Tájházalás 8. - Kiscsősz - 2023. 08. 25.

A Tájházalás 8. alkalmát négy Somló környéki település tájházait meglátogatva 2023. augusztus 25-én Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán és Kicsőszön rendeztük meg.

A kiscsőszi műhelymunka és a somlóvásárhelyi, tüskevári, apácatornai látogatás fő tematikája a 2023 nyarán a településeken folyó kutatások bemutatása, a további helytörténeti gyűjtőmunka módszertani segítése volt. Ezen túl szakértőink bemutatták a Teleki Alapítvány Népi Építészeti programját, a pályázati lehetőségeket. Az alkalmakra az országos szakmai szervezetektől hívtunk vendégeket, előadókat. Kiscsőszre elfogadta meghívásunkat:
• Buzás Miklós főépítész, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi program képviseletében
• Prikler Szilvia Beatrix néprajzkutató Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
• L. Karsai Henriett, néprajzkutató-muzeológus, a Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetője
• Kottmayer Tibor építész- néprajzkutató, a győri Széchenyi Egyetem oktatja, a Teleki Alapítvány mentora

A program a következő volt:
9:00–12:00 Helytörténeti Gyűjteménytúra.
Találkozó a templomnál (8481 Somlóvásárhely, Szabadság tér 1.)
9:00-9:45 a somlóvásárhelyi tájház és templom bemutatása: Rémai Lászlóné ny. pedagógus
10:00-10:45 a tüskevár tájház bemutatása: Jakab Imréné alpolgármester
11:00-11:45 az apácatornai tájház és templom bemutatása: Kovács Béla polgármester és Molnár Zoltánné alpolgármester

A délutáni kiscsőszi előadások és műhelybeszélgetés során Nagyné Kozma Ildikó a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont ny. vezetője az ökológiai sokféleség és ennek kutatási módszereibe vezette be a részvevőket, Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros a levéltári források kiválasztásáról és használatáról beszélt, Szabóné Vörös Györgyi az Eötvös Károly megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetője a helytörténeti kutatás könyvtári forrásaiba vezetett be, Bontó László Levéltáros a helytörténeti kiadványtípusokról és a kiadványok szerkesztéséről, utóéletéről beszélt.
A nap befejezéseként Bagyura Ferenc az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület munkatársa körbe vezetett bennünket a kiscsőszi fejlesztéseket és csodálatos élet- és közösségi tereket megmutatva.

A tájházaláson közel 40 tájházvezető vett rész Zircről, Csesznekről, Lókútról, Gyulafirátótról, Herendről, Balatonfüredről, Balatonfűzfőről, Balatonkeneséről, Barnagról, Egeraljáról, Székesfehérvárról, Veszprémből.

Időpont: 2023. augusztus 25. péntek
Helyszín: Interaktív Falumúzeum
Kiscsősz, Kossuth Lajos u. 7.

Program:
12:00-13:30 ebéd
13:35-13:45 Köszöntő: Bagyura Ferenc az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület képviseletében
Márkusné Vörös Hajnalka Főlevéltáros - MNL Veszprém Megyei Levéltára, Projektfejlesztési tanácsadó – VEB2023 EKF
13:45-14:05 Teleki Alapítvány Népi Építészeti Programjának bemutatása – Prikler Szilvia Beatrix néprajzkutató Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
14:10-14:30 Népi Építészeti Program tanulságai - L. Karsai Henriett Tájházakért felelős muzeológus, osztályvezető Történeti Néprajzi Osztály - Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
14:30-15:30 Tapasztalatcsere, tanácsadás, kérdések és válaszok

Meghívott vendégünk: BUZÁS MIKLÓS főépítész Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201108/02868 számú pályázata segítségével valósult meg.

A Tájházalás 7. alkalmára 2023. június 3-án került sor Balatonfüred-Arácson.

Arácsi tájházalásunk tematikája: „Ahány ház, annyi tudás”, a tudásátadás módszerei voltak.
Az esemény helyszíne délelőtt az Arácsi Népház, délután a Arácsi Tájház és környezete volt. Az épületet és védett telkét 2019-ben vásárolta meg a Balatonfüredi Önkormányzat. A helyreállítási munkák 1921-ben fejeződtek be, és 2022. május 21-én nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt. A tájház ma is él, családokat és több nemzedéket összekötő közösség tartja fenn és gyarapítja gyűjteményét, szervezi életét.

Balatonfüred-Arácsra elfogadta meghívásunkat:
Nagy Balázs Vince, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárának levéltár-pedagógiai referense, aki a levéltár pedagógiai programjairól, gyakorlati és online oktatási lehetőségeiről beszélt, ezek közül többet be is mutatott.
S. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutató-muzeológusa, a múzeumi pedagógiai programokról, módszerekről tartott előadást.
Fancsalszki Noémi, a Szentendrei Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa a szabadtéri néprajzi múzeumok tudásátadásáról beszélt.
Némethné Farkas Gabriella mesterpedagógus, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola igazgatóhelyettese a fiatalok megszólításának lehetőségeiről, értékőrzés az Y, Z és alfa generáció nyelvén tartott érdekes bemutatót.
Délután a tájház belső és külső tereiben folytatódott a program bemutatókkal, műhelymunkákkal és interaktív sétával. Az Arácsi Tájházvezető kézműves foglalkozásokat tartott a búza feldolgozásának módjairól. Király András a Laczkó Dezső Múzeum múzeumpedagógusa izgalmas foglalkozást tartott a balaton-felvidéki kalendáris népszokásokról. P. Miklós Tamás tárlatvezetést tartott a tájházban, majd sétára indultunk, ahol Némethné Farkas Gabriella akadályjátékot állított össze számunkra, amit Arács történelmi városrészében és a Koloska-völgyben lehetett megoldani.
A program szakmai házigazdái és koordinátorai Karsai Henriett és Király András, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársi voltak.

Időpont: 2023. június 03. szombat
Helyszín: Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtár (8230 Balatonfüred, Lóczy Lajos u. 62. )
Program:
9:30–10:00 regisztráció
10:00–10:15 köszöntők: Bóka István Balatonfüred polgármestere, és Márkusné Vörös Hajnalka Főlevéltáros - MNL Veszprém Megyei Levéltára, Projektfejlesztési tanácsadó – VEB2023 EKF
10:15–10:35 Levéltár-pedagógiai program – Nagy Balázs Vince Főlevéltáros közművelődési és levéltár-pedagógiai referens Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára
10:40–11:00 Múzeumi tudásátadás ma – L. Karsai Henriett Tájházakért felelős muzeológus, osztályvezető Történeti Néprajzi Osztály - Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
11:05–11:25 Tudásátadás a szabadtéri néprajzi múzeumokban – Fancsalszki Noémi Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
11:30-11:50 Arácsi Tájház kézműves foglalkozásai – tájházvezető
11:55-12:15 Kérdések és válaszok
12:45–13:10 szünet
13:15-14:00 Kalendáris szokások a Balaton-felvidéken – Király András Múzeumpedagógus, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
14:00-15:00 Arácsi akadályjáték – Németh Andrásné Farkas Gabriella
15:00-15:30 Arácsi Tájház tárlatvezetés – tájházvezető

Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201108/02868 számú pályázata segítségével valósult meg.

A Cserháti könyvszalon 20., májusi előadásának címe Gyermekkönyvek Veszprémről és a régióról volt.

A kiadványokat bemutatták: Berta-Szénási Panna a DEMO oktatási program vezetője, Fülöp Júlia tanár, idegenvezető, Nagyné Kozma Ildikó nyugdíjas tanár, a BaBaKo elnökhelyettese, Szatmári-Nagy Anikó nyugdíjas tanár-író és Zongor Klára tanár, az Art-i-Csóka Tehetséggondozó Műhely vezetője.
A beszélgetést vezette: Zanathyné Lenkefi Éva tanár, a Cholnoky Jenő Általános Iskola intézményvezető-helyettese.

A beszélgetést vezető Zanathyné Lenkefi Éva tanár (a Cholnoky-iskola intézményvezető-helyettese)
kérésének megfelelve a találkozó könyves szakemberei vetített képes beszámolóval érkeztek, meg néhány
példánnyal a szóban forgó kiadványokból. Ez alkalommal a hallgatóságnak Berta-Szénási Panna, a DEMO
oktatási vezetője, Fülöp Júlia tanár, idegenvezető, Nagyné Kozma Ildikó nyugalmazott tanár, a BaBaKo
elnökhelyettese, Szatmári-Nagy Anikó nyugalmazott tanár-író és Zongor Klára tanár, az Art-i Csóka
Tehetséggondozó Műhely vezetője által bemutatott új, szép kivitelű, interaktív kiadványok azt szemléltették,elhivatott pedagógusok, kutatók, képző- és iparművészek, informatikus szakemberek összefogásával milyen
csodák születhetnek. A teljeskörű bemutatkozás után alig maradt kérdés, talán a legfontosabb: miként
biztosítható az, hogy a megjelent, többnyire interaktív közegben működő, személyes tapasztalásra késztető,
szép kivitelű kötetek, füzetek eljussanak a célközönséghez, a fiatalokhoz akkor, amikor az első kiadás
példányai már elfogytak. Erre a kérdésre ez alkalommal sem születhetett válasz, a társadalmi
felelősségvállaláson múlik, mennyire fontos, hogyan nőnek fel a gyerekeink.

Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/05/gyermekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol; Veszprémi7nap 2023.05.25. számának 8. oldalán;
és a VeszprémKukac online felületén: https://www.veszpremkukac.hu/gyerekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol_unikum/

A Veszprém TV Híradás műsorában:

és A Hét Krónikája című műsorában:

 

Szakmai beszámoló Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.

Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.

Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.

A sorozat egy hónap múlva Tótvázsonyban folytatódott 2023. április 27-én, ahol kifejezetten kutatási témákat, a kézirat gondozásának módszereit, a helytörténeti írások kiadványok típusait beszéltük meg. Vendégünk volt Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros-történész, Fodor István tótvázsonyi hely- és családtörténeti kutató és a Szendrei Szilárd a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke.

A Cserháti könyvszalon 19. előadása Régi képek bűvöletében – Archív képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei címmel a Lovassy László Gimnáziumban, a régi fényképek, családi albumok és archívumok és képeslapok témáját járta körbe. A beszélgetés résztvevői a képek eredetét, témáit, megjelenési formáit és azok felhasználását a helytörténet írásban elemezték ki.

A térségeket bemutató kiadványok, kiadványcsoportok, szerkesztőségek után ezúttal a fotókról beszélgettek a vendégek, akik más-más területről érkeztek. Márkusné Vörös Hajnalkával, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével mint a Kaleidoszkóp sorozat szerkesztőjével, Zimonyi Mátéval, a Veszprém régi képeken közösségi oldal szerkesztőjével és Németh Andrásné Farkas Gabriella nyirádi mesterpedagógussal, a Nyirád Anno oldal szerkesztőjével Berta Barna formatervező művész, a DEMO (Design és Egészség Modell) egyesület vezetője beszélgetett. A közönséggel együtt mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási technikai és történeti előrelépést jelent a digitális fotó, a nyomtatottat megbecsülni legalább ennyire fontos, és nem csupán azért, mert a digitális tárolás ma (még) nem biztonságos. Zimonyi Máté például elmondta, hogy 2017–18-ban a saját, pár száz darabos gyűjteményével indított Facebook-csoport mára legalább száz tagot számlál, mintegy négyezer fotóval, képeslappal és családi fotóval, melyeken szeretett városa, Veszprém múltjának részletei, emberek, foglalkozások, utcaképek láthatók ma, a XXI. századi városban. Márkusné Vörös Hajnalka is arról beszélt, hogy levéltárosként mennyire örültek, örülnek a hagyatékokkal érkező fotóanyagnak, amelyek új dimenziókkal egészítik ki az írásos anyagot. Az összegyűlt sok fotó tette lehetővé, hogy megvalósítsák Rácz Katalin, a Hét domb egyesület elnökének javaslatát, készüljenek városrészi kiadványok. Közösségi igény és az önként átadott, kölcsön adott fotók által vált lehetővé, hogy közös emlékezetünk fehér foltjaiból minél többet sikerüljön feltárni. Németh Andrásné szintén a ma is tartó folyamatról beszélt, amely révén már Nyirádon is saját internetes oldalon tájékozódhat az érdeklődő a falu múltjáról, jelenéről. A fotókban megtestesülő kutatási eredmény, akár nyomtatott, akár online formáról beszélünk, számtalan új dimenziót nyit, és nem csupán azért, mert minden kép minden nézőjének mást jelent, azon túl is, hogy például egy képeslapnak vannak közös jellemzői: a készítő nyomda, a bélyeg, a címzés. Utóbbiak is sokat változtak az idők folyamán azóta, hogy 1897-ben Bécsújhelyen megjelent az első képeslap. A beszélgetés végső konklúziója lehet: ez a gyűjtőszenvedély, szeretet és lokálpatriotizmus kell ahhoz, hogy még inkább otthonunk lehessen a hely, ahol élünk.

Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2023/04/izgalmas-es-kimerithetetlen-tema-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2023.05.04. lapszám 8. oldalán.

 

A 2024. évben esedékes tisztújító közgyűlésünkön mutattuk be legújabb kiadványunkat.

Veszprém megye szellemi műhelyeinek bemutatását egy rendhagyó kötetsorozat bemutatásával folytattuk, helyszíne is rendhagyó volt, a Csermák Antal Zeneiskola nagyterme.
A Veszprém megyei helytörténeti lexikon első kötete közel tíz éve, 2014-ben jelent meg, amelyben 119 életrajz, a saját közösségéért dolgozó, értük felelősséget vállaló személy, "honismerő" pályaíve jelent meg. Most ismét 95 értékes embert és munkásságukat mutattuk be, hozzájárulva ezzel a helyi szellemi műhelyek megismeréséhez és gyarapodásához. A rendezvényen részt vett majd az összes bemutatott személy és családtagjaik, beszéltek közösségükről, helyi munkájukról. A kötetek szerkesztője Tölgyesi József egyetemi tanár és Sebő József író, szerkesztő, tanár, ők mutatták be a lexikon két kötetét. A beszélgetést a veszprémi Táborállás Dalkör hangversenye zárta.

Szakmai beszámoló Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.

Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.

Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.

Harmadik alkalmunkat 2023. március 25-én, a tótvázsonyi kultúrházban tartottuk. Kutatási tapasztalatairól számolt be dr. Kandikó Csanád Nagyvázsonyból. Baloghné Bertalan Katalin Mencshelyről, Szendrei Szilárd Tótvázsonyból és Szabó Csaba Taliándörögdről. A beszélgetést és a tapasztalatátadást Lipéczné Karsai Henrietta, a Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros vezette. A délelőtti előadásokat és beszélgetést ebéd után helytörténeti séta követte.

A Tájházalás 6. alkalmára 2023. március 25-én került sor Tótvázsonyban.

Célmondata: „Induljunk el a kályhától!” jól kifejezte a szándékunkat, a helytörténet iránt érdeklődők bevezetése a kutatás és gyűjtés módszertanába. A találkozónak a tótvázsonyi Művelődési Ház adott otthont, helyi házigazdánk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület volt, amely sikeresen fogja össze a Nagyvázsony és Nemesvámos közötti települések (Vöröstó, Barnag, Tótvázsony, Pécsely) fiatal helytörténet és népi hagyományok iránt érdeklődő személyeit és csoportjait. A találkozón nemcsak a bakonyi és Balaton-felvidéki helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek (Barnag, Szentgál, Felsőörs, Herend, Balatonfüred, Pécsely, Nagyvázsony, Olaszfalu, Csesznek), hanem a bakonyi pásztorok képviselői és fiatal érdeklődők is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 46 fő, több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármesterének köszöntője után a délelőtt előadások, szakmai beszámolók következtek. A szakmai előadások sorát Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros kezdte a levéltári és történeti kutatás lehetőségeiről. Mint a Veszprém Vármegyei Levéltár főlevéltárosa prezentációját a Veszprém Kaleidoszkóp több mint 10 éves jó gyakorlatainak ismertetésével gazdagította. Ezután a jogász végzettségű, nagyvázsonyi helytörténeti kutató Dr. Kandikó Csanád számolt be nagyvázsonyi tapasztalatairól és az ottani tájház állapotáról.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tájházak tárgyi anyagának tudatos gyűjtését és jó gyakorlatát mutatta be Lipeczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum tájházakért felelős etnográfus muzeológusa, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításainak példáján a gyűjteményépítés, leltározás és fenntartás részleteiről hallhattunk. A sort Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Tördemici Néptáncegyüttes művészeti vezetője folytatta. Színesen beszélt a pásztorok tárgyi anyagának és szokásainak gyűjtéséről, a ma is élő hagyomány tiszteletéről.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető szervezetek képviselőit és az érdeklődőket. A téma a helytörténeti kutatások és értékfeltárás tapasztalatai, a napi örömök, jó példák, nehézségek megbeszélése volt. Felkért beszélgető partnerek: dr. Kandikó Csanád – Nagyvázsony, Baloghné Bertalan Katalin, a pécselyi Csipke Műhely vezetője – Mencshely, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna, a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület elnöke – Pécsely, Szendrei Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke – Tótvázsony, a beszélgetést vezette Lipeczné Karsai Henriett.
A műhelybeszélgetés után a szakmai nap résztvevői helytörténeti túrára indultak Tótvázsonyban Szendrei Szilárd vezetésével.

Időpont: 2023. március 25. szombat
Helyszín: Kultúrház Tótvázsony, 8246 Tótvázsony, Kút utca 1/a

Program:

9:30–10:00 Regisztráció

10:00–10:15 Köszöntő Sipos Ferenc Tótvázsony polgármestere

10:20–10:50 Levéltári, történeti és fotógyűjtés – Márkusné Vörös Hajnalka Főlevéltáros - MNL Veszprém Megyei Levéltára, Projektfejlesztési tanácsadó – VEB2023 EKF

10:55–11:25 Helytörténeti gyűjtőmunka, kezdeti lépésektől, a nagyobb célokig - Dr. Kandikó Csanád, Nagyvázsony

11:30-11:45 Kávé és beszélgető szünet

11:50-12:20 Tudatos gyűjtés a tájházas tapasztalatok tükrében – L. Karsai Henriett tájházakért felelős muzeológus, Történeti Néprajzi Osztály vezetője Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém EKF

12:20-12:40 Gyűjtési tapasztalatok és egy példaértékű elköteleződés – Szabó Csaba néptáncpedagógus, művészeti vezető Tördemic NE

12:40–13:30 Ebéd és beszélgető szünet

13:40– 14:30 Kerekasztal: Helytörténeti kutatások, értékfeltárás (napi örömök, jó példák, nehézségek). Vezeti: L. Karsai Henriett
- Nagyvázsony – dr. Kandikó Csanád
- Mencshely – Baloghné Bertalan Katalin
- Pécsely - Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna
- Tótvázsony – Szendrei Szilárd
14:30– Fakultatív program: helytörténeti túra 1 óra 1,5 km Szendrei Szilárd vezetésével

SZERVEZŐK:
Lackó Dezső Múzeum Veszprém
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Tájházak Szövetsége

Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201108/02868 számú pályázata segítségével valósult meg.

A rendezvény videófelvétele, amit köszönünk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrey Szilárdnak:

A Cserháti könyvszalon 18. előadása Lovassy László Gimnázium énektermében került megrendezésre. A most körül járt témánk a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és azok kiadványai volt.

A kiadványokat bemutatták: Kiss Albertné, a Németbányai Települési Értéktár Bizottság elnöke; Németh Andrásné Farkas Gabriella, mesterpedagógus, Nyirád; Pető Piroska, környezetmérnök, író
A beszélgetést vezette: Bánkutiné Mihalcsik Márta, a NMI módszertani referense.

 

Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.

Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről. Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.

Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. számának 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/03/cserhati-konyvszalon-fokuszban-az-ertektari-munka; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldalán.

Az esemény videófelvétele (köszönjük a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrei Szilárdnak)

A Veszprém TV tudósítása:

 

A Cserháti Könyvszalon 17. rendezvényének témája a veszprémi és a régió, nevezetesen Pápa, Ajka, Balatonfüred, Révfülöp helytörténeti folyóiratai voltak.
A folyóiratokat bemutatták:
Baán Beáta, a FÜREDI HISTÓRIA felelős szerkesztője
Csendesné Bosits Éva, az AJKAI SZÁZADOK felelős szerkesztője
Földesi Ferenc, a VESZPRÉMI SZEMLE felelős szerkesztője
Mátyus Alíz, a pápai SZÉLESVÍZ felelős szerkesztője
P. Miklós Tamás, a révfülöpi VILLA FILIP felelős szerkesztője
A beszélgetést vezette:
Márkusné Vörös Hajnalka, programfejlesztési tanácsadó, VEB2023 EKF, egyesületünk elnöke.
A Kölcsey Könyvesbolt bezárása miatt más helyszínt kellett választani a Cserháti Könyvszalon beszélgetéseinek. Áthidaló megoldásként a Lovassy László Gimnázium ének termét béreltük ki a szalon megtartására. Ezúttal azokat a Veszprémben, illetve a régióban megjelenő folyóiratokat mutatták be, amelyek ugyanolyan minőségben hosszabb ideje jelennek meg, illetve némi szünet után újra tudtak indulni. Ennek megfelelően ült az előadói körben Baán Beáta, a Füredi História felelős szerkesztője, P. Miklós Tamás ezúttal a révfülöpi Villa Filip folyóirat szerkesztőjeként, Földesi Ferenc, aki a Veszprémi Szemle felelős szerkesztője, Mátyus Alíz Pápáról a Szélesvíz folyóirat alapító főszerkesztőjeként és Ajkáról Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok felelős szerkesztője. A beszélgetés Márkusné Vörös Hajnalka, ez egyesület elnöke vezette A vendégcsokor indokolta a rendkívüli érdeklődést is; sokan jöttek el a bemutatandó kiadványok szerkesztőbizottságából, a háttér helytörténeti–honismereti szervezetektől, sőt Pápáról Mátyus Alíz középiskolás „híveiből” is páran.
Amennyire fontos a hatvanezer fős megyeszékhelyen a várostörténeti folyóirat, ugyanolyan fontos például a jóval kisebb lélekszámú Révfülöpön (1150 lakos) is a saját honismereti kiadvány rendszeres megjelentetése. A profi szakemberek által készített tudományos munkák mellett, ezért kaphatnak helyet a kiadványokban amatőr helytörténészek írásai (ellenőrizhető adatokkal), valamint régi dokumentumok, családi fotók is. Ilyen szempontból volt érdekes helyzetben Ajka, a felduzzasztott ipar miatt jóval népesebbé vált településcsokor, ahova az ország minden részéből érkeztek munkavállalók, tehát szó sem lehetett közös múltról, de ez az a település, amely az évtizedek folyamán lett igazi városi közösséggé. Mindegyik kiadványnál a közös cél: politikamentesen feltárni és széles körben hozzáférhetővé tenni (például a minden családnak ingyenesen juttatott példányok által) a múltat. Fontos még hozzátenni: országosan is ritkaság, hogy ennyi kiváló
minőségű helytörténeti folyóirat tud tartósan megjelenni egy vármegyében.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. szám 6. oldalán; VEOL online felületén: VEOL: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/02/uj-helyszinen-a-konyvszalon; Veszprémi7nap 2023.01.26. szám 6. oldalán; a VeszprémTV tudósítása https://www.youtube.com/watch?v=mpSKpPSklqM
A rendezvény videófelvétele:

A Veszprém TV Híradás műsorában:

Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

Adószámunk: 19263157-1-19

Copyright 2022. 
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

Székhely: 8200 Veszprém Füredi út 55.

Email:
elnök:
mvorosh@gmail.com
központi:
honismeret@gmail.com
Veszprém Megyei Törvényszék
60.106/1991

Megyei nyilvántartási szám: 19-02-0000681

Régi formátumú nyilvántartási szám: 681

Alapítás éve: 1991
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram