Veszprém megyei Honismereti Akadémia 3.

Szakmai beszámoló Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.

Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.

Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.

Harmadik alkalmunkat 2023. március 25-én, a tótvázsonyi kultúrházban tartottuk. Kutatási tapasztalatairól számolt be dr. Kandikó Csanád Nagyvázsonyból. Baloghné Bertalan Katalin Mencshelyről, Szendrei Szilárd Tótvázsonyból és Szabó Csaba Taliándörögdről. A beszélgetést és a tapasztalatátadást Lipéczné Karsai Henrietta, a Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros vezette. A délelőtti előadásokat és beszélgetést ebéd után helytörténeti séta követte.

A Tájházalás 6. alkalmára 2023. március 25-én került sor Tótvázsonyban.

Célmondata: „Induljunk el a kályhától!” jól kifejezte a szándékunkat, a helytörténet iránt érdeklődők bevezetése a kutatás és gyűjtés módszertanába. A találkozónak a tótvázsonyi Művelődési Ház adott otthont, helyi házigazdánk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület volt, amely sikeresen fogja össze a Nagyvázsony és Nemesvámos közötti települések (Vöröstó, Barnag, Tótvázsony, Pécsely) fiatal helytörténet és népi hagyományok iránt érdeklődő személyeit és csoportjait. A találkozón nemcsak a bakonyi és Balaton-felvidéki helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek (Barnag, Szentgál, Felsőörs, Herend, Balatonfüred, Pécsely, Nagyvázsony, Olaszfalu, Csesznek), hanem a bakonyi pásztorok képviselői és fiatal érdeklődők is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 46 fő, több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármesterének köszöntője után a délelőtt előadások, szakmai beszámolók következtek. A szakmai előadások sorát Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros kezdte a levéltári és történeti kutatás lehetőségeiről. Mint a Veszprém Vármegyei Levéltár főlevéltárosa prezentációját a Veszprém Kaleidoszkóp több mint 10 éves jó gyakorlatainak ismertetésével gazdagította. Ezután a jogász végzettségű, nagyvázsonyi helytörténeti kutató Dr. Kandikó Csanád számolt be nagyvázsonyi tapasztalatairól és az ottani tájház állapotáról.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tájházak tárgyi anyagának tudatos gyűjtését és jó gyakorlatát mutatta be Lipeczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum tájházakért felelős etnográfus muzeológusa, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításainak példáján a gyűjteményépítés, leltározás és fenntartás részleteiről hallhattunk. A sort Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Tördemici Néptáncegyüttes művészeti vezetője folytatta. Színesen beszélt a pásztorok tárgyi anyagának és szokásainak gyűjtéséről, a ma is élő hagyomány tiszteletéről.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető szervezetek képviselőit és az érdeklődőket. A téma a helytörténeti kutatások és értékfeltárás tapasztalatai, a napi örömök, jó példák, nehézségek megbeszélése volt. Felkért beszélgető partnerek: dr. Kandikó Csanád – Nagyvázsony, Baloghné Bertalan Katalin, a pécselyi Csipke Műhely vezetője – Mencshely, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna, a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület elnöke – Pécsely, Szendrei Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke – Tótvázsony, a beszélgetést vezette Lipeczné Karsai Henriett.
A műhelybeszélgetés után a szakmai nap résztvevői helytörténeti túrára indultak Tótvázsonyban Szendrei Szilárd vezetésével.

Időpont: 2023. március 25. szombat
Helyszín: Kultúrház Tótvázsony, 8246 Tótvázsony, Kút utca 1/a

Program:

9:30–10:00 Regisztráció

10:00–10:15 Köszöntő Sipos Ferenc Tótvázsony polgármestere

10:20–10:50 Levéltári, történeti és fotógyűjtés – Márkusné Vörös Hajnalka Főlevéltáros - MNL Veszprém Megyei Levéltára, Projektfejlesztési tanácsadó – VEB2023 EKF

10:55–11:25 Helytörténeti gyűjtőmunka, kezdeti lépésektől, a nagyobb célokig - Dr. Kandikó Csanád, Nagyvázsony

11:30-11:45 Kávé és beszélgető szünet

11:50-12:20 Tudatos gyűjtés a tájházas tapasztalatok tükrében – L. Karsai Henriett tájházakért felelős muzeológus, Történeti Néprajzi Osztály vezetője Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém EKF

12:20-12:40 Gyűjtési tapasztalatok és egy példaértékű elköteleződés – Szabó Csaba néptáncpedagógus, művészeti vezető Tördemic NE

12:40–13:30 Ebéd és beszélgető szünet

13:40– 14:30 Kerekasztal: Helytörténeti kutatások, értékfeltárás (napi örömök, jó példák, nehézségek). Vezeti: L. Karsai Henriett
- Nagyvázsony – dr. Kandikó Csanád
- Mencshely – Baloghné Bertalan Katalin
- Pécsely - Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna
- Tótvázsony – Szendrei Szilárd
14:30– Fakultatív program: helytörténeti túra 1 óra 1,5 km Szendrei Szilárd vezetésével

SZERVEZŐK:
Lackó Dezső Múzeum Veszprém
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Tájházak Szövetsége

Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201108/02868 számú pályázata segítségével valósult meg.

