Balatonfüreden a KÖN keretében a következő sétákra invitájuk az érdeklődőket:
10:00-12:00 A Vaszaryak nyomában (Helytörténeti séta ÉPÜLETEK ÉS CSALÁDTÖRTÉNETEK nyomában)
A séta útvonala: Vaszary Galéria (toronylátogatással) – Kerek templom – Városi Múzeum, egykori Vaszary ház (előtér, kert) – (esetleg) Vaszary Gábor utca (emléktábla)
A sétát vezeti: Fülöp Júlia
15:00-17:00 a Bencések nyomában (Helytörténeti séta ÉPÜLETEK ÉS CSALÁDTÖRTÉNETEK nyomában)
A séta útvonala: Vaszary Galéria – Kerek templom (altemplom megtekintésével) – Gyógy tér – Szívkórház – Kisfaludy utca – Ipoly szálló
A sétát vezeti: Fülöp Júlia
A séta útvonala: Vaszary Galéria – Honvéd utca (Eszterházy Villa) – Gyógy tér – Eszterházy kastély (az építkezés megtekintésével) – Esterházy telep – Gyetvai villa – Esterházy strand (múltidézéssel)
A sétát vezeti: Fülöp Júlia
Ismerjük meg Bakonygyepes múltját!
A rendezvény keretében Ajka-Bakonygyepes nevezetességeit Áment Márton helytörténeti kutató mutatja be.
A program kezdete: szeptember 18-án 9.00 óra, amely várhatóan két óra hosszat tart.
Találkozás Bakonygyepesen, a Háborús Emlékműnél a művelődési ház előtt.
A Kulturális Örökség Napjai, az Európa Tanács „European Heritage Days” magyarországi rendezvénye, idén szeptember 18-19-én kerül megrendezésre. Örömmel tudatjuk minden városlakóval, akit érdekel szűkebb környezetünk múltja, hogy idén az Ajkai Helytörténeti Klub is részt vesz az eseményen, amellyel a megyei programokat színesíti.
Itt a két világégés gyepesi vonatkozásait ismerteti Áment Márton. Második helyszínen a Nagyboldogasszony-templom nevezetességeit láthatják az érdeklődők, majd a templomkertben kialakított modern keresztútat járják körbe. Innét a közelben lévő 1848-as Emlékműhöz kapcsolódó gyepesi eseményeket hallhatják, majd a Közösségi Házban (volt iskola épülete) Régi használati tárgyak állandó kiállítását tekinthetik meg a látogatók.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.
A helyszín elérése: Az ajkai buszpályaudvarról a 8.30-kor induló magyarpolányi járattal (3-as kocsiállás) lehet megérkezni az első helyszínre a Háborús Emlékműhöz. Ajkára visszaérkezni a 10.50 órakor induló magyarpolányi járattal lehet.
Csendesné Bosits Éva és Áment Márton Ajkai Helytörténeti Klub
Idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját a várpalotai Városszépítő és -védő Egyesület.
Ez alkalomból ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen részt vett a Várpalota városvezetése, valamint a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke is.
További sikeres évtizedeket kívánunk az aktív és eredményes egyesületnek és tagjainak!
2021. augusztus 31-én, a Tájházalás program sorozat keretében került sor az I. Közép-Dunántúli Regionális Tájháztalálkozóra, a Laczkó Dezső Múzeum Bakonyi házában (Veszprém, Erzsébet liget).
Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban
– Nekünk, veszprémieknek nagyon fontosak nemzeti hagyományaink, történelmi múltunk, az
elődeink által ránk hagyományozott szellemi, kulturális, néprajzi értékeink. A Tájházszövetség és a
Laczkó Dezső Múzeum társrendezésében létrejött Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozó
kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet néprajzi, népművészeti kincseink gazdagságára –
fogalmazott Brányi Mária alpolgármester a találkozón.
Mint mondta, már a rendezvény helyszíne is különleges a maga nevében: a múzeum
szomszédságában található az 1935-ben épült Bakonyi Ház, Magyarország első szabadtéri néprajzi
múzeumának egyike. A ház 2019-ben az év tájháza lett, melynek megpróbáltatásoktól sem mentes
története jól példázza, mennyire fontos számunkra a néprajz, a népművészeti hagyományok őrzése,
elődeink életének bemutatása, mindennapi használati tárgyaiknak megismertetése.
A boltíves tornácos ház Veszprém környéki kisnemesi falvak jellegzetes népi építészetét idézi, s a
magyar skanzen gondolat egyik csodálatos példája, de számos nagy érdeklődésre számot tartó
tájházra bukkanhatunk a város határain kívül is. Ezekre a tájházakra, a népi hagyományok, a népi
művészet bemutatására pedig Veszprém 2023-ban is nagy hangsúlyt kíván fektetni – ehhez, s a
város történelmi, kulturális arculatának alakításához is jó alapot nyújthat a találkozó. Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója szerint kettős öröm, hogy az
intézmény adhat helyet a találkozónak. „Fontos, hogy elindulhasson egy eszmecsere a kollégák
között a felmerülő problémák megvitatására, azok megoldására. Másrészt lehetőség nyílik arra is,
hogy az állományvédelem terén tanácsot adjanak egymásnak a szakemberek.”Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke utóbbi kapcsán elmondta, bár az elmúlt években
folyamatosan dolgoztak az állományvédelmen, van még mit pótolni. „A 90-es éveket leginkább a
kevés energia jellemezte, azóta azonban igyekszünk ezen változtatni. Magyarországon ma több mint
500 tájház található, melyek a lokális és a nemzeti identitás fontos tényezői. Nem rezervátumokat
akarunk létrehozni, az épületek megőrzése, a bennük lezajló programok, a múzeumpedagógiai
foglalkozások, a restaurátorok munkája azt a célt szolgálja, hogy a települések lakói
megismerhessék múltjukat, gyökereiket, újra megélhessék örökségüket és továbbadhassák azt a
jövő nemzedékeinek. Többek között ezért is nagyon fontos az állomány védelme: ha a tárgyak jól
érzik magukat, az odalátogatók is jól fogják érezni magukat” – hangsúlyozta.
A szakemberek előtt álló kihívások egyike a fenntarthatóság is, noha ebben tulajdonképpen nem
kell messze menni: maga a paraszti kultúra a zöld gondolkodásról szólt, hiszen egy parasztházban
például nem létezett a szemét. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy a restaurálásnál minél
környezetkímélőbb módszereket alkalmazzunk, s a háztartásokban bevált zöldítési praktikákat is
nyugodtan bevihetjük a múzeumba.
A találkozón emellett szó volt a Bakonyi Ház történetéről és az ottani műtárgyvédelemről, a
múzeumpedagógia hasznosításáról, valamint a régió tájházainak együttműködési lehetőségeiről is.
(VEHIR.HU 2021. 08.31.)
2021. augusztus 25-én, a Padányi Katolikus Iskola tanári karának felkérésére Gy. Kovassy Klára tarott emléksétát.
2021. augusztus 25-én nyílt meg Berhidán, a Kultúrházban a település közössége által összegyűjtött tárgyakból, fényképekből és írásos emlékekből egy helytörténeti kiállítás.
Egyesületünk tagjai szakmai segítséget nyújtottak a tárlat összeállításához, valamint a megnyitó ünnepségen egyesületünk is képviseltette magát.
Megemlékezés és sírfelújítás Várpalotán (2021)
Halálának 15. évfordulóján méltó megemlékezést tartottunk a Városszépítő és –védő Egyesület egyik alapítója és díszpolgára, Pacsu Gergelyné Fodor Sára családi nyughelyén.
A megemlékezést követően Juhosné Vavró Zsuzsanna bemutatta azt a három felújított sírt, mely három köztiszteletben álló személyiség – Mórotz Miklós, Dr. Révász Jenő és Dr. Rucsek Miklós – hamvait tartalmazza. A felújítást sikeresen megvalósítottuk a Nemzeti Pantheon Alapítvány által kiírt és elnyert pályázati pénzforrásból és közadakozásból. Dr. Révász Jenő sírján olvasható a felújításban segédkezők és támogatók névsora.
Az előzetes tereprendezést és gondozást végezte: Juhosné Vavró Zsuzsanna, Viczina Ferencné, Vokalek Edit, Beck Zoltán, Leszpuch János, Rigó László és Petrovics László
Várpalota, 2021. 07. 16. Petrovics László
Pacsu Gergelyné Fodor Sára emlékére
Tisztelt Tagtársaim, Vendégeink, Támogatóink és Barátaink!
Egyesületünk életében számos esemény különösen fontos.
Egyik, hogy elhunyt tagtársainkra is méltóképpen emlékezzünk, akik hírünkhöz, eredményeinkhez jelentősen hozzájárultak.
Így, tesszük ez alkalommal Pacsuné Fodor Sárika néni esetében is. Talán emlékezünk törékeny termetére, mosolyára és szerény udvarias viselkedésére.
Mindvégig szülőhelyén – 1926-2006 – Várpalotán élt és dolgozott. Mint érdekességet említem: az egykori Megyeháza épületében látta meg a napvilágot.
Ükapja is oskolamester volt, nagyapja Horváth János, írói nevén Váth János, Balatonalmádiban volt iskolaigazgató. A tanítás mellett írással is foglalkozott.
Apját követően a tanítói pályát választotta, aki Fodor Ödön – 1922-től 1959-ben bekövetkezett haláláig – a várpalotai elemi iskola tanítója volt. Iskoláit a Római Katolikus Leányiskolában kezdte, az úgynevezett Zárdaiskolában, ahol az irgalmas nővérek tanítottak. Majd a polgári iskolába járt s ennek elvégzése után Veszprémben az Angolkisasszonyok Tanítónőképzőjében folytatta tanulmányait, ahol 1945-ben tett képesítő vizsgát.
Időközben kialakult tartós betegsége. Pályája utolsó éveiben az 1959- 1960-as években a tanítás mellett kezdett foglalkozni néprajzi és helytörténeti munkával. Bábjátszó szakkört vezetett. Meséket, népdalokból összeállított történeteket, népballadákat állított bábszínpadra.
Majd elérkezett a szomorú döntése: alig negyvenedik életéve után végleg elhagyta a tanítói pályát.
Nehéz időszakot élt meg, a megélhetési viszonyok miatt a Várpalotai Rendelőintézetben dolgozott, mint orvos írnok.
Akaratereje és közéleti érdeklődése tanulmányokra, kutatási tevékenységre ösztönözte. Írásait eljuttatta számos országos kiírású pályázatra.
Több díjat kapott, így sikerei arra ösztönözték, hogy végleg ennek a munkának szentelje életét. A helyi iskolai helytörténeti vetélkedők segítője és zsűri tagja volt éveken keresztül.
Helytörténeti archívumunk őrzi: A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KULTURÁLIS ÉLET VÁRPALOTÁN című díjnyertes írását, A PALOTAI MESZESEK, A PALOTAI CSAPÓK ÉS TUTYIKÉSZÍTŐK címet viselő hiánypótló munkáit. A Krúdy Gyula Városi Könyvtár nyilvántartását hívom segítségül: 20 kiadvány fűződik nevéhez néhányat szerzőtársával írt. A Kossuth utca és lakói c. munkáját halála előtt, 2005-ben a Várpalotai Füzetek 6. számában jelent meg.
Tagja volt a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjának, a Megyei Neveléstörténeti Társaságnak, a Megyei Honismereti Egyesületnek, amelynek 1997-2001 között vezetőségi tagja is vilt, a Megyei Múzeumbarátok Körének és a Megyei Pedagógiai Társaságnak; valamint országos szervezeteknek: a Néprajzi Múzeum Baráti Körnek, a Magyar Egyháztörténet Enciklopédiai Munkaközösség, az UNIMA Magyarországi csoportjának (Nemzetközi Bábjátékos Szövetség), a Magyar Néprajzi Tanácsnak.
1987-1999 között az általa szervezett és megvalósult Várpalotai Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gondnoka volt. Az 1990-ben alakult egyesületünk alapító tagja és segítője haláláig. Javaslatunkra 1994-ben díszpolgári cím elismerésben részesült.
Személyes élményem vele kapcsolatban 1971-től datálódik. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága honismereti csoportjában ismertem meg. Szabadjon, néhány gondolatban felidézném vele kapcsolatban, rá emlékezve: Fontosnak tartotta, hogy legyen hír rólunk, várpalotaiakról. A Veszprém Megyei Múzeumbarátok Körben, több esetben egymás mellett ültünk és vettünk részt az összejöveteleken. Más részt, mint helytörténeti kutató a kiadványai megjelentetéséhez forrásokat gyűjtött. A Krúdy Gyula Városi Könyvtár nyilvántartására hivatkozom…Így akkor, mint a Jó szerencsét Művelődési Központ igazgatóját, személyemet is felkereste kérésével. Minden esetben segítségére voltam. „Amikor ezeket a kiadványokat kezembe veszem és a támogatók névjegyzékét látom, ill. olvasom, örömmel állapítom meg, hogy a szűkös források ellenére ebbéli nem kötelező jellegű, de úgy gondolom, közművelődési intézmény esetében ajánlatos feladatokat is megfelelően segítettük, megvalósulásukhoz eredményesen hozzájárultunk. Továbbá, az intézmény rendszeresen szervezett helytörténeti előadás sorozatot, melyben egy-egy alkalommal, Sárika néninek is lehetőséget adtam eredményeinek és kutatásainak bemutatásához, népszerűsítéséhez.” (20 éves a Várpalotai Városszépítő és- védő Egyesület, Évkönyv 1990-201024110. 37p)
Tisztelt Megjelentek, Kedves Barátaink!
2006-ban a helytörténeti, néprajzos gyűjteményt – Jókai út – róla nevezték el. A Gazdag életutat igyekeztem felvázolni. Halála 15. évfordulóján főhajtással emlékezünk rá és sírjára helyezünk koszorút.
Várpalota, 2021. 06. 30.
Petrovics László ny. tanár, helytörténész
Városszépítő és –védő Egyesület elnöke
