A Cserháti könyvszalon 19. előadása Régi képek bűvöletében – Archív képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei címmel a Lovassy László Gimnáziumban, a régi fényképek, családi albumok és archívumok és képeslapok témáját járta körbe. A beszélgetés résztvevői a képek eredetét, témáit, megjelenési formáit és azok felhasználását a helytörténet írásban elemezték ki.
A térségeket bemutató kiadványok, kiadványcsoportok, szerkesztőségek után ezúttal a fotókról beszélgettek a vendégek, akik más-más területről érkeztek. Márkusné Vörös Hajnalkával, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével mint a Kaleidoszkóp sorozat szerkesztőjével, Zimonyi Mátéval, a Veszprém régi képeken közösségi oldal szerkesztőjével és Németh Andrásné Farkas Gabriella nyirádi mesterpedagógussal, a Nyirád Anno oldal szerkesztőjével Berta Barna formatervező művész, a DEMO (Design és Egészség Modell) egyesület vezetője beszélgetett. A közönséggel együtt mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási technikai és történeti előrelépést jelent a digitális fotó, a nyomtatottat megbecsülni legalább ennyire fontos, és nem csupán azért, mert a digitális tárolás ma (még) nem biztonságos. Zimonyi Máté például elmondta, hogy 2017–18-ban a saját, pár száz darabos gyűjteményével indított Facebook-csoport mára legalább száz tagot számlál, mintegy négyezer fotóval, képeslappal és családi fotóval, melyeken szeretett városa, Veszprém múltjának részletei, emberek, foglalkozások, utcaképek láthatók ma, a XXI. századi városban. Márkusné Vörös Hajnalka is arról beszélt, hogy levéltárosként mennyire örültek, örülnek a hagyatékokkal érkező fotóanyagnak, amelyek új dimenziókkal egészítik ki az írásos anyagot. Az összegyűlt sok fotó tette lehetővé, hogy megvalósítsák Rácz Katalin, a Hét domb egyesület elnökének javaslatát, készüljenek városrészi kiadványok. Közösségi igény és az önként átadott, kölcsön adott fotók által vált lehetővé, hogy közös emlékezetünk fehér foltjaiból minél többet sikerüljön feltárni. Németh Andrásné szintén a ma is tartó folyamatról beszélt, amely révén már Nyirádon is saját internetes oldalon tájékozódhat az érdeklődő a falu múltjáról, jelenéről. A fotókban megtestesülő kutatási eredmény, akár nyomtatott, akár online formáról beszélünk, számtalan új dimenziót nyit, és nem csupán azért, mert minden kép minden nézőjének mást jelent, azon túl is, hogy például egy képeslapnak vannak közös jellemzői: a készítő nyomda, a bélyeg, a címzés. Utóbbiak is sokat változtak az idők folyamán azóta, hogy 1897-ben Bécsújhelyen megjelent az első képeslap. A beszélgetés végső konklúziója lehet: ez a gyűjtőszenvedély, szeretet és lokálpatriotizmus kell ahhoz, hogy még inkább otthonunk lehessen a hely, ahol élünk.
Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2023/04/izgalmas-es-kimerithetetlen-tema-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2023.05.04. lapszám 8. oldalán.
A 2024. évben esedékes tisztújító közgyűlésünkön mutattuk be legújabb kiadványunkat.
Veszprém megye szellemi műhelyeinek bemutatását egy rendhagyó kötetsorozat bemutatásával folytattuk, helyszíne is rendhagyó volt, a Csermák Antal Zeneiskola nagyterme.
A Veszprém megyei helytörténeti lexikon első kötete közel tíz éve, 2014-ben jelent meg, amelyben 119 életrajz, a saját közösségéért dolgozó, értük felelősséget vállaló személy, "honismerő" pályaíve jelent meg. Most ismét 95 értékes embert és munkásságukat mutattuk be, hozzájárulva ezzel a helyi szellemi műhelyek megismeréséhez és gyarapodásához. A rendezvényen részt vett majd az összes bemutatott személy és családtagjaik, beszéltek közösségükről, helyi munkájukról. A kötetek szerkesztője Tölgyesi József egyetemi tanár és Sebő József író, szerkesztő, tanár, ők mutatták be a lexikon két kötetét. A beszélgetést a veszprémi Táborállás Dalkör hangversenye zárta.
Szakmai beszámoló Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.
Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.
Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.
Harmadik alkalmunkat 2023. március 25-én, a tótvázsonyi kultúrházban tartottuk. Kutatási tapasztalatairól számolt be dr. Kandikó Csanád Nagyvázsonyból. Baloghné Bertalan Katalin Mencshelyről, Szendrei Szilárd Tótvázsonyból és Szabó Csaba Taliándörögdről. A beszélgetést és a tapasztalatátadást Lipéczné Karsai Henrietta, a Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros vezette. A délelőtti előadásokat és beszélgetést ebéd után helytörténeti séta követte.
A Tájházalás 6. alkalmára 2023. március 25-én került sor Tótvázsonyban.
Célmondata: „Induljunk el a kályhától!” jól kifejezte a szándékunkat, a helytörténet iránt érdeklődők bevezetése a kutatás és gyűjtés módszertanába. A találkozónak a tótvázsonyi Művelődési Ház adott otthont, helyi házigazdánk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület volt, amely sikeresen fogja össze a Nagyvázsony és Nemesvámos közötti települések (Vöröstó, Barnag, Tótvázsony, Pécsely) fiatal helytörténet és népi hagyományok iránt érdeklődő személyeit és csoportjait. A találkozón nemcsak a bakonyi és Balaton-felvidéki helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek (Barnag, Szentgál, Felsőörs, Herend, Balatonfüred, Pécsely, Nagyvázsony, Olaszfalu, Csesznek), hanem a bakonyi pásztorok képviselői és fiatal érdeklődők is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 46 fő, több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármesterének köszöntője után a délelőtt előadások, szakmai beszámolók következtek. A szakmai előadások sorát Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros kezdte a levéltári és történeti kutatás lehetőségeiről. Mint a Veszprém Vármegyei Levéltár főlevéltárosa prezentációját a Veszprém Kaleidoszkóp több mint 10 éves jó gyakorlatainak ismertetésével gazdagította. Ezután a jogász végzettségű, nagyvázsonyi helytörténeti kutató Dr. Kandikó Csanád számolt be nagyvázsonyi tapasztalatairól és az ottani tájház állapotáról.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tájházak tárgyi anyagának tudatos gyűjtését és jó gyakorlatát mutatta be Lipeczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum tájházakért felelős etnográfus muzeológusa, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításainak példáján a gyűjteményépítés, leltározás és fenntartás részleteiről hallhattunk. A sort Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Tördemici Néptáncegyüttes művészeti vezetője folytatta. Színesen beszélt a pásztorok tárgyi anyagának és szokásainak gyűjtéséről, a ma is élő hagyomány tiszteletéről.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető szervezetek képviselőit és az érdeklődőket. A téma a helytörténeti kutatások és értékfeltárás tapasztalatai, a napi örömök, jó példák, nehézségek megbeszélése volt. Felkért beszélgető partnerek: dr. Kandikó Csanád – Nagyvázsony, Baloghné Bertalan Katalin, a pécselyi Csipke Műhely vezetője – Mencshely, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna, a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület elnöke – Pécsely, Szendrei Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke – Tótvázsony, a beszélgetést vezette Lipeczné Karsai Henriett.
A műhelybeszélgetés után a szakmai nap résztvevői helytörténeti túrára indultak Tótvázsonyban Szendrei Szilárd vezetésével.
Időpont: 2023. március 25. szombat
Helyszín: Kultúrház Tótvázsony, 8246 Tótvázsony, Kút utca 1/a
Program:
9:30–10:00 Regisztráció
10:00–10:15 Köszöntő Sipos Ferenc Tótvázsony polgármestere
10:20–10:50 Levéltári, történeti és fotógyűjtés – Márkusné Vörös Hajnalka Főlevéltáros - MNL Veszprém Megyei Levéltára, Projektfejlesztési tanácsadó – VEB2023 EKF
10:55–11:25 Helytörténeti gyűjtőmunka, kezdeti lépésektől, a nagyobb célokig - Dr. Kandikó Csanád, Nagyvázsony
11:30-11:45 Kávé és beszélgető szünet
11:50-12:20 Tudatos gyűjtés a tájházas tapasztalatok tükrében – L. Karsai Henriett tájházakért felelős muzeológus, Történeti Néprajzi Osztály vezetője Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém EKF
12:20-12:40 Gyűjtési tapasztalatok és egy példaértékű elköteleződés – Szabó Csaba néptáncpedagógus, művészeti vezető Tördemic NE
12:40–13:30 Ebéd és beszélgető szünet
13:40– 14:30 Kerekasztal: Helytörténeti kutatások, értékfeltárás (napi örömök, jó példák, nehézségek). Vezeti: L. Karsai Henriett
- Nagyvázsony – dr. Kandikó Csanád
- Mencshely – Baloghné Bertalan Katalin
- Pécsely - Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna
- Tótvázsony – Szendrei Szilárd
14:30– Fakultatív program: helytörténeti túra 1 óra 1,5 km Szendrei Szilárd vezetésével
SZERVEZŐK:
Lackó Dezső Múzeum Veszprém
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
Tájházak Szövetsége
Rendezvényünk a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma 201108/02868 számú pályázata segítségével valósult meg.
