CSALÁDTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉSEK 4. - 2021. 12. 02.

Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.

Az előadás tartalma:

2021. december 2. - Az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei. Vendégünk Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense

Beszámoló az előadásról:

Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei címmel tartott előadást. A címmel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy nem csak az Egyesült Államokba kivándoroltak kutatási lehetőségeit, hanem az 1890-es évek elejétől Brazíliába kivándorolt Veszprém megyei családok kutatási lehetőségeit is ismerteti az előadásában. A motivációról is beszélt. Saját családjának felmenői között Amerikába kivándorolt családtag is volt, dédapjának testvére. Felkutatta a kivándorolt családtagjának leszármazottait. Az előadó egy saját felmérést is bemutatott, amelyből kiemelte, hogy az Amerikába kivándoroltak és a magyarországi családkutatók is leggyakrabban az ükszülőig visszamenőleg keresik az őseiket.

Sümeginé Hegyi Ilona beszélt a 19–20. századi Amerikába irányuló kivándorlási hullámokról. Az első kivándorlási hullám 1861–1914 között volt, amikor majdnem 4.000.000 ember érkezett az USA-ba. A kivándoroltak legtöbbször megélhetési gondok miatt, pénzkereseti lehetőség miatt hagyták el hazájukat. A második hullám 1920–1930-as évtizedekre tehető. A magyar kormány igyekezett megállítani a kivándorlást, illetve az USA is szigorította a bevándorlást. A kivándorlás ekkora már egy nagyon jól fizető üzletág lett (utaztatás). Kanada, Argentína és Brazília is befogadó országok voltak, de ebben az időszakban ők is elkezdték visszafogni a bevándorlást. A második világháború után nagy tömegek indultak Amerikába. Sok egyetemi végzettségű ember ment ki, akik eltitkolták végzettségüket, mert az USA-nak egyszerű munkásemberekre volt szüksége.

Az előadó bemutatta a Castle Garden és az Ellis Island fogadó állomást. Az európai kikötőkből hajókkal induló kivándorlók ezekre az állomásokra, regisztrációs pontokra érkeztek meg. A Castle Garden befogadó állomásnak van honlapja, ahol az adatbázisukban a keresési felületet használva értékes adatokhoz juthatunk a kivándorlókkal kapcsolatban. Az Ellis Island fogadó állomása 1892-től működött, akár 5.000 főt is tudtak fogadni naponta. A bevándorlókat az amerikai hivatalnokok regisztrálták, 3–7 óra is volt egy-egy kikérdezés. Orvosi vizsgálaton kellett részt venniük. Érdekességként az előadó megemlítette, hogy 350 gyermek is született a szigeten a fogadó állomás épületében. A betegeket kórházban látták el. Sümeginé Hegyi Ilona fotókat és dokumentumokat mutatott be a kivándorolt családokról. Az Ellis Island honlapján is van lehetőség a kivándoroltak keresésre. Nehézséget okoz viszont az, hogy sokszor elírták a neveket, de most már van lehetőség javítást kérni a honlap fenntartójától.

Sümeginé Hegyi Ilona előadása utolsó részében a Dél-Amerikába kivándoroltak keresési lehetőségeiről beszélt. A Dél-Amerikába érkezettek elsődleges célpontja Sao Paolo volt, Port of Santos és Mooca. Nagy tömegek érkezetek ide, innen vasúton szállították a bevándorlókat az ország belseje felé. A II. világháború után nagyon sok bevándorló érkezett az országba. Fotókat, dokumentumokat mutatott be Magyarországról kivándorolt családokról, akik Brazíliában telepedtek le. Az előadó megemlítette, hogy a Familysearch honlapon lehet kivándoroltak után név, hely és gyűjtemény szerint keresni. Képekre, és feldolgozott rekordokra lehet keresni, ami nagyban megkönnyíti a kutatást. Facebook-csoportokon keresztül is jól működik a kutatás, a kutatás segítése (pl.: Hungary Exchange privát facebook csoport, DVHH, MACSE).

Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)

Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:

Az előadáson készült képek:

Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.

Az előadás tartalma:

2021. november 11. - Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisa. Vendégünk: Baló Árpád, az adatbázis létrehozója

Beszámoló az előadásról:

Baló Árpád, mérnök, kutató, a Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisai címmel tartott előadást. Baló Árpád, az adatbázis elkészítője előadása elején az adatbázis létrehozásának körülményeiről beszélt. 2003-ban kapott egy felkérést családtörténeti adatok gyűjtésére, családfa elkészítésére. Az adatgyűjtést plébániákon, levéltárakban végezte, nagyon sok dokumentumot digitalizált. A kutatásainak eredményeként egy családtörténeti albumot készített. A családfa elkészítése után tovább folytatta az adatok gyűjtését, és elhatározta, hogy a Veszprémi Főegyházmegye területén található települések anyakönyvi adatait egy adatbázisba rendezi. Az adatgyűjtés folyamán Excel-táblázatba írta be az adatokat, hogy könnyen kereshetők legyenek. Az anyakönyveket levéltárakban mikrofilmen kutatta, majd beszerzett egy mikrofilm olvasót, hogy még hatékonyabb lehessen a kutatás. A mikrofilmeket kikölcsönözte a levéltárból, így otthon, a saját mikrofilmolvasója segítségével tudta feldolgozni az adatokat. Az adatbázis szerkezetének, felépítésének kialakítása hosszú időt vett igénybe. Az adatbázisba a plébániai anyakönyvezés kezdetétől az állami anyakönyvezés bevezetéséig terjedő idősávból kerültek adatok. Az adatbázis csak a Veszprémi Főegyházmegye római katolikus keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek főbb adatait tartalmazza. A digitális képeket az adatokhoz hozzárendelhetővé tette.

Az adatbázis létrehozásának célja egy komplett adatbázis megvalósítása volt család-, település- és egyéb kutatók számára. Az előadó az adatbázis felépítését is bemutatta. Létrehozott egy az összes mikrofilmre használható fejlécet, majd tartalomjegyzéket készített minden mikrofilmről. A táblázat adatmezőinek kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye volt. Az előadó beszélt az adatbázis létrehozásának nehézségeiről is. Sokszor nehézséget okozott a folyóírás kiolvasása, a betűtévesztések, a német nevek kiolvasása, a szoftver lefagyása, sor- és oszlopvesztés, sérült lapokról az adatok kiolvasása.

A plébániák anyakönyveinek otthoni feldolgozásában nagy segítség volt számára, hogy 54 plébániáról megvásárolhatta a mikrofilmeket, a Veszprém Megyei Levéltárból 30 plébánia mikrofilm anyagát, a Győri Egyházmegyei Levéltárból pedig 2 plébánia mikrofilm anyagát kikölcsönözhette. Az internetről 37 plébánia adatait dolgozta fel. 2017 novemberében Baló Árpáddal szerződést kötött a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár az adatbázis egy részének megvásárlásáról. Az informatikai fejlesztések után 2021. április 16-án lett aktiválva az új levéltári szolgáltatás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár honlapján. Baló Árpád adatbázisában 125 plébánia adatai szerepelnek, 139.000 feldolgozott digitális képpel, összesen 2,46 millió adat elérésével.

Az előadó jövőbeli tervei között szerepel további plébániák adatainak feldolgozása, ellenőrzési makrók fejlesztése, német és angol nyelvű kezelési útmutató készítése, bejegyzések kijelölési lehetősége, kutatók speciális lekérdezési lehetősége, névváltozatok automatikus keresési lehetősége, valamint intelligens kereső elkészítése.

Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)

Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:

Az előadáson készült képek:

Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára

A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.

Az előadás tartalma:

2021. október 14. - A szenzitív adatok kezelése és értéke. A kutatás, adatgyűjtés, hálózatépítés tapasztalatai. Vendégünk: Gubicza Ilona, közgazdász, családtürténeti-kutató

Beszámoló az előadásról:

A műhelybeszélgetések első alkalmára 2021. október 14-én került sor, amelyen Gubicza Ilona, közgazdász, családtörténeti kutató A családtörténeti kutatás, adatgyűjtés, hálózatépítés tapasztalatai címmel tartott előadást. Gubicza Ilona a Gubicza, a Soós, a Leitold és a Kelemen családokkal kapcsolatos kutatási eredményeiről számolt be. A családok gyökereit, származását ismertette az 1700-as évek elejétől. Az előadó kiemelte, hogy a családokkal való személyes kapcsolat kiépítése nagyon fontos, a személyes adatgyűjtésre (fényképek, dokumentumok, visszaemlékezések), illetve a temetők sírkövein található adatok fontosságára hívta fel a figyelmet. A kutatásához a Veszprémi Főegyházmegye plébániáin megtalálható irattárakat, valamint a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, a Zentai Levéltár és a Hadtörténeti Levéltár iratanyagát használta fel.

A családtörténeti kutatásához helytörténeti, nemesi családokról szóló szakirodalmat is feldolgozott. A Veszprém Megyei Levéltár iratanyagában a betelepítésekkel kapcsolatos iratokat, adóösszeírásokat, úrbéri szerződéseket, házassági szerződéseket, adás-vétellel kapcsolatos iratokat, végrendeleteket kutatott. Előadásában több, saját maga által készített, családjára vonatkozó családfát is bemutatott. A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisait sokat használta, értékes és fontos adatokat talált családja történetének kutatásához. A kutatott dokumentumokat, fotókat digitalizálta, összesen 90.000 digitalizált dokumentumot gyűjtött össze. Az előadó kitért a személyes adatok, a különleges, szenzitív adatok adatkezelési feltételeire.

A Veszprém Megyei Levéltárban található felekezeti anyakönyvek adatait mikrofilmolvasón keresztül kutatta. A kutatási, feldolgozási folyamat egyik legfontosabb részének az adatok rendszerezését tekintette. A kutatott családokból kiemelt egy-egy érdekes életutat, amit be is mutatott. Gubicza Antal (1899–1973), balatonfüredi kerületi esperes, pápai kamarás életét fotókkal, dokumentumokkal ismertette. A fényképeken szereplő személyek azonosításáról is beszélt, fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fényképek hátoldalára rögzítsük a fényképen látható személyek nevét, a fénykép elkészítésének idejét, így megkönnyíthetjük később a feldolgozásukat.

Gubicza Ilona saját honlapot hozott létre a négy kutatott család bemutatására. A családtörténeti kutatás kezdetéről, a betelepítésekről, publikációkról, a családokról megjelent újságcikkekről, és a négy család családkutatási eredményeiről találunk a honlapon információkat: http://www.csaladfa.info/

Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)

Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:

Az előadáson készült képek:

2020. február 27. és május 28. között minden hónap utolsó csütörtökén 16 órai kezdettel tartjuk foglalkozásainkat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.