Január és február hónapban a tél folyamán összegyűlt szemetet szedtük össze, valamint a téli viharok által kidőlt és veszélyessé vált fákat távolítottuk el a balesetek megelőzése érdekében.
Ebben a munkában köszönjük a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató és a TREE REX KFT (Orosz Bence: Fakivágás , zöldterület kezelés a Dunántúlon 06303365472) munkatársainak segítségét.
Ugyancsak ebben az időszakban végeztük el a napelemes világítás kábelének föld alá helyezését, amiben Szelestey Polgár Attila és testvére volt segítségünkre, alpin-technikás munkájukkal.
A Cserháti könyvszalon 18. előadása Lovassy László Gimnázium énektermében került megrendezésre. A most körül járt témánk a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és azok kiadványai volt.
A kiadványokat bemutatták: Kiss Albertné, a Németbányai Települési Értéktár Bizottság elnöke; Németh Andrásné Farkas Gabriella, mesterpedagógus, Nyirád; Pető Piroska, környezetmérnök, író
A beszélgetést vezette: Bánkutiné Mihalcsik Márta, a NMI módszertani referense.
Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.
Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről. Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. számának 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/03/cserhati-konyvszalon-fokuszban-az-ertektari-munka; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldalán.
Az esemény videófelvétele (köszönjük a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrei Szilárdnak)
A Veszprém TV tudósítása:
Padláskincsek rendezvénysorozatunk záróeseményén a szépszámú közönségnek bemutattuk a gyűjtött értékeket.
A vetített előadás előtt Brányi Mária VMJV alpolgármestere és Ferenczi Gábor a pályázati lebonyolító Pro Veszprém Kft képviselője köszöntötte a jelenlévőket.
A projeket és az elért eredményeket Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros történész, az egyesület elnöke ismertette Mentés másként című előadásában.
Az összegyűlt anyagból kiállítást készítettünk, amely a Pannon Egyetem E épület előcsarnokában tekinthető meg.
Az eseményt Márkus Júlia hegedűművész és Furka-Márkus Ágnes cselló művész, valamint a veszprémi Táborállás Dalkör előadása színesítette. A megjelenteket catering keretében vártuk egy kötetlen beszélgetésre.
Helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatunkban az érdeklődők jelzései alapján a tervezetteken felül egy újabb rendezvényt tartottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Új helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatot indítottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
Ez alkalommal a Laczkó Dezső Múzeum és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár is erősítette a megjelentek közösségét, hiszen a személyes emlékezet, sokszor a hivatásos kutatók, jelen esetben a régészet munkáját is segíteni tudja. A Nándor-telep régi lakói egy ásatási helyszín beazonosításában voltak a szakemberek segítségére.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az eseményen mi is részt vettünk, rövid köszöntő beszédek után lelepleztük az alkotást.
A Veszprém TV Híradás műsora:
Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.
KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.
A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az óvodás gyerekeknek egy érzékenyítő, ismeretterjesztő előadást tartottunk, amely nagyon tetszett nekik, majd egy interaktív foglalkozás keretében megismerkedhettek a Palo, vagyis a kavicsfogú koponyamásolatával is.
További foglalkozások keretében Gyulai Attila vezetésével hozták létre a később, közterületen elhelyezendő street art 3D hatású festményt.
Gyulai Attila foglalkozása a gyerekekkel, amikor megalkották a Harmat utcában a "Placo téren" kihelyezemgő 3D hatású festményt:
