Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2023. évi Cholnoky-díjat Rybár Olivérnek adományozta.
A díjátadó ceremónián megjelentek a Cholnoky család ma élő leszármazottai, és Cholnoky Zsuzsanna a méltatáson kívül, Cholnoky Jenő hagyatékából személyes emléket adott át Olivérnek.
Rybár Olivér több mint egy évtizede jelentős kutató és publikációs tevékenységet végez Veszprém város szülötte, Cholnoky Jenő földrajzprofesszor életműve feltárása és méltó bemutatása érdekében. A szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetemen jegyezte el magát a földrajz tudománytörténetével, Puskás János professzor úr ösztönzésével és támogatásával. Rybár Olivér már diákkorában kitűnt társai közül lelkesedésével, akadályokat nem ismerő szorgalmával és céltudatosságával.
Cholnoky Jenő szakmai munkásságának, személyének és a Cholnoky család életének feltárásával kapcsolatban számos fórumon, országos konferenciákon, különböző tudományos intézményekben, többek között az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban tartott színvonalas előadásokat.
Rybár Olivér sokat tett a Cholnoky-emlékhelyek megismertetése terén is. Kezdeményezte és elősegítette a Cholnoky szobor – Balás Eszter alkotása – felállítását a tudósról elnevezett Veszprémi Cholnoky Jenő Általános Iskola előtt.
Az oktatás és nevelésügy nagy nyeresége, hogy tudását földrajz-technika szakos tanárként, a Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskolában is kamatoztathatja, s eredményesen motiválhatja a diákokat a természet és a hazai tájak önzetlen, áldozatokat is vállaló szeretetére. Tanári munkája mellett nagy szorgalommal és kitartással végzi kutatásait, pihenése és szabadideje rovására, jelentős egyéni áldozatvállalással.
A 2023. évi Gizella Napokon egyesületünk is részt vett, a több napos rendezvénysorozat legfőbb eseményén, az idén másodszor tartott városrészi zászlófelvonuláson.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület életében azért is fontos volt ez a nap, mert elnök asszonyunk munkáját Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése Gizella-díjjal jutalmazta.
Az elismerés több évtizedes elkötelezett értékmegőrző, és feltáró munka eredményét dicséri.
Szegedi József
laudatio
a ”Honismereti Szövetség 2019. évi Emléklapja„ elismerésre
Szegedi József Budapesten született 1935-ben. Életének első ötven éve Balatonalmádihoz köti. 1984 óta a veszprémi Jutasi úti lakótelepen él, azóta valódi veszprémi patriótává lett. Civil életében vegyésztechnikusként dolgozott a Fűzfő-környéki ipari üzemekben. 1995 óta nyugdíjas.
Már középiskolás korában sokat fényképezett, idővel eljutott a mozgóképig. Autodidakta módon ismerkedett meg a videózással az 1990-es években. Művei forgatókönyvét, a képsorokat, a szöveget, a kísérőzenét is maga szerkeszti. 2018 végéig 76 kisfilmet készített. Alkotásainak tárgya az embert körülvevő természet és a történelem képi vetülete. Vannak városokat, tájegységeket bemutató kisfilmjei, valamint a kirándulásain, külföldi túráin felvett útifilmjei is. Néhány cím: Ősz a Bakonyban; Tihany, a Balaton gyöngyszeme; Emlékezzünk 1848-ra; Veszprém alulnézetben; Pozsony; Barangolás Egerben és környékén; Egy nap Grazban; Dél-morva kastélyok stb.
Karakterisztikus filmalkotásai közé tartoznak a legszűkebb hazájának múltját, mindennapjait, az ottani élet kereteit leíró-megörökítő félórás filmjei: A Jutasi úti lakótelep az ezredfordulón; Négy évszak a lakótelepen; Ahol élünk: a Jutasi úti lakótelep. Filmjein szívvel-lélekkel dolgozik, és szívesen mutatja be őket. Összeállításait eddig közel 400 alkalommal vetítette le művelődési házakban, nyugdíjasklubokban s egyebütt előadás kíséretében, természetesen: térítés nélkül. Efféle kulturális missziójához tartozik, hogy időnként hasonló tárgyú kamarakiállításokat is rendez. Legjobb filmjeiből adományoz a közgyűjteményeknek is.
Veszprém, 2019. április 28.
Somfai Balázs sk.
egyesületi tag
Petrovics László
laudatioja
Petrovics László Bakonycsernyén született 1947. augusztus 25-én. Szakképesítése: tanár, népművelő, szaküzem-gazdász, kulturális menedzser. 1987–1998 között vezette a Jó Szerencsét Művelődési Központot. A közművelődésben tevékenykedve számos újszerű kezdeményezésnek volt elindítója, így például a Bányász Fúvószenekari Találkozóknak, s mindig nagy hangsúlyt fektetett az intézményben működő civil szervezetek munkájának segítésére, támogatására és az amatőr művészeti tevékenység felkarolására is. Irányítása alatt a művelődési központ színvonalas rendezvényeivel, kiállításaival gazdagította a város kulturális életét és számos helyi alkotónak adott bemutatkozási lehetőséget, emellett a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában való tevékeny közreműködés is a nevéhez fűződik. 1998-tól nyugdíjazásáig a Faller Jenő Szakképző Intézet tanáraként fontos szerepe volt abban, hogy az iskola diákjai megismerjék városuk történetét, kialakuljon lokálpatriotizmusuk, s számtalan helyi alkotóval és munkásságával ismertette meg a fiatalságot, képzőművészeti kiállításokat szervezett és nyitott meg.
Alapítója és vezetőségi tagja a Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör Egyesületnek, a Bányász-hagyományok Ápolásáért Egyesületnek. A Városszépítő és Védő Egyesületnek alapító tagja 1990-től, elnökségi tagja 1997–2001 között, elnöke 2007-től. További tagságai és tisztségei: Hazaifias Népfront Városi Bizottsága, Honismereti Bizottság, Várpalota (1971–75); Várpalotai Bányász Sportkör elnökségi tagja, a vívó szakosztály elnöke (1980–90); Magyar Népművelők Egyesülete (1988–99); Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1990–97); Bányász Művelődési Intézmények Szövetsége elnökségi tagja 1993–1997 között; Bányász Kórus baráti Kör Egyesület elnökségi tagja 1998–2007 között; Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja 2011-től; Város és Faluvédő Szövetség (Hungária Nostra) választmányi tagja 2016-tól.
Petrovics László hosszú évek óta jelentős munkát végez a város helytörténeti kutatásában, munkáit számos kiadvány is őrzi. Összeállította és kiadta a Bányász Kórus történetét (80 éves a Várpalotai Bányász Kórus. Várpalota, 2000.), megírta a Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör 35 éves tevékenységét (Várpalotai-Pétfürdői Kertbarátkör 1970–2005. Várpalota, 2005.), valamint a fúvószenekar történetét (A Várpalotai Bányász Fúvószenekar története 1929–2009. Várpalota, 2009.). Az általa a Thury-vár Nonprofit Kft. – Krúdy Gyula Városi Könyvtárnak átadott és nyilvántartott dokumentumainak száma 158, amelyek három nagy témakört érintenek: - Bányászhagyományok Várpalotán, - Közművelődés és kulturális élet Várpalotán, - a Városszépítő és Védő Egyesület tevékenységének szakterületei. További írásainak feldolgozása is folyamatban van.
Fáradhatatlanul kutatja a város történetét, összeállította a művelődési ház történetét, tanulmányaiban feltárta a bányászhagyományok, a bányászkultúra értékeit, a Kálvária lakótelep kialakulását, a bányásznapok emlékét. Ezeket a témákat újságcikkekben (többek között a Honismeret folyóiratban), előadásokban is népszerűsíti. Tevékenysége sok anyagot szolgáltat a további kutatáshoz is városunkról. Előadásaiból az „Egyesületünk helye és szerepe a városvédők országos és helyi kapcsolatrendszerében” (2017. decembere, Várpalota), „A palotai ferencesrendi kolostorromok történetéről” (2015. júniusa, Várpalota), „Egyesületünk szerepe és tevékenysége a helyi identitástudat és hagyományápolás tükrében” (2018. novembere, Keszthely), „Könczöl Imre ny. könyvtárigazgató születésének 100. évfordulóján” (2018. novembere, Várpalota), Bányásztémájú képzőművészeti alkotások Várpalotán” (2018. júliusa, Szombathely), „A várpalotai Városszépítő-, és Védő Egyesület honismereti tevékenységéről” (2018., Veszprém), „Bakos Miklós alapító tagunk születésnek 90. évfordulóján” (2019., januárja, Várpalota) címűeket említjük.
2013-ban egy komoly kutatómunka végén sikerült kiadnia „A várpalotai bányászszakszervezet kulturális érdekképviselete történetéből” címmel a város kulturális életének, értékeinek, a bányászkultúra mintegy 100 évének a feldolgozását. Ez a jelentős anyag komoly értéket képvisel a város helytörténetében.
Megemlékezéseiben őrzi jeles palotai elődeink életét, munkásságát: Tenczer Károly, Bartos Sándor, Tatár Antal, Konta László, Csiky Iván, Nagy Gyula, Hrabowszky György, Leitner Ferenc. Számos palotai alkotó kiállítását megrendezte, megnyitotta
Több helytörténeti sétát vezetett, ahol a város egy-egy részét mutatta be érdeklődőknek. A fiataloknak helytörténeti vetélkedőket szervezett vagy zsűrizett. Számos palotai alkotó kiállítását méltatta és nyitotta meg városunkban és másutt. Saját fotóin, fotókiállításain keresztül is népszerűsíti szülővárosát, Várpalotát. Civil szervezeteket képvisel méltón a testvérvárosokban, tudósításokat jelentetett meg munkájukról, kirándulásaikról, évfordulóikról napilapokban, Bányamunkásban, Palotai Újságban, Szabad Földben egyaránt. Számos szakmai rendezvény megszervezésében, meghonosításában vett részt, mint pl.: a 11. Európai Bányász-Kohász Találkozó, Balatonfüred kulturális programjának vezetője (1995); a Bányász amatőr művészegyüttesek országos találkozójának szervezője, Várpalota (1994); a Jószerencsét köszöntés országos jubileumi rendezvényeinek színhelye, Várpalota (1994-től); a Bányász Fúvószenekarok találkozójának rendszeressé tétele (1993-tól). Történelmi kiállítások és feldolgozások készítése és rendezése, bányászattörténeti forráskutatások (Faller Jenő, Korompay Lajos, 40 éves az S-II akna, Jó Szerencsét Olvasókör, stb.)
A Városszépítő és Védő Egyesület elnökeként évek óta szívén viseli a „Virágos Várpalotáért” mozgalom népszerűségének emelését, a város épített és természeti értékeinek védelmét és megismertetését, történeti emlékhelyeink óvását, feltárását (Ferences kolostor romjai, Tomori-forrás, római kori halomsírok stb.), emlékjelek, emléktáblák állítását (Rákóczi-telepi bányászlakótelep létesítésének 50. évfordulójára (1999); Kálvária-lakótelep (2002); az egykori Jó Szerencsét Olvasókör, ma Rendőrkapitányság épületfalán (2003); Szent István úti temető, Tomori forrás (2008);Petőfi István emlékjel (2008); Egykori ferences-rendi kolostor tiszteletére (2010)).
Ápolja az Egyesület kapcsolatait a városon belül más civil szervezetekkel, a városon kívül megyei és más dunántúli városvédő szervezetekkel. A társ szervezeteknél népszerűsíti városunkat, amikor ide érkeznek vendégek (civil szervezetek képviselői, testvérvárosok képviselői) szívélyesen mutatja be városunkat, értékeinket. Az évente megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjai városi rendezvénye szervezője (2008-tól); a városszépítő- és védő egyesületek megyei együttműködésének szervezője és koordinátora (2010-től); a Helyi Értéktár Bizottság aktív résztvevője (2013-tól); a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) 35. Országos Találkozója és Szakmai Konferenciája megrendezése Várpalotán (2016. 08. 04-06.). Kezdeményezője, szerzője és kiadója az egyesület 20 és 25 éves tevékenységét összefoglaló köteteknek (Emlékkönyv 1990-2010.; Emlékkönyv 1990-2015.)
Petrovics László munkája elismeréséért Várpalota Városért érdemérmet (1997), Elismerő Oklevelet (2000), Magyar Művelődési Társaság, Magyar Művelődési Intézet Podmaniczky-díjat (2015), a vezetése alatt álló Városvédő Egyesület Várpalota Városért érdemérmet (2015), 2019-ben a Honismereti Szövetség elismerését vehette át.
Várpalota, 2019. december 13.
Próder István Vargáné Nyári Katalin
vezetőségi tag, egykori elnök vezetőségi tag
Kádár István
laudatioja
Kádár István, Gyergyószentmiklóson született 1968. június 24-én.1989. augusztus 20-a óta él Magyarországon, 2006-tól várpalotai lakos. Foglalkozása: építőipari vállalkozó. 2010-től a Kálvária városrészben önkormányzati képviselővé választották. Elnöke a Gazdasági Bizottságnak, tagja a Jogi Bizottságnak.
A Városszépítő és Védő Egyesülettel 2010-ben került kapcsolatba, „Az egyesület munkáját, célját nagyra tartom, örülök a sikereinek és támogattam ahol tudtam. Részt vettem a közgyűlésein, és a képviselői keretemből is támogatom a működésüket.”
A várpalotai Városszépítő és –védő Egyesület elnöksége, 2019.03.10-én meghozott, majd 2019.05. május 7-i ülésén véglegesített döntése alapján: Kádár István önkormányzati képviselőt, egyesületünket két ciklusban történő következetes támogatásáért – javasoljuk – hogy részére a Honismereti Munkáért Emlékérem kitüntetést adományozzon.
Általa is, a korábbi feltételrendszerhez képest előrelépést értünk el. Mert feladatrendszerünk ezáltal bővülhetett. Másfelől az önkormányzatnak is több segítséget tudtunk adni. Például a virágos városért mozgalomban, a településfejlesztési kérdések véleményezésében vagy a helytörténeti kutatásaink végzéséhez és kiadványaink megjelentetéséhez. Kiemelhető hozzájárulásával készült el az egyesület 25 éves jubileumi emlékkötete, továbbá a Jó szerencsét Művelődési Központ alapításának 60.évfordulóján felavatott emléktábla és az azt követő megemlékezés.
Elkötelezett lokálpatriótává vált ez idő alatt.
Úgy ítéljük meg, hogy hasznos munkájával hozzájárult egyesületünk pozitív megítéltetéséhez.
Várpalota, 2019.05.13. Petrovics László, a várpalotai Városszépítő és –védő Egyesület elnöke
Jákli Tivadar
laudatioja
Jákli Tivadar 1954.05.27.-én Pápán született. 1973-óta él Várpalotán. Jelenleg, nyugdíjas MÁV alkalmazott.
A várpalotai Városszépítő és –védő Egyesület elnöksége, 2019.03.10-én meghozott, majd 2019.05. május 7-i ülésén véglegesített döntése alapján: Jákli Tivadar korábbi tagtársunkat, aki - 2008 -2014 - között aktív tagunk volt, majd támogatóink között tudhatunk ma is, segítő tevékenységért – javasoljuk – hogy részére a Honismereti Szövetség emléklapját adományozza. Tagtársunk, 2007-ben kérte felvételét szervezetünkbe. 1998-2002.között a várpalotai Önkormányzat Városfejlesztési Bizottság kültagja majd, 2002- 2014 között önkormányzati képviselő volt.
Civilszervezetünk bátran támaszkodhatott akkor képviselőként tevékenykedő egyesületi tagunk erkölcsi és anyagi támogatására. Ugyanis önfenntartók nem tudtunk lenni. Tevékenységével katalizátor szerepet töltött be az egyesület és a képviselőtestület között.
Korábban gondot okozott az, hogy szervezetünk a helyi, önkormányzati képviselő testületi szinten meghozott, vagy meghozandó döntések hátterét, az azokat alátámasztó érveket megismerje. Segítségével hozzájutottunk hasznosítható információkhoz.
Az egyesület elnökségének 2010-2014 között tagja volt. Fontos volt számára a helyi környezet megóvása, szépítése. Munkahelyén a MÁV várpalotai állomásán a vasút helyi megjelenésnek megörökítésében két emléktábla állításában is tevékeny részt vállalt.
Korábbi feltételrendszerhez képest előrelépést értünk el. Mert feladatrendszerünk ezáltal bővülhetett. Másfelől az önkormányzatnak is több segítséget tudtunk adni. Például a virágos városért mozgalomban, a településfejlesztési kérdések véleményezésében vagy a helytörténeti kutatásaink végzéséhez és kiadványaink megjelentetéséhez.
Példamutatás, megbízhatóság, lelkiismeretes végrehajtás jellemzi.
Jó közösségépítő és elkötelezett lokálpatrióta.
Úgy ítéljük meg, hogy hasznos munkájával hozzájárult egyesületünk pozitív megítéltetéséhez.
Várpalota, 2019.05.11. Petrovics László, elnök
Fehér Mária
laudatioja
a ”Honismereti Szövetség 2019. évi Emléklapja„ elismerésre
Lovászpatonán született, a mai napig hű a Bakonyaljához. Diplomája szerint államigazgatási szakember, körjegyző, aki jelenleg a Pápateszéri Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője. 2003-ban címzetes főjegyző rangot kapott.
Rendkívül népszerű közéleti, ismert közösségi polgár.
Lelkiismeretes hivatali munkája mellett helytörténeti munkássága is kiemelkedő.
1998-ban összegyűjtötte Lovászpatona-Kiskajár hagyományait, történeti adalékait. A „Lovászpatonai Képeskönyv”/2010/ megjelentetésében – anyaggyűjtésben, összeállításban, szerkesztésben - az anyagi fedezetet biztosító sikeres pályázat megírásában nélkülözhetetlen szerepet vállalt.
Szervezője és lebonyolítója a hagyományos március 15-i szavalóversenyeknek, melyen Lovászpatona, Pápateszér, Csót, Vanyola és Noszlop általános iskolásai mutatják meg évről évre irodalomszeretetüket.
1997 óta társ-szervező a bakonyszentiváni és csárdapusztai kistérségi központi március 15-i ünnepség megrendezésében.
Részt vállalt az kistérségi községek címereinek, zászlóinak megalkotásában, emlékművek avatási-, a vanyolai Vajda Péter Emlékház felújítási ünnepségének lebonyolításában, nyári tematikus diáktáborok szervezésében.
. A „Lovászpatonáért Alapítvány” elnöke 1991 óta, három évtizede tagja a helyi Irodalombarát Szakkörnek, 2011 óta a Lovászpatonai Baráti Kör Közhasznú Egyesületnek. (L.K.)
Veszprém, 2019. 04. 28.
Bándi Lászlónak,
a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület nemrég leköszönt elnökének
Laudációja
a Bél Mátyás-emlékplakettel történő kitüntetése alkalmával 2019.
Bándi László Hajós községben (ma: Bács-Kiskun m.) született 1942-ben. Családjával 1953-ban Bódéra, majd Padragra költözött (ma Ajka városrészei). 1964-től Veszprémben él. Végzettségei: elektroműszerész szakmunkás (Ajka, 1962), magyar–történelem szakos tanár (Pécs, 1975). Pályafutása során megyei ifjúsági szervezeti vezető (1964–1972), idegenforgalmi hivatali vezetőhelyettes, majd kirendeltségvezető (1972–1976), utána a nevelésügyben tevékenykedett (nevelőtanár, járási tanulmányi felügyelő, majd a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnek 1984–1993 közt igazgatója), végül különböző vállalkozásoknál ügyvezető, ill. oktatási referens volt. 2004 óta nyugállományban.
Kulturális téren már diákkora óta igen aktívan tevékenykedett, mivel jó szervezőképesség, segítőkészség, kitartás és praktikum jellemzi. Helyismereti aktivitása során foglalkozott a veszprémi közterületnevek rendezésével, emblematikus veszprémi helyszínek (Várkút, Komakút, Szentmiklós-szegi romok) felújításával, történelmi személyek (Eötvös Károly, Óvári Ferenc) sírhelyének megújításával, ill. ilyen irányú társadalmi ihletésű munkák sikeres szervezésével, melyekről számos hírlapi cikk és általában kiadvány is született. Érdeklődési körébe tartozó fontosabb témák: Veszprém megyei helytörténet, eseménytörténet, oktatási-nevelési intézetek története, nyomdászat- és sajtótörténet stb. Kiemelendő az emlékezetkultúrával kapcsolatos kutató, gyűjtő, szervező munkája: a Veszprém megyei emlékhelyek, emlékjelek tárgykörében szakértővé nőtte ki magát, eddig két megyei kötetet is szerkesztett (1980, 1996). Emellett értő szorgalmazója az emlékállításnak és -ápolásnak is. Gyűjtéseiből már eddig is számos honismereti értékű anyagot beadott a megyei levéltárba. Tagja a Veszprémi Szemle című évnegyedes várostörténeti folyóirat alapítványa kuratóriumának, valamint a honismereti mozgalomban különösen aktív Sziklay János Asztaltársaságnak (Veszprém).
Ismert vezetőként, városi tanácstagként és más tisztségek viselőjeként jelentős közéleti pályát futott be. Nem véletlen tehát, hogy a honismereti mozgalom helyi erői 2002-ben őt kérték fel a megyei egyesület elnökének, amivé 2002. november 11-én meg is választották. E tisztséget négy cikluson át, egészen 2018. november 9-ig viselte. Az új elnök nagy lendülettel látott hozzá az egyesület munkájának megújításához, a tagság gyarapításához, korszerű eszközök alkalmazásához, széles kapcsolati hálózata mozgósításához a honismeret érdekében. Szorgalmazta a különféle pénzügyi pályázatokat és az egyesület arculati megújítását is. Az ő idejéhez kötődik a területi koordinációs kapcsolatok megerősítése, belépés a Honismereti Nap és a veszprémi Civil Napok rendezvényeibe. Számunkra kivételes megtiszteltetésként 16 éve alatt 7 tagunk részesült a Bél Mátyás-emlékplakettben, továbbá szorgalmazására is került sor a megyei honismereti kortárslexikonnak (2014) és még 5 neves megyénkbeli honismertető személyiség jubileumán 5 gyűjteményes kiadványnak a megjelentetésére, valamint a Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok XXI. kötetének kiadására. Sor került 3 ifjúsági területi honismereti vetélkedőre, és az ő idejéhez kötődik a 35. OHA (2007), a 14. kiadványszerkesztői konferencia (2012), az első hon- és népismereti konferencia (2014) és a 22. országos ifjúsági honismereti akadémia (2017) megyénkbeli lebonyolítása. (S.B.)
Veszprém, 2019. május 2.
Somfai Balázs
főlevéltáros, elnökségi tag