A rendezvény videófelvétele, amit köszönünk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrey Szilárdnak:

Malomsok Község Önkormányzata meghívására vettünk részt a helyi iskolában rendezett 1848-as megemlékezésen.

A megemlékezésen az iskolás színjátszók előadása mellett egyesületünk elnöke, Márkusné Vörös Hajnalka tartott egy előadást az 1848-49-es szabadságharc eseményeiről, és tágabb értelemben vett eredményeiről.

A veszprémi 1848-as Március 15-i megemlékezések rendezvénysorozata keretében, Rainer Pál vezetésével temetői sétát tartottunk, mely keretében felkerestük a Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben nyugvó '48-as hősök és veteránok sírjait.

Bakonyság és Bakonyszentiván községek önkormányzatai, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Bakonyszentiván, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, a Kossuth Szövetség Veszprém Megyei Csoportja megemlékezést tartottak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc zászlóbontásának 175. és Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából.

A megemlékezés rendezvényei:
- március 15-i ünnepély
ideje: 2023. március 14. kedd 14 óra
helye: Bakonyszentiván, Művelődési Ház
HIMNUSZ – közös szavalás
Megemlékezést tartott: Gazdag G. László
„A csárdapusztai kápolna titokzatos története” című könyv írója.
Műsort adtak a Csóthi Géza Általános Iskola Csót tanulói.

- koszorúzás
Helye: Bakonyság, Csárda pusztai Kossuth kápolna

- szavalóverseny Csót, Vanyola, Lovászpatona, Noszlop, Pápateszér,
általános iskolai tanulói részvételével
ideje: 2023. március 14. kedd 15,30 óra
helye: Bakonyszentiván, Művelődési Ház

- Baráti beszélgetés, vendéglátás
helye: Bakonyszentiván, Művelődési Ház

A szavalóverseny zsűrijében egyesünk részéről Bándi László, Gy. Lovassy Klára és Márkusné Vörös Hajnalka vett részt.

A veszprémi Kossuth Laktanyában egyesületünk partnerségében megrendezett esemény beszámolója a szervező HATESZ, Hajag.hu honlapjáról:

Pumák a Bakonyban túrabeszámoló 2023. 03. 11.

Különleges túranapot szervezett a HATESZ egyesület a 2023 Európa Kulturális Fővárosa Veszprém programsorozat keretében 2023 március 11.-én.

A Pumák a Bakonyban c. honvédelmi emléktúra első alkalommal került megrendezésre, társszervezője a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet volt, és a Veszprém-Balaton Régió Kultúrájáért Közalapítvány Minipályázat támogatás keretében valósult meg, valamint a VERGA Zrt. erdőgazdaság is támogatta.

A résztvevők megismerhették a Magyar Királyi Honvéd Légierő legkiemelkedőbb katonai alakulatának, a veszprémi Puma vadászrepülő ezrednek a hősi történetét, fejet hajtva a sokszoros túlerővel szemben a hazai légteret védő bátor pilóták előtt.

Különleges helyszínről indulhattunk, a veszprémi Kossuth laktanyából, amelyet a MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ – a légierő egyik vezető alakulata, amely a „repülő relevanciájú” kezdeményezéseket örömmel támogatja – parancsnoka biztosított részünkre. Hazajáró túra eddig még nem indult laktanyából, külön ceremónia volt maga a belépés is. A résztvevőket Piros György ny. miniszteri tanácsos köszöntötte, aki régóta szervez kiállításokat hagyományőrző céllal.

A kb. 100 fős csoport katonásan, rendezetten, menetgyakorlat sebességgel vette az irányt a volt Jutas reptér irányába. A Pumák emléktáblájánál Pálffy Sándor régész ismertette a Pumák történetét. A tábla közösségi összefogás eredményeként lett felállítva a lőtérre vezető út mentén egy játszótér mellett, emlékezve és bemutatva a történelmi korszakot időseknek és fiataloknak, katonáknak és civileknek egyaránt. Innentől nyílt területeken haladtunk erős szélviharban már a lőtér szélén az ejtőernyős emlékhelyhez. Ennek látogatása engedélyhez kötött, mivel a lőtérhez tartozik. Köszönjük a belépési engedélyt a HM Vagyongazdálkodási Igazgatóság vezetőségének és a Böszörményi Géza csapat gyakorlótér parancsnokságnak, hogy a területen áthaladhattunk.

Egy hősi emlékműhöz érkeztünk, amely Jutaspusztán, a volt reptéren található, ahol 1941. április 12.-én súlyos légi katasztrófa történt, amely során 23 ejtőernyős katona vesztette életét. Az események emlékére minden évben ezen a napon (04. 12.-én) megemlékezéseket tartanak, amelyre idén is várják az érdeklődőket 16-18 óra között.

Papp Attila régész tartott ismertetőt a reptérről, ahol a Puma vadászrepülők állomásoztak, és ismertette a még fellelhető objektumokat. Alakulóban van egy széles összefogás, hogy az itt található történelmi emlékek megőrzésre és kutatásra kerülhessenek, védett helyen legyenek a lőtéren.