A rendezvény videófelvétele, amit köszönünk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrey Szilárdnak:
A Cserháti könyvszalon 18. előadása Lovassy László Gimnázium énektermében került megrendezésre. A most körül járt témánk a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és azok kiadványai volt.
A kiadványokat bemutatták: Kiss Albertné, a Németbányai Települési Értéktár Bizottság elnöke; Németh Andrásné Farkas Gabriella, mesterpedagógus, Nyirád; Pető Piroska, környezetmérnök, író
A beszélgetést vezette: Bánkutiné Mihalcsik Márta, a NMI módszertani referense.
Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.
Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről. Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. számának 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/03/cserhati-konyvszalon-fokuszban-az-ertektari-munka; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldalán.
Az esemény videófelvétele (köszönjük a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrei Szilárdnak)
A Veszprém TV tudósítása:
Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.
KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.
A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):
A Cserháti Könyvszalon 15. előadásának témája:
Veszprémi kulturális folyóiratok
A periodikákat bemutatták:
Fenyvesi Ottó, a Vár Ucca Műhely főszerkesztője
dr. Földesi Ferenc, a Veszprémi Szemle főszerkesztője
Géczi János, a Séd szerkesztője
Szűts István Gergely, az Új Horizont hagyatékának gondozója
A beszélgetést vezette:
dr. Herth Viktória, újságíró
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kultúrális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőtkönyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldalán; a VeszprémTV-ben: https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
Az eseményről készült tudósítás a Veszprém TV Híradás műsorában:
Könyvbemutató Tapolca és környéke kiadványaiból
A köteteket bemutatták:
Dr. Décsey Sándor igazgató, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tapolca
Neszler Imre Attila elnök, Tapolcai Értékmegőrző Egyesület
Bolla Albert polgármester, Raposka
Balassa Dániel polgármester, Szigliget
Mészáros László polgármester, Lesencetomaj
Hangodi László történész-főmuzeológus, Tapolcai Városi Múzeum
A beszélgetést vezette:
P. Miklós Tamás gyűjteményvezető, helytörténész
A 14. szalon vendégei Tapolcáról érkeztek, a környék településeit Lesencetomaj és Raposka polgármestere képviselte. A beszélgetést P. Miklós Tamás történész vezette. Szabóné Vörös Györgyi, a Kölcsey könyvesbolt munkatársai és a szervező egyesület nevében köszöntötte a megjelenteket. Décsey Sándorról megtudtuk, hogy 2014 óta igazgatója a tapolcai Wass Albert Könyvtárnak és Múzeumnak. Ő is tapolcai, és örömmel dolgozik a településéért minden nehézség közepette. Raposka polgármestere, Bolla Albert a hétszáz éves településről szóló könyvet hozta magával, amihez Mészáros László János, Lesencetomaj polgármestere is letette azt a kiadványt, amit a község kilencszáz éves születésnapjára jelentettek meg. Kereskedelmi forgalomban egyik kötet sem kapható, viszont ajándékba megkapta a települések összes háztartása. Tapolca járási központ, így a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményében a városon kívül 28 környező falu emlékei és irodalma kutatható – hívta fel a figyelmet a könyvtárigazgató. Mindent gyűjtenek; a területen született kiadványokat, újságokat, dokumentumokat, de azokat is, amelyek témája Tapolca vagy a környék. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a települések helytörténetét feldolgozó hivatásos vagy amatőr szakemberek milyen sokat tudnak adni a „kívülálló” érdeklődőknek is. P. Miklós Tamás
„Hangodi-jelenségnek” nevezte azt a Tapolca és környéke múltját feltáró és közreadó missziót, amelyet Hangodi László történész fejt ki. A tapolcai múzeum főmuzeológusa, több mint harminc történeti, helytörténeti kötet szerzője, a Lapidáriumi esték és a városismereti séták vezetője, a környékbeli települések történetének felkért előadója széleskörűen gondoskodik olvasói, hallgatói ismereteinek bővítéséről.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.11.03. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/11/tapolca-es-kornyeke-a-cserhati-konyvszalonban; a Veszprémi7nap 2022.11.10. 4. oldalán.
Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.
Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.
Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.
A második alkalomra 2022. április 21-én került sor, a fiatalokat és a tanárokat megszólító kétnapos Placo-fesztivál keretében. A cél az volt, hogy szakértők segítségével felhívjuk a figyelmet az ökológiai sokféleségre és összetettségre és bepillantást adjunk ennek kutatási módszereibe. Két kiváló szakértőnk dr. Futó János geológus, a zirci Természettudományi Múzeum nyugalmazott igazgatója és Zongor Klára mesterpedagógus volt, akik előadás, geológiai séta és kézműves foglalkozás keretében vezették be az érdeklődőket a helytörténet természettudományos világába.
