A Cholnoky család sok ismert személyiséget adott az országnak. Kiemelkedő szereplők voltak az irodalmi, földrajztudományi, egészségügyi, jogi, művészeti és a mérnöki pályák területén. A családi legendárium bemutatása után a kötet a XVII. századtól napjainkig követi végig az egyik legérdekesebb történelmi család életét és tagjainak
munkásságát. A könyvben az ismert személyek – mint Cholnoky Jenő földrajztudós, Cholnoky Viktor és László írók, ifj. Csolnoky Ferenc orvos,
Cholnoky Béla botanikus, Cholnoky Margit operaénekes és vitéz Cholnoky László kémikus – mellett több mint félszáz családtag részletes életrajza olvasható.
A kiadvány megvásárolható egyesületünk elérhetőségein,
4500 Ft-os áron.
| Cholnoky-projektindító sajtótájékoztató és könyvbemutatók Veszprémben és Balatonfüreden |
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület nevében meghívjuk a Cholnoky-projekt sajtótájékoztatójára és könyvbemutató eseményére.
Időpont: 2021. 07. 23., péntek, 16:30
Helyszín: Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum – Látványkönyvtár (Erzsébet sétány 1.)
Az eseményen felszólalnak:
Moderátor: Varga Richárd, a VEB2023 EKF program kulturális projekt menedzsere.
Időpont: 2021. 07. 24., szombat, 16:30
Helyszín: Balatonfüred, Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtár (Lóczy Lajos u. 62.)
Az esemény programja:
Együttműködő partnerek:
Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, Lackó Dezső Múzeum, Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Földrajzi Múzeum, Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
8. séta Ranolder János (1806–1875) veszprémi püspök nyomában
2021. június 6. (vasárnap) 15 óra
Indulás helye: Kórház utca, teátrum
Időtartama: 2 óra, a séta hossza: 2,5 km
Kényelmes viselet ajánlott.
215 éve született Ranolder János, a jó püspök, aki Eötvös Károlyt idézve „nem csak kenyeret szaporított és hatalmas szőlőbirtokokat gondozott, hanem leánynevelő intézeteket is alapított.” Kettőt Veszprémben, egyet-egyet Pápán, Tapolcán, Keszthelyen, Kaposvárott, másfél millió arany forintot költve e nemes célra. Veszprémben készült el az első intézet, az Irgalmasok iskolája, majd 1860-ban
az Angolkisasszonyok Intézete és temploma, amelynek átadásakor kikötötte, hogy a kis lánykák magyar tudást és nevelést kapjanak, ne németet. Sétánk során életútjának veszprémi állomásait járjuk végig.
Állomások:
1. Kórház főbejárata – Ranolder János életútja, szociális munkássága
2. Alsóvárosi temető — a Ranolder kripta, családja és kortársai
3. Megyeház tér — Erzsébet királyné koronázása és a magyar nőnevelés
4. Iskola utca — az Angolkisasszonyok Intézetének és templomának építéstörténete
5. Ranolder tér — az Irgalmasok Intézetének története
6. Óváros tér — a Vincés nővérek első iskolája
7. Szentháromság tér — Ranolder püspök lakhelye
8. Szent Mihály Székesegyház – a templom és az altemplom ismertetése
9. Patak tér — az egykori Káptalani Jószágkormányzóság
A sétát vezeti:
Gy. Lovassy Klára a Magyar Építőipari Múzeum ny. igazgatója, helytörténeti kutató
Térkép: Bontó László
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet!
Föld Napja - április 22. helyett
Madarak és Fák Napja - május 10.
Az esős időjárásra való tekintettel az akciót elhalasztjuk! Új időpont 2021. május 10., délután.
Szemétszedésre hívunk a Sintér-árokba
A SINTÉR-DOMB a város szívében egy helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, sajnos most elhanyagolt állapotban, pedig ez egy igazi fel nem nyitott kincsesláda. Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok védett környezetét!
A tisztításra váró Sintér-árok a Séd partjáról indul egy tektonikai törésben és a Viadukt kis hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. Ez a vadregényes, háborítatlan zöld-útvonal alkalmas lenne a város különleges geológiai adottságainak, védett növénytársulásainak, a Tethys óceán egykori élővilágának, Veszprém híres ősállatának, a kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) életterének bemutatására, az ökoturizmus fejlesztésére, arról nem is beszélve, hogy a város egykori kőbányája, várospajtája, hóhér- és sintér-telepe, járványkórháza és a fertőtlenítője is itt a közelében működött és jól felfűzve a hozzájuk kötődő történeteket érdekes kincskeresésre adna lehetőséget. A mellette/felette lévő (alig ismert) Harmat utcai kilátóból nyílik a legszebb panoráma a városra.
Praktikus előnye is lenne a gyalogösvény kitisztításának. Egykor ez volt a legrövidebb összekötő út a Jeruzsálemhegy és a Dózsaváros (a két legnépesebb veszprémi városrész) között, ami nagyon hiányzik az itt élő és dolgozó embereknek. Az 1940-as években még széles kocsiút, majd a 60’-as években keskenyebb gyalogút mára kis ösvénnyé szűkült. A terület elhanyagoltságának oka, hogy 1968 után a Honvédség lezárta az átjárást és a természet visszavette a területet. Az 1980-as évek elején a Jeruzsálemhegy csapadékelvezetésének megoldása érdekében a felső szakaszon zárt, lejjebb nyitott vízelvezető rendszert alakítottak ki. Ma viszont már semmi akadálya nincs a zöld-útvonal kialakításának.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkatársai egy éve dolgoznak a projekt előkészítésén. Tisztázták a terület tulajdonviszonyait, tárgyaltak a VERGA vezérigazgatójával, majd felvették a kapcsolatot a HM VGH illetékeseivel. Engedélyt kértek és kaptak a városüzemeltetéstől a területhasználatra és Haluza János városüzemeltetési munkatárssal kijelölték az optimális útvonalat. Megnyerték a város önkormányzati képviselőjének (Halmay Gábor) és a Harmat utcai lakosoknak a támogatását. A VKSZ vezérigazgatója munkaeszközökkel és az összegyűjtött szemét és nyesedék elszállításával segíti a munkát.
Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok környezetét!
Jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.vmhe.hu/vmhe-rendezveny-regisztracio/
Temetői séta az 1848-as hősök tiszteletére
Ahogy Magyarország minden táján, úgy Veszprémben is számos olyan magyar embertársunk emlékét őrizzük, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban és tetteikkel példát mutattak hazaszeretetből. Nyughelyük ma is megtalálható Veszprém temetőiben, nekünk pedig kötelességünk, hogy megemlékezzünk róluk.
Október 4-én, az Aradi Vértanúk tiszteletére, a veszprémi Alsóvárosi temetőben emlékséta indul, ahol lehetőség van felkeresni azt a huszonkét nyughelyet, amelyben a veszprémi hősök pihennek.
Veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomában
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek.
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek. Sétánk első állomása Kopácsi György egykori gőz- és kádfürdője, amely 1859-1892 között működött. A hatalmas épületben öt fürdőszoba mellett öltözőt, társalgót, izzasztó- és hűtőhelyiséget is berendezett a tulajdonos. A fürdőt reumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták (Komakút tér 1.) Következő állomásunkon az Óváros tér 23. szám alatt működött 1908-1980-ig a városi gőzfürdő. Elsősorban nem tisztálkodási helyként, hanem hát-, láb-, derékfájás, hűlések, nátha, csúz, reuma és idegbajok ellen használták. A gyógyulni vágyók szénsavas, jód- és iszapfürdőt is kaptak. A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel helyén (Kopácsi u. 2.). A Séd patak völgyében több fürdő is működött: a Patak tér kiszélesedésében állt az egykori káptalani fürdőház, valamivel lejjebb zsidó rituális fürdő és egymás mellett több kádfürdő. A veszprémiek csak Deák-strandnak nevezett fürdőhelyét a Séd Jókai utcai oldalán (Jókai u. 45.) működtették 1919-1953 között. A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, féltucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Sétánk során az egykori gyógyhelyeket járjuk be közben elmesélve a fürdőkhöz kötődő érdekes történeteket.
A Cspmay-strand egykori életét bemutató Multbatekintő sorozat kisfilmje:
https://www.youtube.com/watch?v=FRC7B-YqaCs
Irodalmi és régészeti séta az Árpád-kori Veszprémben
Irodalmi sétánk során szeretnénk felkeresni azokat a fontosabb helyszíneket, amelyek még ma is őrzik az Árpád-kori Veszprém épített és szellemi örökségét, és
olyan szentek és személyek életéhez kötődnek mint Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit,. Sétánk során olyan irodalmi szövegek hangzanak
majd fel, amelyek az egyes helyszínekhez kötődően felidézik az egykor ott élt emberek életét, világát.
1. Hősi kapu - Árpád-kori földvár déli kapuja, István és Koppány harca
2. Szent Mihály székesegyház - 1060 körül épült román kori templom
3. Szent György kápolna - 972-996 között épült kápolna, Szent Imre veszprémi fogadalma
4. Szent istván és Gizella szobra - az egykori káptalani főiskola
5. Gizella kápolna - az egykori királyi palota emléke
6. Gizella hotel - az egykori vámhely, piac és törvénykezési hely, "beszélő-kő"
7. Margit romok - az egykori Szent Katalin domonkos kolostor
8. Vízvezetéki Gépház - az egykori káptalani fürdő
9. Puskás és Gábriel malom
10. Veszprémvölgyi apácakolostor
A sétát vezeti: Pátkai Ádám régész, Laczkó Dezső Múzeum és Sebő József író, tanár, a Veszprém Megyei Irodaromtörténeti Társaság elnöke
Séta Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nyomában
275 éve, 1745. augusztus 15-én szentelték fel Padányi Bíró Mártont
veszprémi püspökké és egyben Veszprém vármegye főispánjává.
A katolikus főpásztor alakja Veszprémben összefonódik a vár barokk
újjáépítésével, a püspökkert kialakításával, a Szentháromság-tisztelet új
formájának meghonosításával.
Múltbatekintő sétánk során életének fontos állomásait járjuk végig,
felidézve a város újjáépítésének fontosabb állomásait is.
A sétát vezeti: Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a VMHE elnöke
A Cholnoky-család nyomában
Megismerkedünk az egykor Veszprémben élő nevezetes család tagjaival,
életükkel és munkásságukkal. Szó esik az orvos Csolnokyakról, felkeres-
sük az ismert Cholnoky-fivérek szülőházait, megismerkedünk az irodalom -
ban jelentőset alkotó Viktor és László, illetve a földrajztudós Jenő életének
főbb állomásaival. A nem közismert családtagokról, rokonokról is sok
érdekesség derül ki a séta alkalmával.
A sétát vezeti: Rybár Olivér geográfus, tanár
„A szülőháztól a Világvégéig” Séta Cholnoky Jenő nyomában
Az útvonal állomásain megismerkedünk Cholnoky Jenő veszprémi születésű világhírű geográfus városunkban töltött éveinek nevezetes helyszíneivel, és a hozzájuk kapcsolódó érdekes történetekkel.
A sétát vezeti: Rybár Olivér geográfus, tanár