Az érdekes előadásokból megtudhattuk, hogy a Veszprém körüli dolomit fennsíkot már az 1908-as évektől katonai célokra használta a Monarchia hadserege. A M. kir. 101/I. honi vadászrepülő-osztály vitéz Heppes Aladár repülő őrnagy parancsnoksága alatt alakult meg, és települt Jutasra 1944. május 1. napján. Súlyos bombatámadás érte a repteret 1944. július 8.-án jelentős személyi veszteségekkel. Veszprémet a II. világháborúban 86 bombatámadás érte, jelentős polgári áldozatot követelve. Az itt elhelyezett emléktábla ezen áldozatokról is megemlékezik. Az emlékhelyen koszorút helyeztünk el a túra résztvevőivel közösen.

A menet a hadiutat követve Márkó felé vette az irányt, hogy meghódítsuk a környék legmagasabb pontját, a Papod-hegy csúcsát, amely 644 m magas, egyúttal kiváló kilátópont a reptérre is. Egy autóbuszos transzfert is beiktattunk Hárskútig, hogy ne kelljen az országút mellett bandukolni. A hegytetőn található kilátó Vitéz Bertalan Árpádról lett elnevezve, aki az 1941-ben lezuhant ejtőernyősök parancsnoka volt. Flózik Ervin emléktáblája található még a hegytetőn, aki 1945 januárjában vadászgépével itt zuhant le, és hősi halált halt. A kilátóból jól áttekinthető volt a Pumák reptere. Gyönyörű volt a kilátás a Balaton-felvidék tanúhegyeire, a Balatonra, az éles szeműek pedig a Schneeberg havas csúcsait is megpillanthatták.

Egy ilyen magaslat megmászása, és a 18 km-es menetgyakorlat után jól esett a finom ebéd a hárskúti Művelődési Házban. Látványosságot jelentettek a településen megjelenő V-BUSZ korszerű csuklós buszai, amelyek visszarepítettek bennünket a laktanyába, ahol a népszerű Hazajáró c. műsor szereplői, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tartottak közönségtalálkozót.

A program végén ünnepélyesen megállapodást kötött a HATESZ és a Hazajáró vezetősége. „A Szövetség tagjai a kárpáti természetjárás hagyományait szem előtt tartva együtt munkálkodnak a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítésén, elsősorban a honismeret és a turizmus eszközeivel.”

A túra teljesítői büszkén emlegethetik a Pumák jelmondatát, amely követte utunkat: Vezérünk a bátorság! - Kísérőnk a szerencse!

HA TESZ – Jobb lesz! Bácskai Péter szervező

Partnereink: Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, Veszprém-Balaton Régió Kultúrájáért Közalapítvány, MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, HM Vagyongazdálkodási Igazgatóság, MH Böszörményi Géza csapat gyakorlótér parancsnokság, VERGA Zrt., Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, Laczkó Dezső Múzeum, Hárskút Művelődési Ház, V-BUSZ, Régész kutatók.

Egyesületünk tagjai, Rainer Pál kezdeményezésére és vezetésével megtisztította az elhanyagolt 1848-49-es szabadságharchoz kötődő veszprémi polgárok sírjait.

A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjait veszprémi cserkészek, diákok és tanáraik segítették a munkában, amit nagyon köszönünk.

Január és február hónapban a tél folyamán összegyűlt szemetet szedtük össze, valamint a téli viharok által kidőlt és veszélyessé vált fákat távolítottuk el a balesetek megelőzése érdekében.

Ebben a munkában köszönjük a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató és a TREE REX KFT (Orosz Bence: Fakivágás , zöldterület kezelés a Dunántúlon 06303365472) munkatársainak segítségét.

Ugyancsak ebben az időszakban végeztük el a napelemes világítás kábelének föld alá helyezését, amiben Szelestey Polgár Attila és testvére volt segítségünkre, alpin-technikás munkájukkal.

A Cserháti könyvszalon 18. előadása Lovassy László Gimnázium énektermében került megrendezésre. A most körül járt témánk a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és azok kiadványai volt.

A kiadványokat bemutatták: Kiss Albertné, a Németbányai Települési Értéktár Bizottság elnöke; Németh Andrásné Farkas Gabriella, mesterpedagógus, Nyirád; Pető Piroska, környezetmérnök, író
A beszélgetést vezette: Bánkutiné Mihalcsik Márta, a NMI módszertani referense.

Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.

Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről. Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.

Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. számának 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/03/cserhati-konyvszalon-fokuszban-az-ertektari-munka; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldalán.

Az esemény videófelvétele (köszönjük a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrei Szilárdnak)

A Veszprém TV tudósítása:

A mai nap egyesületünket képviselve Apácatornán jártunk, ahol részt vettünk dr. Karácson Imre emlékére szervezett istentiszteleten, koszorúzáson és egy kis konferencián. Nagyon köszönjük a kedves vendéglátást, és a tartalmas előadásokat Apácatorna múltjáról, illetve a község leghíresebb szülötte, Karácsony Imre levéltáros, pedagógus, pap életútjáról, munkásságáról.