Veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomában
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek.
A séta során felidézzük az egykori híres veszprémi fürdőket és az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyuló vendégeket és a korszakot, amelyben működtek. Sétánk első állomása Kopácsi György egykori gőz- és kádfürdője, amely 1859-1892 között működött. A hatalmas épületben öt fürdőszoba mellett öltözőt, társalgót, izzasztó- és hűtőhelyiséget is berendezett a tulajdonos. A fürdőt reumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták (Komakút tér 1.) Következő állomásunkon az Óváros tér 23. szám alatt működött 1908-1980-ig a városi gőzfürdő. Elsősorban nem tisztálkodási helyként, hanem hát-, láb-, derékfájás, hűlések, nátha, csúz, reuma és idegbajok ellen használták. A gyógyulni vágyók szénsavas, jód- és iszapfürdőt is kaptak. A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel helyén (Kopácsi u. 2.). A Séd patak völgyében több fürdő is működött: a Patak tér kiszélesedésében állt az egykori káptalani fürdőház, valamivel lejjebb zsidó rituális fürdő és egymás mellett több kádfürdő. A veszprémiek csak Deák-strandnak nevezett fürdőhelyét a Séd Jókai utcai oldalán (Jókai u. 45.) működtették 1919-1953 között. A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, féltucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Sétánk során az egykori gyógyhelyeket járjuk be közben elmesélve a fürdőkhöz kötődő érdekes történeteket.
A Cspmay-strand egykori életét bemutató Multbatekintő sorozat kisfilmje:
https://www.youtube.com/watch?v=FRC7B-YqaCs
"A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi eseménysorozata, amelyet immár ötven országban rendeznek meg évről évre. Magyarországon is több száz érdekes műemléket tekinthetnek meg az érdeklődők, akik egy-egy izgalmas programon vagy tematikus sétán is részt vehetnek. A Kulturális Örökség Napjai több mint 30 éve mind a vendéglátók, mind pedig a látogatók számára az épített örökség, a régészeti és természeti kincsek ünnepe."
Forrás további információ: http://oroksegnapok.gov.hu/
Irodalmi és régészeti séta az Árpád-kori Veszprémben
Irodalmi sétánk során szeretnénk felkeresni azokat a fontosabb helyszíneket, amelyek még ma is őrzik az Árpád-kori Veszprém épített és szellemi örökségét, és
olyan szentek és személyek életéhez kötődnek mint Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit,. Sétánk során olyan irodalmi szövegek hangzanak
majd fel, amelyek az egyes helyszínekhez kötődően felidézik az egykor ott élt emberek életét, világát.
1. Hősi kapu - Árpád-kori földvár déli kapuja, István és Koppány harca
2. Szent Mihály székesegyház - 1060 körül épült román kori templom
3. Szent György kápolna - 972-996 között épült kápolna, Szent Imre veszprémi fogadalma
4. Szent istván és Gizella szobra - az egykori káptalani főiskola
5. Gizella kápolna - az egykori királyi palota emléke
6. Gizella hotel - az egykori vámhely, piac és törvénykezési hely, "beszélő-kő"
7. Margit romok - az egykori Szent Katalin domonkos kolostor
8. Vízvezetéki Gépház - az egykori káptalani fürdő
9. Puskás és Gábriel malom
10. Veszprémvölgyi apácakolostor
A sétát vezeti: Pátkai Ádám régész, Laczkó Dezső Múzeum és Sebő József író, tanár, a Veszprém Megyei Irodaromtörténeti Társaság elnöke
Séta Padányi Bíró Márton veszprémi püspök nyomában
275 éve, 1745. augusztus 15-én szentelték fel Padányi Bíró Mártont
veszprémi püspökké és egyben Veszprém vármegye főispánjává.
A katolikus főpásztor alakja Veszprémben összefonódik a vár barokk
újjáépítésével, a püspökkert kialakításával, a Szentháromság-tisztelet új
formájának meghonosításával.
Múltbatekintő sétánk során életének fontos állomásait járjuk végig,
felidézve a város újjáépítésének fontosabb állomásait is.
A sétát vezeti: Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a VMHE elnöke
A Cholnoky-család nyomában
Megismerkedünk az egykor Veszprémben élő nevezetes család tagjaival,
életükkel és munkásságukkal. Szó esik az orvos Csolnokyakról, felkeres-
sük az ismert Cholnoky-fivérek szülőházait, megismerkedünk az irodalom -
ban jelentőset alkotó Viktor és László, illetve a földrajztudós Jenő életének
főbb állomásaival. A nem közismert családtagokról, rokonokról is sok
érdekesség derül ki a séta alkalmával.
A sétát vezeti: Rybár Olivér geográfus, tanár
„A szülőháztól a Világvégéig” Séta Cholnoky Jenő nyomában
Az útvonal állomásain megismerkedünk Cholnoky Jenő veszprémi születésű világhírű geográfus városunkban töltött éveinek nevezetes helyszíneivel, és a hozzájuk kapcsolódó érdekes történetekkel.
A sétát vezeti: Rybár Olivér geográfus, tanár
Séta kavicsfogú álteknős nyomában
Az útvonal állomásain megismerkedünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
0. „Vízgépház” ― Veszprém vízellátása a XX. elején
1. Kittenberger Kálmán utca ― a Sintér-árok vége
2. Alagut ― a kis híd terméskő boltozata
3. Harmat utca ― az átalakuló táj és város
4. Pöröly köz ― az egykori Méntelep
5. Kőbánya utca ― a kőbánya déli vége
6. Dózsa György utca 29–31. ― az egykori Pásztorház
7. Dózsa György utca 33. ― a kőbánya belsejében
8. Harmat utcai kilátó ― a környék természeti értékei
A sétát vezetik: Nagyné Kozma Ildikó tanár, környezetvédelmi szakértő,
Bontó László segédlevéltáros, helytörténeti kutató,
Kovács Győző Gyula meteorológus, a vízmű kutatója
A rendezvényen készült videó felvételek:
Sajtó
