A Cserháti könyvszalon 18. előadása Lovassy László Gimnázium énektermében került megrendezésre. A most körül járt témánk a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és azok kiadványai volt.
A kiadványokat bemutatták: Kiss Albertné, a Németbányai Települési Értéktár Bizottság elnöke; Németh Andrásné Farkas Gabriella, mesterpedagógus, Nyirád; Pető Piroska, környezetmérnök, író
A beszélgetést vezette: Bánkutiné Mihalcsik Márta, a NMI módszertani referense.
Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.
Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről. Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el. Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2023.02.17. számának 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/03/cserhati-konyvszalon-fokuszban-az-ertektari-munka; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldalán.
Az esemény videófelvétele (köszönjük a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesületnek, különösen Szendrei Szilárdnak)
A Veszprém TV tudósítása:
Padláskincsek rendezvénysorozatunk záróeseményén a szépszámú közönségnek bemutattuk a gyűjtött értékeket.
A vetített előadás előtt Brányi Mária VMJV alpolgármestere és Ferenczi Gábor a pályázati lebonyolító Pro Veszprém Kft képviselője köszöntötte a jelenlévőket.
A projeket és az elért eredményeket Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros történész, az egyesület elnöke ismertette Mentés másként című előadásában.
Az összegyűlt anyagból kiállítást készítettünk, amely a Pannon Egyetem E épület előcsarnokában tekinthető meg.
Az eseményt Márkus Júlia hegedűművész és Furka-Márkus Ágnes cselló művész, valamint a veszprémi Táborállás Dalkör előadása színesítette. A megjelenteket catering keretében vártuk egy kötetlen beszélgetésre.
Helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatunkban az érdeklődők jelzései alapján a tervezetteken felül egy újabb rendezvényt tartottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Új helytörténeti értékeket, családi fotókat és történeteket gyűjtő és a közösséggel megosztó sorozatot indítottunk a Pannon KözTérben.
A rendezvénysorozat célja az Egyetem városrészben, azon belül is a Nándor telepen élők megszólítása.
Ez alkalommal a Laczkó Dezső Múzeum és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár is erősítette a megjelentek közösségét, hiszen a személyes emlékezet, sokszor a hivatásos kutatók, jelen esetben a régészet munkáját is segíteni tudja. A Nándor-telep régi lakói egy ásatási helyszín beazonosításában voltak a szakemberek segítségére.
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósul meg.
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az eseményen mi is részt vettünk, rövid köszöntő beszédek után lelepleztük az alkotást.
A Veszprém TV Híradás műsora:
Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.
KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.
A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):
Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az óvodás gyerekeknek egy érzékenyítő, ismeretterjesztő előadást tartottunk, amely nagyon tetszett nekik, majd egy interaktív foglalkozás keretében megismerkedhettek a Palo, vagyis a kavicsfogú koponyamásolatával is.
További foglalkozások keretében Gyulai Attila vezetésével hozták létre a később, közterületen elhelyezendő street art 3D hatású festményt.
Gyulai Attila foglalkozása a gyerekekkel, amikor megalkották a Harmat utcában a "Placo téren" kihelyezendő 3D hatású festményt:
A Cserháti Könyvszalon 15. előadásának témája:
Veszprémi kulturális folyóiratok
A periodikákat bemutatták:
Fenyvesi Ottó, a Vár Ucca Műhely főszerkesztője
dr. Földesi Ferenc, a Veszprémi Szemle főszerkesztője
Géczi János, a Séd szerkesztője
Szűts István Gergely, az Új Horizont hagyatékának gondozója
A beszélgetést vezette:
dr. Herth Viktória, újságíró
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kultúrális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőtkönyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldalán; a VeszprémTV-ben: https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
Az eseményről készült tudósítás a Veszprém TV Híradás műsorában:
