CSALÁDFA előadások és műhelybeszélgetések 3.

A 2024. évi veszprémi Ünnepi Könyvhét alkalmából ezúttal a nem rég megjelent Szülőföldünk Bakonyszücs könyv szerzőivel, Holczinger Szandrával és Wágenhoffer Gergellyel találkoztunk a Deutsches Hausban.

Témánk: Kollektív (bűn)ősök — a németajkú és a felvidéki magyarok kálváriája három bakonyi faluban. Mi az ami megmenthető a családi és a közösségi emlékezet számára? Wagenhoffer Gergely és Holczinger Szandra családtörténetei és kutatási tapasztalatai voltak.

A CSALÁDFA előadások és műhelybeszélgetések 2. előadásán Budai László, a Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatója tartott előadást Múltban gyökerező sors, avagy hogyan változik gondolkodásunk, ha ismerjük családunk történetét? címmel.
Előadása tematikája:
• Az ősök foglalkozása, családi drámák, tragédiák.
• Hol laktak és hogyan éltek felmenőink?
• DNS-kutatás

Megtartottuk új sorozatunk első rendezvényét.

A CSALÁDFA előadások és műhelybeszélgetések a családkutatásról 1. eseménye a Bakonyer Schwaben épületében került megrendezésre.

Ez alkalommal Kollega-Tarsoly István volt a vendégünk, aki A II. József kori német bevándorlók címmel tartott előadást. Az érdekes téma kapcsán bepillantást nyerhettünk a források feltárásának, és a kutatási tapasztalatok szerzésének érdekes világába, talán még az is kedvet kapott a levéltári kutatáshoz, akinek idegen ez a terület

A megjelentek kivételes lehetőségként kedvezményesen megvásárolhatták a frissen nyomdából kikerült Családfa Magazin legújabb számát is.

A Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete és Bakonynána község meghívására vehettünk részt.

Helyszín: Bakonynána (Veszprém vármegye), Művelődési Ház 8422 Bakonynána, Alkotmány u. 31.

A következő előadásokat hallgathattuk meg:

Németh Zsuzsanna Polgármester

gróf Nádasdy Borbála - vendégelőadó: Gyermekkorom Nánai emlékei

Márkusné Vörös Hajnalka - főlevéltáros (Veszprém Vármegyei Levéltár): Bakonynána telepítésének története

Wágenhoffer Gergely- vendégelőadó: Bakonypéterdi múltmentés

Simonné Rummel Erzsébet – elnök (Bakonynána Német Nemzetiségi Önkormányzat): Helyi értékek bemutatása

Az előadások után a résztvevők fakultatív programok közül választhattak:

Heimatmuseum megtekintése (Bakonynána, Alkotmány u. 12.) (Simonné Rummel Erzsébet vezetésével)

Templom és Kálvária megtekintése (Németh Zsuzsanna vezetésével)

Temetői sírkőkert megtekintése (Forsthoffer István vezetésével)

Római Fürdő- vízesés látogatása (Vaskó Brigitta túravezetővel)

A szervezők jóvoltából Lókútra kaptunk meghívást.
A kistelepülés megismerésén házi áldás falvédőkből készült kiállítást tekintettünk meg, valamint a családkutatás különlegességeit ismerhettük meg több érdekes előadáson.

Dudar önkormányzatának meghívására, Kis Dudar történetéről megemlékező konferencián vettünk részt.

Az előadásokból megismerkedhettünk a település jelenével, valamint Kis Dudar kialakulásával és fejlődésével.

A rendezvény témái:
Köszöntő és Dudar jelenének bemutatása - Tóth Edina Kitti, Dudar polgármestere
Kis Dudar betelepítése - gróf Nádasdy Ferenc (1793) - gróf Nádasdy Borbála
Kis Dudar betelepítésének története - Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros
Az 1942-es elővásárlási kérelemben szereplő 7 kisdudari családról - Kaszás Ottó családfakutató
Kis Dudar első telepesei az 1700-as évek dokumentumai alapján - Benke Zoltán családfakutató
Az idők változásai. Családom három generációja Kis Dudaron - Pákozdi Éva Szilvia könyvtáros

A második lapszám megjelenése előtt Veszprémben is bemutatkozott a Családfa Magazin.

Kollega Tarsoly István és Kovács Eleonóra szerkesztők ismertették az új folyóirat céljait, szerkesztési elveit és tartalmi célkitűzését. Az eseménynek a veszprémi Deutsche Haus adott helyszínt, ahol sokan megjelentek, és többen elő is fizettek az újságra.

HETEDÍZIGLEN - Műhelybeszélgetések családtörténeti kutatók számára

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen idén is megszervezi családtörténet-kutató műhelybeszélgetéseit. Figyelmünk középpontjában ismét a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyoni
helyzetük tisztázásában.

Ez alkalommal is egy speciális családkutatási témát, problémakört veszünk nagyító alá a meghívott előadó, illetve a levéltáros házigazda segítségével. A bevezető előadás után beszélgetés, kérdések-válaszok:
Családnevek változásának problémája a családkutatásban
Névintegráció – névasszimiláció – névváltoz(tat)ás
Vendégünk: Dr. Kósa-Szilágyi Anikó nyelvész, a Károli Gáspár Egyetem tanára.

Időpont és helyszín: 2022. június 2. (csütörtök) 16 óra MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság
8200 Veszprém, Vár u. 37.

Kapcsolattartók: Márkusné Vörös Hajnalka; e-mail: mvorosh@gmail.com Tel.: 70/457-7887
és Hofstedterné Jutasi Angelina (MTA VEAB titkárságvezető) e-mail: jutasi.angelina@tab.mta.hu Tel.: 30/458-7046

Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.

Az előadás tartalma:

2021. december 2. - Az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei. Vendégünk Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense

Beszámoló az előadásról:

Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei címmel tartott előadást. A címmel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy nem csak az Egyesült Államokba kivándoroltak kutatási lehetőségeit, hanem az 1890-es évek elejétől Brazíliába kivándorolt Veszprém megyei családok kutatási lehetőségeit is ismerteti az előadásában. A motivációról is beszélt. Saját családjának felmenői között Amerikába kivándorolt családtag is volt, dédapjának testvére. Felkutatta a kivándorolt családtagjának leszármazottait. Az előadó egy saját felmérést is bemutatott, amelyből kiemelte, hogy az Amerikába kivándoroltak és a magyarországi családkutatók is leggyakrabban az ükszülőig visszamenőleg keresik az őseiket.

Sümeginé Hegyi Ilona beszélt a 19–20. századi Amerikába irányuló kivándorlási hullámokról. Az első kivándorlási hullám 1861–1914 között volt, amikor majdnem 4.000.000 ember érkezett az USA-ba. A kivándoroltak legtöbbször megélhetési gondok miatt, pénzkereseti lehetőség miatt hagyták el hazájukat. A második hullám 1920–1930-as évtizedekre tehető. A magyar kormány igyekezett megállítani a kivándorlást, illetve az USA is szigorította a bevándorlást. A kivándorlás ekkora már egy nagyon jól fizető üzletág lett (utaztatás). Kanada, Argentína és Brazília is befogadó országok voltak, de ebben az időszakban ők is elkezdték visszafogni a bevándorlást. A második világháború után nagy tömegek indultak Amerikába. Sok egyetemi végzettségű ember ment ki, akik eltitkolták végzettségüket, mert az USA-nak egyszerű munkásemberekre volt szüksége.

Az előadó bemutatta a Castle Garden és az Ellis Island fogadó állomást. Az európai kikötőkből hajókkal induló kivándorlók ezekre az állomásokra, regisztrációs pontokra érkeztek meg. A Castle Garden befogadó állomásnak van honlapja, ahol az adatbázisukban a keresési felületet használva értékes adatokhoz juthatunk a kivándorlókkal kapcsolatban. Az Ellis Island fogadó állomása 1892-től működött, akár 5.000 főt is tudtak fogadni naponta. A bevándorlókat az amerikai hivatalnokok regisztrálták, 3–7 óra is volt egy-egy kikérdezés. Orvosi vizsgálaton kellett részt venniük. Érdekességként az előadó megemlítette, hogy 350 gyermek is született a szigeten a fogadó állomás épületében. A betegeket kórházban látták el. Sümeginé Hegyi Ilona fotókat és dokumentumokat mutatott be a kivándorolt családokról. Az Ellis Island honlapján is van lehetőség a kivándoroltak keresésre. Nehézséget okoz viszont az, hogy sokszor elírták a neveket, de most már van lehetőség javítást kérni a honlap fenntartójától.

Sümeginé Hegyi Ilona előadása utolsó részében a Dél-Amerikába kivándoroltak keresési lehetőségeiről beszélt. A Dél-Amerikába érkezettek elsődleges célpontja Sao Paolo volt, Port of Santos és Mooca. Nagy tömegek érkezetek ide, innen vasúton szállították a bevándorlókat az ország belseje felé. A II. világháború után nagyon sok bevándorló érkezett az országba. Fotókat, dokumentumokat mutatott be Magyarországról kivándorolt családokról, akik Brazíliában telepedtek le. Az előadó megemlítette, hogy a Familysearch honlapon lehet kivándoroltak után név, hely és gyűjtemény szerint keresni. Képekre, és feldolgozott rekordokra lehet keresni, ami nagyban megkönnyíti a kutatást. Facebook-csoportokon keresztül is jól működik a kutatás, a kutatás segítése (pl.: Hungary Exchange privát facebook csoport, DVHH, MACSE).

Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)

Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:

Az előadáson készült képek: