Új helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatot indítottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
Ez alkalommal a Laczkó Dezső Múzeum és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár is erősítette a megjelentek közösségét, hiszen a személyes emlékezet, sokszor a hivatásos kutatók, jelen esetben a régészet munkáját is segíteni tudja. A Nándor-telep régi lakói egy ásatási helyszín beazonosításában voltak a szakemberek segítségére.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az eseményen mi is részt vettünk, rövid köszöntő beszédek után lelepleztük az alkotást.
A Veszprém TV Híradás műsora:
Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.
KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.
A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az óvodás gyerekeknek egy érzékenyítő, ismeretterjesztő előadást tartottunk, amely nagyon tetszett nekik, majd egy interaktív foglalkozás keretében megismerkedhettek a Palo, vagyis a kavicsfogú koponyamásolatával is.
További foglalkozások keretében Gyulai Attila vezetésével hozták létre a később, közterületen elhelyezendő street art 3D hatású festményt.
Gyulai Attila foglalkozása a gyerekekkel, amikor megalkották a Harmat utcában a "Placo téren" kihelyezemgő 3D hatású festményt:
A Cserháti Könyvszalon 15. előadásának témája:
Veszprémi kulturális folyóiratok
A periodikákat bemutatták:
Fenyvesi Ottó, a Vár Ucca Műhely főszerkesztője
dr. Földesi Ferenc, a Veszprémi Szemle főszerkesztője
Géczi János, a Séd szerkesztője
Szűts István Gergely, az Új Horizont hagyatékának gondozója
A beszélgetést vezette:
dr. Herth Viktória, újságíró
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kultúrális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőtkönyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldalán; a VeszprémTV-ben: https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
Az eseményről készült tudósítás a Veszprém TV Híradás műsorában:
Új helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatot indítottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Ez alkalommal egyesületünk nevében járultunk hozzá az EKF installáció elkészültéhez.
A veszprémieken kívül felsőörsi és olaszfalui tagjaink vettek részt az eseményen.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program által támogatott pályázataink
EKF Program – Cholnoky-projektindító rendezvények támogatása – 2021.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tevékenysége a projektben:
1. Mérföldkő:
„Én is veszprémi vagyok” Veszprémi arcok – személyiségek, értékek nyomában. Tematikus utak/séták, helyismereti foglalkozások szervezése:
A havonta meghirdetett tematikus sétáinkat, helyismereti foglalkozásainkat nagy érdeklődést kíséri. Egy-egy alkalommal átlagosan 30-40 fő vesz részt az eseményeken. Azt a célunk, hogy
a település lakói és kiemelten a városban élő fiatalok megismerhessék, majd szélesebb körben (barátaiknak, ismerőseiknek, vendégeiknek) bemutathassák városuk történeti, művészeti, kulturális értékeit. Mindezt egy-egy kiemelkedő történelmi vagy élő veszprémi személyiség, család életének és tevékenységének bemutatása vagy egy-egy városrész értékeinek mélyebb megismerése által tettük személyessé és átélhetővé.
A megtartott séták és foglalkozások eredménye, hogy a helyi örökség, hagyományok ápolásán és a kulturális kínálaton keresztül erősödött a veszprémi identitás és kötődés. A tematikus séták, helyismereti foglalkozások szervezésével sikerült hozzájárulni a veszprémi közösség szemléletformálásához, környezet- és egészségtudatosabbá tenni a helyi társadalom fiatal és idősebb tagjait. Erősítettük a városrészi és a városrészek közötti kapcsolatokat, a közösséghez tartozás érzését, a helyi büszkeséget. Hosszútávon elősegítettük az aktív, innovatívan együttműködő
és befogadó közösségekből álló helyi társadalom megteremtését.
A tematikus sétákat és foglalkozásokat 2020 . július 23-án indítottuk el, amely egyben a projekt megkezdését is jelentette . A projektindítással kapcsolatos nyilvánosság megvalósítását, projektmenedzsment szervezet felállítását, szakmai megvalósítók alkalmazását vállaltuk . A vállalt indikátorokat sikeresen teljesítettük . A séták a Covid-19 járvány miatti szigorításokig (2020 . július 23-tól 2020 . október 4-ig) havi rendszerességgel megtartottuk, majd több mint féléves szünetre kényszerültünk és csak 2021 . június 6-án tudtuk a közösségi rendezvényeket újraindítani.
A havonta meghirdetett tematikus sétáinkat, helyismereti foglalkozásainkat nagy érdeklődést kísérte. Egy-egy alkalommal átlagosan 30-40 fő vett részt az eseményen . Azt a célt, hogy a település lakói és kiemelten a városban élő fiatalok megismerhessék, majd szélesebb körben (barátaiknak, ismerőseiknek, vendégeiknek) bemutathassák városuk történeti, művészeti, kulturális értékeit, maximálisan sikerült teljesíteni. Mindezt egy-egy kiemelkedő történelmi és élő veszprémi személyiség, család életének és tevékenységének bemutatása vagy egy-egy városrész értékeinek mélyebb megismerése által tettük személyessé és átélhetővé. Nem volt számunkra elveszett idő a pandémia alatti otthoni munka sem, mert ezt arra használtuk ki, hogy további séták tartalmi részét dolgozzuk ki, kutatásokat végeztünk, képi és szöveges forrásokat kerestünk, hogy azok összegzése után ezek eredményeit bemutathassuk . Külön figyeltünk arra,
hogy kiemeljük a veszprémi helyi kultúra európai beágyazottságát, hogy lakóhelyünk hogyan járult hozzá az európai kultúra gazdagodásához, ezeknek pedig milyen hatásuk van jelenünkre és jövőnkre. A projekt teljes időszakára vállalt indikátorokból az 1 . mérföldkő zárásáig 60 %-át sikerült teljesítenünk, 15 sétából 10 megvalósul.
A megtartott séták és foglalkozások eredménye, hogy a helyi örökség, hagyományok ápolásán és a kulturális kínálat bővítésén keresztül erősödött a veszprémi identitás és kötődés. A tematikus séták, helyismereti foglalkozások szervezésével sikerült hozzájárulni a veszprémi közösség szemléletformálásához, környezet- és egészségtudatosabbá tettük a helyi társadalom fiatal és idősebb tagjait. Erősítettük a városrészi és a városrészek közötti kapcsolatokat, a közösséghez tartozás érzését, a helyi büszkeséget. Hosszútávon elősegítettük az aktív, innovatívan együttműködő és befogadó közösségekből álló helyi társadalom megteremtését.
A sétákat a következő témában és időpontban tartottuk:
1 . "A szülőháztól a Világvégéig" - Séta Cholnoky Jenő nyomában. - 2020. 07. 23. - 37 fő - https://vmhe.hu/2020-07-23-seta-cholnoky-jeno-emlekere/
2 . A Cholnoky család nyomában . - 2020. 08. 02. - 36 fő - https://vmhe.hu/2020-08-02-seta-a-cholnoky-csalad-emlekere/
3 . Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nyomában - 2020. 08. 16. - 61 fő - https://vmhe.hu/2726-2/
4 . Séta az Árpád-kori Veszprémben - 2020. 08. 30. - 61 fő - https://vmhe.hu/2020-08-20-seta-az-arpad-kori-veszpremben/
5 . Veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomában - 2020. 09 . 20 . - 79 fő - https://vmhe.hu/2020-09-20-seta-a-veszpremi-furdok-es-gyogyhelyek-nyomaban/
6. Temetői séta az 1848-as veszprémi hősök tiszteletére - 2020. 10. 04. - 39 fő - https://vmhe.hu/2020-10-04-seta-az-1848-as-hosok-emlekere/
7 . Ranolder János veszprémi püspök nyomában - 2021. 06. 06. - 66 fő - https://vmhe.hu/multbatekinto-seta-8-ranolder-puspok-nyomaban/
8. Az újra felfedezett Sintér-árok és kőbánya a Jeruzsálemhegyen - 2021. 09. 18. - 20 fő - https://vmhe.hu/multbatekinto-seta-az-egykori-kobanyaban-2021-019-18/
9. A veszprémi nyelvészek nyomában - 2021. 10. 08. - 27 fő - https://vmhe.hu/multbatekinto-setak-10-a-veszpremi-nyelveszek-nyomaban/
10. Szt. Margit élete és legendája, a középkori kolostori élet Veszprémben - 2021. 10. 15 . - 23 fő - https://vmhe.hu/multbatekinto-seta-11-szt-margit-elete-es-legendaja
2. Mérföldkő:
A projekt második mérföldkövének keretében elkészült a "Veszprémi történetek a múltból" című fiataloknak szóló mesés, ismertető kiadvány. A gyermekkönyv írója Péter Kinga Fruzsina egy kisfiú szemszögéből mutatja be a 20. század fordulójának veszprémi eseményeit, helyszíneket, életképeket, meghatározó személyiségeket. Egy évet ölel fel az izgalmas napló, amelyben szerepet kap a Belváros, a Cserhát, az egykori Búzapiac tér, a Püspökkert, kiemelten azok a területek, amelyek az 1960-as években erősen átalakultak, így a mai fiatalok csak fényképekről vagy visszaemlékezésekből ismerhetnek. A napló bejegyzéseihez havonta egy-egy illusztráció csatlakozik, amely Schuller Mária fiatal grafikusművész munkája. A kéziratot Nagyné Kozma Ildikó olvasószerkesztő és Márkusné Vörös Hajnalka lektor gondozta. A borítótervet a DEMO Egyesület munkatársai készítették Berta Barna vezetésével. Nyomdai szerkesztés Bontó László munkája. A cél az volt, hogy Veszprém kulturális értékei (épített öröksége, neves személyiségei, értékteremtő közösségei) minél szélesebb korosztályhoz jussanak el érdekes, izgalmas tartalommal és ízléses kivitelben.
A tematikus sétákat 2022. márciusában folytattuk, és hetente még négy alkalommal tartottunk foglalkozásokat. A tizenöt séta és foglalkozás megtartásával a vállalt tevékenységnek ezt a
részét befejeztük. A projekttel kapcsolatos nyilvánosság megvalósítását és a vállalt indikátorokat sikeresen teljesítettük. A tematikus sétáink és foglalkozásaink nagy érdeklődés mellett zajlottak és nagy sikert arattak. Egy-egy alkalommal 25-30 fő vett részt az eseményeken. Azt a célt, hogy a település lakói és kiemelten a városban élő fiatalok megismerhessék, majd szélesebb
körben (barátaiknak, ismerőseiknek,vendégeiknek) bemutathassák városuk történeti, művészeti, kulturális értékeit, maximálisan sikerült teljesíteni. Mindezt egy-egy kiemelkedő történelmi és élő veszprémi személyiség, család életének és tevékenységének bemutatása vagy egy-egy városrész értékeinek mélyebb megismerése által tettük személyessé és átélhetővé. Külön figyeltünk arra, hogy kiemeljük a veszprémi helyi kultúra beágyazottságát a magyarországi kultúrába és bemutassuk az európai kapcsolódási pontokat (pl. Fellner Jakab építőmester barokk építkezéseinek magyarországi kapcsolódásai, Brusznyai Árpád 1956-os jelentősége, a gályarab prédikátorok nemzetközi ismertsége, jelentősége.)
A megtartott séták és foglalkozások:
12. Fellner Jakab veszprémi tevékenysége és épületei - 2022. 03. 06. - https://vmhe.hu/multbatekinto-setak-12-fellner-jakab-emlekere/
13. Ki volt dr . Brusznyai Árpád, az 1956-os forradalom veszprémi mártírja? - 2023. 03. 08. - 25 fő - https://vmhe.hu/multbatekinto-seta-13-brusznyai-arpad-emlekere/
14. Az 1848/48-es forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek nyomában - 2022. 03. 14. - https://vmhe.hu/multbatekinto-setak-14-1848-emlekere/
15. A veszprémi reformátusok és a gályarabperek története, a Jeruzsálemhegy története - 2022. 03. 17. - https://vmhe.hu/multbatekinto-setak-15-a-galyarab-perek-emlekere/
3. Mérföldkő:
A projekt harmadik mérföldkövének keretében megtörtént a mesekönyv nyomdai kivitelezése. A nyomdai árajánlatkérések, a piaci árajánlatok, igazolások és nyilatkozatok beérkezése után kiválasztottuk a legalacsonyabb ellenszolgáltatási összeget adó és szakmailag megbízható veszprémi OOK-Press Nyomdát, amely a megbízásnak megfelelően elvégezte a munkát. A megjelent könyv a fiatalabb (12-29 éves) korosztályt megszólítva olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi számukra az érték/örökség? Mennyire tudnak azonosulni az elődök (szüleik, nagyszüleik) által fontosnak tartott értékekkel! Reményeink szerint a mesekönyv olvasása révén megismerik a helyi történeteket, legendákat, a kiemelkedő veszprémi személyiségeket. Hiszünk benne, hogy Veszprém épített és szellemi örökségének megismerése erősíteni fogja a fiatalok és családjuk helyi identitását, a városi büszkeséget, fejleszti a Veszprém-tudatot, és ezzel a település népességmegtartó hatását.
4. Mérföldkő:
„Veszprémi történetek a múltból” című fiataloknak szóló mesés, ismertető kiadvány készítése:
A projekt negyedik mérföldkövének keretében megtörtént az elkészült mesekönyv bemutatása és a feltárt kulturális értékek népszerűsítése iskolai foglalkozások és drámapedagógiai órák segítségével. A mesekönyv népszerűsítésére több alkalmat is szerveztünk. Elsőként 2023. május 22-én a Lovassy Gimnáziumban a Cserháti Könyvszalon keretében mutattuk be a készülő kötetet és helyeztük el a közelmúltban megjelent Veszprémről és a régióról szóló gyermekkönyvek között.
A cél az volt, és a jövőben is az lesz, hogy Veszprém kulturális értékei (épített öröksége, neves személyiségei, értékteremtő közösségei) minél szélesebb korosztályhoz jussanak el, izgalmas tartalommal és ízléses kivitelben. Hiszünk benne, hogy a megismert történetek erősíteni fogják a fiatalok és családjaik helyi kötődését, identitását, a Veszprém-tudatot és a városban maradva
tovább építik majd a hely gazdaságát és izgalmas történetekkel gazdagítják annak történetét.
A városban több olyan érték, kulturális örökség van, amely feledésbe merült, vagy nem kellően ismert a helyiek körében. Bemutatásuk, láthatóvá tételük, felidézésük erősítette a városhoz való kötődést. Ezt szolgálták a tematikus séták és foglalkozások, amelynek során feltártuk a helyi történeteket, legendákat, a városban lakó fiatalok és idősebb generációk megismerték a város jeles személyiségeit, történelmi korszakait. Az identitás kialakítását már gyermekkorban célszerű elkezdeni, hogy erőssé váljon a kötelék, mely a városhoz kapcsolja őket. A projekt keretében létrejött gyermekkönyvben a napló formájában feldolgozott történetek olyan életképek, amelyek a századforduló hangulatát elevenítik meg egy kisfiú szemszögéből, aki a Kossuth utcán lakik. Így kaphat szerepet a környék a Cserhát, az egykori Búzapiac tér, a Püspök kert egyes részeivel együtt, hiszen ez az a terület, ami Veszprémben erősen átalakult a hatvanas évek bontási- átépítési munkálatainak „köszönhetően”, így a mai gyerekek már csak írott forrásokból és visszaemlékezésekből kaphatnak róla képet. Ebbe a 12 bejegyzésbe bele lehetett csempészni olyan témákat, amelyek a helyi legendák és történeteken keresztül egy kamaszodó gyereket már érdekelhetnek, még akkor is, ha nem beszél róla, de egyedül emészti magát. Ezek mind olyan témák, amelyek a mai kor ifjúságát is érdeklik és érintik, érzelmileg is viszonyulhatnak hozzá. Éppen ezeken keresztül erősíthető bennük a helyi kötődés, hiszen mind jobban bele tudják magukat élni a századelős fiú életébe erősítve ezzel veszprémiségüket és büszkeségüket. Mindez hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz, valamint a lakosság egészség- és környezettudatosságának fejlődéséhez.
A megjelent mesekönyv 1. nyilvános bemutatójára 2023. augusztus 31-én a Eötvös Károly Megyei Könyvtár Dózsavárosi Klubkönyvtárában került sor. A résztvevők közül mindenki kapott ajándékkötetet.
A mesekönyv 2. bemutatójára 2023. szeptember 16-án a Davidikum Római Katolikus Középiskolai Kollégiumban került sor. A kötetet a könyv szerzője és illusztrátora és Brányi Mária alpolgármester mutatta be az érdeklődőknek. A résztvevők szintén ajándékkötetet kaptak, illetve 20 kötetet ajándékoztunk a kollégium könyvtárának.
Rendhagyó történelemórákat tartottunk 2023. szeptember 20-án a veszprémi Ipari Gimnázium könyvtárában és 2023. október 13-án a Lovassy László Gimnáziumban a diáknap keretein belül, ahol Káli Kata improvizációs színész, Tóth G. Péter és Márkusné Vörös Hajnalka történészek segítettek átélni Veszprém történetének fontos fordulópontjait.
Az elkészült mesekönyvből a bemutatók résztvevőin túl kaptak 10-10 példányt az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, a Dózsavárosi, a Cholnoky és a Március 15. úti Klubkönyvtárai, a veszprémi
gimnáziumok és általános iskolák könyvtárai. A kulturális intézmények – a Laczkó Dezső Múzeum, a Veszprém Vármegyei Levéltár, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Gizella Múzeumnak 5-5 példányt ajándékoztunk. A cél az volt, hogy Veszprém kulturális értékei (épített öröksége, neves személyiségei, értékteremtő közösségei) minél szélesebb korosztályhoz jussanak el, izgalmas tartalommal.
