér 23. szám alatt működött 1908-1980-ig a városi gőzfürdő. Elsősorban nem tisztálkodási helyként, hanem hát-, láb-, derékfájás, hűlések, nátha, csúz, reuma és idegbajok ellen használták. A gyógyulni vágyók szénsavas, jód- és iszapfürdőt is kaptak. A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel helyén (Kopácsi u. 2.). A Séd patak völgyében több fürdő is működött: a Patak tér kiszélesedésében állt az egykori káptalani fürdőház, valamivel lejjebb zsidó rituális fürdő és egymás mellett több kádfürdő. A veszprémiek csak Deák-strandnak nevezett fürdőhelyét a Séd Jókai utcai oldalán (Jókai u. 45.) működtették 1919-1953 között. A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, féltucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Sétánk során az egykori gyógyhelyeket járjuk be közben elmesélve a fürdőkhöz kötődő érdekes történeteket.
A Cspmay-strand egykori életét bemutató Multbatekintő sorozat kisfilmje:
https://www.youtube.com/watch?v=FRC7B-YqaCs
"A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthetnek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehetnek. A Kulturális Örökség Napjai több mint 30 éve mind a vendéglátók, mind pedig a látogatók számára az épített örökség, a régészeti és természeti kincsek ünnepe."
Forrás további információ: http://oroksegnapok.gov.hu/
