A séta tervezett időtartama 2 óra, találkozó a Víziközmű Múzeum előtt (Kittenberger Kálmán utca 5.)
Az útvonal állomásain megismerkedhetünk a Sintér-domb és árok helyi jelentőségű természetvédelmi területével, Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált kavicsfogú álteknős történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
A sétát vezeti: Nagyné Kozma Ildikó környezetvédelmi szakértő és Bontó László helytörténeti kutató
A SÉTA ELMARADT
9. séta
2021. augusztus 18. (szerda)
17 óra 30 perc
Indulás helye: Kossuth L. u. 13.
Időtartama: 2 óra
A séta hossza: 1,6 km
Kényelmes viselet ajánlott.
A séta során megismerkedünk az egykor Veszprémben élő nevezetes család tagjaival, életükkel és munkásságukkal. Szó esik az orvos Csolnokyakról, felkeressük az ismert Cholnoky-fivérek szülőházait, megismerkedünk az irodalomban jelentőset alkotó Viktor és László, illetve a földrajztudós Jenő életének főbb állomásaival, valamint a nem közismert családtagokról, rokonokról is sok érdekességgel fogunk kiderülni. A séta alkalmával Veszprém főbb nevezetésségeiről, látnivalóiről is hallhatunk.
Tervezett útvonal:
1. Kossuth utca 13. .................. a Tripammer-ház, a család lakhelye
2. Kossuth utca 7. ................................... Cholnoky fivérek szülőháza
3. Szabadság tér 6. ........................ Csolnoky István járásbíró lakása
4. Virág B. utca 4. ................................. Csolnoky László ügyvéd háza
5. Toborzó utca 11–13. ................................ ifj. Csolnoky Ferenc háza
6. Toborzó utca 10. ................... a régi Városháza, Biczy Károly háza
7. Bem utca 1. ..................... id. Csolnoky Ferenc és apja, Antal háza
8. Bem utca 19. ....................... Csolnoky Ilona és Berky Károly háza
9. Jókai utca 7. .......................... a Cholnoky-család egykori lakhelye
10. Ipartestület épülete ....................... Cholnoky Viktor emléktáblája
11. Veszprémi Pantheon .................. a Cholnoky fivérek emléktáblája
A sétát vezeti:
Rybár Olivér geográfus, tanár és
Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a VMHE elnöke
Térkép: Bontó László
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet
Rybár Olivér, A Cholnoky család története című könyvét 2021. július 24-én mutattuk be Balatonfüreden, az Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtárban.
A Cholnoky család sok ismert személyiséget adott az országnak. Kiemelkedő szereplők voltak az irodalmi, földrajztudományi, egészségügyi, jogi, művészeti és a mérnöki pályák területén. A családi legendárium bemutatása után a kötet a XVII. századtól napjainkig követi végig az egyik legérdekesebb történelmi család életét és tagjainak
munkásságát. A könyvben az ismert személyek – mint Cholnoky Jenő földrajztudós, Cholnoky Viktor és László írók, ifj. Csolnoky Ferenc orvos,
Cholnoky Béla botanikus, Cholnoky Margit operaénekes és vitéz Cholnoky László kémikus – mellett több mint félszáz családtag részletes életrajza olvasható.
A kiadvány megvásárolható egyesületünk elérhetőségein,
4500 Ft-os áron.
| Cholnoky-projektindító sajtótájékoztató és könyvbemutatók Veszprémben és Balatonfüreden |
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület nevében meghívjuk a Cholnoky-projekt sajtótájékoztatójára és könyvbemutató eseményére.
Időpont: 2021. 07. 23., péntek, 16:30
Helyszín: Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum – Látványkönyvtár (Erzsébet sétány 1.)
Az eseményen felszólalnak:
Moderátor: Varga Richárd, a VEB2023 EKF program kulturális projekt menedzsere.
Időpont: 2021. 07. 24., szombat, 16:30
Helyszín: Balatonfüred, Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtár (Lóczy Lajos u. 62.)
Az esemény programja:
Együttműködő partnerek:
Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program, Lackó Dezső Múzeum, Balatonfüredi Helytörténeti Gyűjtemény, Magyar Földrajzi Múzeum, Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
8. séta Ranolder János (1806–1875) veszprémi püspök nyomában
2021. június 6. (vasárnap) 15 óra
Indulás helye: Kórház utca, teátrum
Időtartama: 2 óra, a séta hossza: 2,5 km
Kényelmes viselet ajánlott.
215 éve született Ranolder János, a jó püspök, aki Eötvös Károlyt idézve „nem csak kenyeret szaporított és hatalmas szőlőbirtokokat gondozott, hanem leánynevelő intézeteket is alapított.” Kettőt Veszprémben, egyet-egyet Pápán, Tapolcán, Keszthelyen, Kaposvárott, másfél millió arany forintot költve e nemes célra. Veszprémben készült el az első intézet, az Irgalmasok iskolája, majd 1860-ban
az Angolkisasszonyok Intézete és temploma, amelynek átadásakor kikötötte, hogy a kis lánykák magyar tudást és nevelést kapjanak, ne németet. Sétánk során életútjának veszprémi állomásait járjuk végig.
Állomások:
1. Kórház főbejárata – Ranolder János életútja, szociális munkássága
2. Alsóvárosi temető — a Ranolder kripta, családja és kortársai
3. Megyeház tér — Erzsébet királyné koronázása és a magyar nőnevelés
4. Iskola utca — az Angolkisasszonyok Intézetének és templomának építéstörténete
5. Ranolder tér — az Irgalmasok Intézetének története
6. Óváros tér — a Vincés nővérek első iskolája
7. Szentháromság tér — Ranolder püspök lakhelye
8. Szent Mihály Székesegyház – a templom és az altemplom ismertetése
9. Patak tér — az egykori Káptalani Jószágkormányzóság
A sétát vezeti:
Gy. Lovassy Klára a Magyar Építőipari Múzeum ny. igazgatója, helytörténeti kutató
Térkép: Bontó László
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet!
Föld Napja - április 22. helyett
Madarak és Fák Napja - május 10.
Az esős időjárásra való tekintettel az akciót elhalasztjuk! Új időpont 2021. május 10., délután.
Szemétszedésre hívunk a Sintér-árokba
A SINTÉR-DOMB a város szívében egy helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, sajnos most elhanyagolt állapotban, pedig ez egy igazi fel nem nyitott kincsesláda. Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok védett környezetét!
A tisztításra váró Sintér-árok a Séd partjáról indul egy tektonikai törésben és a Viadukt kis hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. Ez a vadregényes, háborítatlan zöld-útvonal alkalmas lenne a város különleges geológiai adottságainak, védett növénytársulásainak, a Tethys óceán egykori élővilágának, Veszprém híres ősállatának, a kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) életterének bemutatására, az ökoturizmus fejlesztésére, arról nem is beszélve, hogy a város egykori kőbányája, várospajtája, hóhér- és sintér-telepe, járványkórháza és a fertőtlenítője is itt a közelében működött és jól felfűzve a hozzájuk kötődő történeteket érdekes kincskeresésre adna lehetőséget. A mellette/felette lévő (alig ismert) Harmat utcai kilátóból nyílik a legszebb panoráma a városra.
Praktikus előnye is lenne a gyalogösvény kitisztításának. Egykor ez volt a legrövidebb összekötő út a Jeruzsálemhegy és a Dózsaváros (a két legnépesebb veszprémi városrész) között, ami nagyon hiányzik az itt élő és dolgozó embereknek. Az 1940-as években még széles kocsiút, majd a 60’-as években keskenyebb gyalogút mára kis ösvénnyé szűkült. A terület elhanyagoltságának oka, hogy 1968 után a Honvédség lezárta az átjárást és a természet visszavette a területet. Az 1980-as évek elején a Jeruzsálemhegy csapadékelvezetésének megoldása érdekében a felső szakaszon zárt, lejjebb nyitott vízelvezető rendszert alakítottak ki. Ma viszont már semmi akadálya nincs a zöld-útvonal kialakításának.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkatársai egy éve dolgoznak a projekt előkészítésén. Tisztázták a terület tulajdonviszonyait, tárgyaltak a VERGA vezérigazgatójával, majd felvették a kapcsolatot a HM VGH illetékeseivel. Engedélyt kértek és kaptak a városüzemeltetéstől a területhasználatra és Haluza János városüzemeltetési munkatárssal kijelölték az optimális útvonalat. Megnyerték a város önkormányzati képviselőjének (Halmay Gábor) és a Harmat utcai lakosoknak a támogatását. A VKSZ vezérigazgatója munkaeszközökkel és az összegyűjtött szemét és nyesedék elszállításával segíti a munkát.
Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok környezetét!
Jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.vmhe.hu/vmhe-rendezveny-regisztracio/
Temetői séta az 1848-as hősök tiszteletére
Ahogy Magyarország minden táján, úgy Veszprémben is számos olyan magyar embertársunk emlékét őrizzük, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban és tetteikkel példát mutattak hazaszeretetből. Nyughelyük ma is megtalálható Veszprém temetőiben, nekünk pedig kötelességünk, hogy megemlékezzünk róluk.
Október 4-én, az Aradi Vértanúk tiszteletére, a veszprémi Alsóvárosi temetőben emlékséta indul, ahol lehetőség van felkeresni azt a huszonkét nyughelyet, amelyben a veszprémi hősök pihennek.
Veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomában
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek.
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek. Sétánk első állomása Kopácsi György egykori gőz- és kádfürdője, amely 1859-1892 között működött. A hatalmas épületben öt fürdőszoba mellett öltözőt, társalgót, izzasztó- és hűtőhelyiséget is berendezett a tulajdonos. A fürdőt reumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták (Komakút tér 1.) Következő állomásunkon az Óváros tér 23. szám alatt működött 1908-1980-ig a városi gőzfürdő. Elsősorban nem tisztálkodási helyként, hanem hát-, láb-, derékfájás, hűlések, nátha, csúz, reuma és idegbajok ellen használták. A gyógyulni vágyók szénsavas, jód- és iszapfürdőt is kaptak. A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel helyén (Kopácsi u. 2.). A Séd patak völgyében több fürdő is működött: a Patak tér kiszélesedésében állt az egykori káptalani fürdőház, valamivel lejjebb zsidó rituális fürdő és egymás mellett több kádfürdő. A veszprémiek csak Deák-strandnak nevezett fürdőhelyét a Séd Jókai utcai oldalán (Jókai u. 45.) működtették 1919-1953 között. A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, fél tucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Sétánk során az egykori gyógyhelyeket járjuk be közben elmesélve a fürdőkhöz kötődő érdekes történeteket.
A Csomay-strand egykori életét bemutató Múltbatekintő sorozat kisfilmje:
https://www.youtube.com/watch?v=FRC7B-YqaCs
