2022. március 7-én (hétfőn), 16 órakor
KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG A PETŐFI EMLÉKTÁBLÁNÁL
(Veszprém, Megyeház tér 2., a Mackó cukrászda mellett.)
A költő 1848. március 5−6-i veszprémi látogatása kapcsán emlékező beszédet mond Sótonyi Mónika önkormányzati képviselő. A Kormorán együttes dalát énekli: Schwéder Levente a Padányi Katolikus Iskola 10.évfolyamos tanulója. • A közös emlékezést szervezték: Veszprém Város Önkormányzata Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei tagozata Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
12. séta Fellner Jakab emlékére, születésének 300. évében
2022. március 6. (vasárnap) 15 óra
Indulás helye: Óváros tér, Városháza előtt
Időtartama: 1 óra
A séta hossza: 1,5 km
Idei első városismereti sétánkon megismerkedünk Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk, copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mesterének veszprémi épületeivel. Útközben a vár korabeli épületeiről, a változásokról is mesélünk érdekességeket.
1. Óváros téren a Városháza előtt ― gyülekező és induló pont
2. Aggpapok Háza ― Kis-szeminárium, volt Pedagógiai Intézet, Mária Rádió épülete
3. Szentháromság tér ― Érseki Palota
4. Vár utca, kilátó ― Nagyszeminárium
A sétát vezeti:
Gy. Lovassy Klára a Magyar Építőipari Múzeum ny. igazgatója, helytörténeti kutató
Térkép: Bontó László
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készülhet
Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:
A bejárt útvonalon megismerkedünk a Halagút „lakóival”, az egykori kőbánya területével, a környék természeti és épített örökségével.
Köszönettel a résztvevőknek:
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
és a Kavicsfogú Álteknős Tanösvény
Önkéntes közösségi munkára hívtunk minden tenni vágyó embert, 2022. február 12-én, 10 órára!
Azok támogatását kérjük, akik a Sintér-árok tereprendezési munkáiban segíteni tudnak.
Most az árok nyugati részét szeretnénk szebbé tenni (szemétszedés, lépcső kialakítása).
Találkozó: február 12-én (szombat) 10 órakor a Harmat utca, ÁBC mögött.
Kérjük legyen részese környezetünk szebbé tételének!
Az eseményt támogatta: TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein című pályázat
A Veszprém TV híradása a rendezvényről:
Rendezvényünk az NKA 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázata keretében valósult meg.
Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.
Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.
Az első alkalomra 2022. január 7-én került sor Veszprémben az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-termében, amelyre a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület helytörténet írással foglalkozó tagságát invitáltuk. A téma a helytörténeti kutatómunka módszerei, bevezetés a szakirodalomba és a forrásokba, a mikrotörténeti kutatás világába. Az előadók: Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa, Szabóné Vörös Györgyi könyvtáros, a Veszprém Megyei Helytörténeti Gyűjtemény korábbi vezetője és dr. Hudi József a Pápai Református Gyűjtemény Levéltárának vezetője volt. Képes előadásukban mint kutatók és mint a levéltári és könyvtári kutatószolgálat vezetői mondták el tapasztalataikat. Ez alkalommal köszöntötték a 70 éves Somfai Balázs levéltárost, akinek születésnapjára készült el a gazdag élelút írásaiból összeállított tanulmánykötet, amely épp a helytörténeti kutatásait foglalta össze. A kötetből valamennyi résztvevő ajándékba kapott egyet inspirálóként. A három előadó honoráriumát a könyv kiadására ajánlotta fel.
Nagy örömünkre szolgál, hogy az Európa Kulturális Fővárosa Programsorozat 2021. évi eseményeit és eredményeit összefoglaló videóban egyesületünk Tethys-Veszprém projektje és hozzá kapcsolódó két eseménye is szerepel:
Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.
Az előadás tartalma:
2021. december 2. - Az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei. Vendégünk Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense
Beszámoló az előadásról:
Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei címmel tartott előadást. A címmel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy nem csak az Egyesült Államokba kivándoroltak kutatási lehetőségeit, hanem az 1890-es évek elejétől Brazíliába kivándorolt Veszprém megyei családok kutatási lehetőségeit is ismerteti az előadásában. A motivációról is beszélt. Saját családjának felmenői között Amerikába kivándorolt családtag is volt, dédapjának testvére. Felkutatta a kivándorolt családtagjának leszármazottait. Az előadó egy saját felmérést is bemutatott, amelyből kiemelte, hogy az Amerikába kivándoroltak és a magyarországi családkutatók is leggyakrabban az ükszülőig visszamenőleg keresik az őseiket.
Sümeginé Hegyi Ilona beszélt a 19–20. századi Amerikába irányuló kivándorlási hullámokról. Az első kivándorlási hullám 1861–1914 között volt, amikor majdnem 4.000.000 ember érkezett az USA-ba. A kivándoroltak legtöbbször megélhetési gondok miatt, pénzkereseti lehetőség miatt hagyták el hazájukat. A második hullám 1920–1930-as évtizedekre tehető. A magyar kormány igyekezett megállítani a kivándorlást, illetve az USA is szigorította a bevándorlást. A kivándorlás ekkora már egy nagyon jól fizető üzletág lett (utaztatás). Kanada, Argentína és Brazília is befogadó országok voltak, de ebben az időszakban ők is elkezdték visszafogni a bevándorlást. A második világháború után nagy tömegek indultak Amerikába. Sok egyetemi végzettségű ember ment ki, akik eltitkolták végzettségüket, mert az USA-nak egyszerű munkásemberekre volt szüksége.
Az előadó bemutatta a Castle Garden és az Ellis Island fogadó állomást. Az európai kikötőkből hajókkal induló kivándorlók ezekre az állomásokra, regisztrációs pontokra érkeztek meg. A Castle Garden befogadó állomásnak van honlapja, ahol az adatbázisukban a keresési felületet használva értékes adatokhoz juthatunk a kivándorlókkal kapcsolatban. Az Ellis Island fogadó állomása 1892-től működött, akár 5.000 főt is tudtak fogadni naponta. A bevándorlókat az amerikai hivatalnokok regisztrálták, 3–7 óra is volt egy-egy kikérdezés. Orvosi vizsgálaton kellett részt venniük. Érdekességként az előadó megemlítette, hogy 350 gyermek is született a szigeten a fogadó állomás épületében. A betegeket kórházban látták el. Sümeginé Hegyi Ilona fotókat és dokumentumokat mutatott be a kivándorolt családokról. Az Ellis Island honlapján is van lehetőség a kivándoroltak keresésre. Nehézséget okoz viszont az, hogy sokszor elírták a neveket, de most már van lehetőség javítást kérni a honlap fenntartójától.
Sümeginé Hegyi Ilona előadása utolsó részében a Dél-Amerikába kivándoroltak keresési lehetőségeiről beszélt. A Dél-Amerikába érkezettek elsődleges célpontja Sao Paolo volt, Port of Santos és Mooca. Nagy tömegek érkezetek ide, innen vasúton szállították a bevándorlókat az ország belseje felé. A II. világháború után nagyon sok bevándorló érkezett az országba. Fotókat, dokumentumokat mutatott be Magyarországról kivándorolt családokról, akik Brazíliában telepedtek le. Az előadó megemlítette, hogy a Familysearch honlapon lehet kivándoroltak után név, hely és gyűjtemény szerint keresni. Képekre, és feldolgozott rekordokra lehet keresni, ami nagyban megkönnyíti a kutatást. Facebook-csoportokon keresztül is jól működik a kutatás, a kutatás segítése (pl.: Hungary Exchange privát facebook csoport, DVHH, MACSE).
Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)
Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:
Az előadáson készült képek:
Hetediziglen – családtörténeti műhelybeszélgetések
Szakmai továbbképzés családtörténeti kutatók számára
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismeret Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen folytatja a tavaly megkezdett, sikeres családtörténet-kutató kurzusokat. Figyelmünk középpontjában ezúttal a Veszprém megyei német családok kutatása kerül. Meghívott előadóink és szakembereink segítségével olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan követhető a betelepülő jövevények útja, hogyan változnak a nevek, milyen források segítenek életkörülményeik, vagyon helyzetük tisztázásában.
Az előadás tartalma:
2021. november 11. - Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisa. Vendégünk: Baló Árpád, az adatbázis létrehozója
Beszámoló az előadásról:
Baló Árpád, mérnök, kutató, a Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisai címmel tartott előadást. Baló Árpád, az adatbázis elkészítője előadása elején az adatbázis létrehozásának körülményeiről beszélt. 2003-ban kapott egy felkérést családtörténeti adatok gyűjtésére, családfa elkészítésére. Az adatgyűjtést plébániákon, levéltárakban végezte, nagyon sok dokumentumot digitalizált. A kutatásainak eredményeként egy családtörténeti albumot készített. A családfa elkészítése után tovább folytatta az adatok gyűjtését, és elhatározta, hogy a Veszprémi Főegyházmegye területén található települések anyakönyvi adatait egy adatbázisba rendezi. Az adatgyűjtés folyamán Excel-táblázatba írta be az adatokat, hogy könnyen kereshetők legyenek. Az anyakönyveket levéltárakban mikrofilmen kutatta, majd beszerzett egy mikrofilm olvasót, hogy még hatékonyabb lehessen a kutatás. A mikrofilmeket kikölcsönözte a levéltárból, így otthon, a saját mikrofilmolvasója segítségével tudta feldolgozni az adatokat. Az adatbázis szerkezetének, felépítésének kialakítása hosszú időt vett igénybe. Az adatbázisba a plébániai anyakönyvezés kezdetétől az állami anyakönyvezés bevezetéséig terjedő idősávból kerültek adatok. Az adatbázis csak a Veszprémi Főegyházmegye római katolikus keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek főbb adatait tartalmazza. A digitális képeket az adatokhoz hozzárendelhetővé tette.
Az adatbázis létrehozásának célja egy komplett adatbázis megvalósítása volt család-, település- és egyéb kutatók számára. Az előadó az adatbázis felépítését is bemutatta. Létrehozott egy az összes mikrofilmre használható fejlécet, majd tartalomjegyzéket készített minden mikrofilmről. A táblázat adatmezőinek kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye volt. Az előadó beszélt az adatbázis létrehozásának nehézségeiről is. Sokszor nehézséget okozott a folyóírás kiolvasása, a betűtévesztések, a német nevek kiolvasása, a szoftver lefagyása, sor- és oszlopvesztés, sérült lapokról az adatok kiolvasása.
A plébániák anyakönyveinek otthoni feldolgozásában nagy segítség volt számára, hogy 54 plébániáról megvásárolhatta a mikrofilmeket, a Veszprém Megyei Levéltárból 30 plébánia mikrofilm anyagát, a Győri Egyházmegyei Levéltárból pedig 2 plébánia mikrofilm anyagát kikölcsönözhette. Az internetről 37 plébánia adatait dolgozta fel. 2017 novemberében Baló Árpáddal szerződést kötött a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár az adatbázis egy részének megvásárlásáról. Az informatikai fejlesztések után 2021. április 16-án lett aktiválva az új levéltári szolgáltatás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár honlapján. Baló Árpád adatbázisában 125 plébánia adatai szerepelnek, 139.000 feldolgozott digitális képpel, összesen 2,46 millió adat elérésével.
Az előadó jövőbeli tervei között szerepel további plébániák adatainak feldolgozása, ellenőrzési makrók fejlesztése, német és angol nyelvű kezelési útmutató készítése, bejegyzések kijelölési lehetősége, kutatók speciális lekérdezési lehetősége, névváltozatok automatikus keresési lehetősége, valamint intelligens kereső elkészítése.
Összeállította: Nagy Balázs Vincze (forrás: https://mnl.gov.hu/)
Az előadás az MTA VEAB jóvoltából visszanézhető a YouTub-on:
Az előadáson készült képek:
