Veszprém város TOP-6.9.2.-16-VP1-2018-00001 Közösségfejlesztés Veszprém Város településrészein című pályázata keretében szakmai együttműködő partnerek voltunk az előkészítő szakaszban.
Ennek keretében Gyulai Attila festőművész alkotta meg a Szt. Margit Katolikus Óvoda gyerekeivel a kavicsfogú álteknős megtalálásának elképzelt pillanatát, amit Laczkó Dezső kiemeli nyugvóhelyéről.
Az eseményen mi is részt vettünk, rövid köszöntő beszédek után lelepleztük az alkotást.
A Veszprém TV Híradás műsora:
Ez alkalommal a Balatonfelvidéken és a Bakonyban élő német nemzetiségek által felelevenített, illetve életbentartott karácsonyi népszokással, valamint az ezzel foglalkozó kiadványokat mutattuk be.
KÖNYVBEMUTATÓ:
A Christkindl-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
Beszélgetőtársak:
Eich Mária, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Heilig Zoltánné tanítónő, Tótvázsony
Holczinger Szandra, német nemzetiségi színésznő, Bakonyszücs
Molnár Ferencné, tótvázsonyi Christkindl szereplő
Schindler Mariann, bándi Christkindl szereplő
Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újraélesztője
A beszélgetést vezette:
L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezniBándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József. Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldalán; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldalán.
A rendezvény videófelvétele, amelyet a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület Tótvázsony TV készített (operatőr és vágó: Szendrei Szilárd):
A Cserháti Könyvszalon 15. előadásának témája:
Veszprémi kulturális folyóiratok
A periodikákat bemutatták:
Fenyvesi Ottó, a Vár Ucca Műhely főszerkesztője
dr. Földesi Ferenc, a Veszprémi Szemle főszerkesztője
Géczi János, a Séd szerkesztője
Szűts István Gergely, az Új Horizont hagyatékának gondozója
A beszélgetést vezette:
dr. Herth Viktória, újságíró
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kultúrális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőtkönyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldalán; a VeszprémTV-ben: https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
Az eseményről készült tudósítás a Veszprém TV Híradás műsorában:
A Pannon KözTérben Gubicza Ilona családkutató ismertette az érdeklődőkkel a családfakutatás rejtelmeit. Saját kutatásain keresztül osztotta meg a tapasztalatait.
Az előadás során gyakorlati és módszertani ismereteket, hasznos tanácsokat adott saját munkájából, a Gubicza és a Leitold családok kutatása közben gyűjtött tapasztalataiból.
Könyvbemutató Tapolca és környéke kiadványaiból
A köteteket bemutatták:
Dr. Décsey Sándor igazgató, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Tapolca
Neszler Imre Attila elnök, Tapolcai Értékmegőrző Egyesület
Bolla Albert polgármester, Raposka
Balassa Dániel polgármester, Szigliget
Mészáros László polgármester, Lesencetomaj
Hangodi László történész-főmuzeológus, Tapolcai Városi Múzeum
A beszélgetést vezette:
P. Miklós Tamás gyűjteményvezető, helytörténész
A 14. szalon vendégei Tapolcáról érkeztek, a környék településeit Lesencetomaj és Raposka polgármestere képviselte. A beszélgetést P. Miklós Tamás történész vezette. Szabóné Vörös Györgyi, a Kölcsey könyvesbolt munkatársai és a szervező egyesület nevében köszöntötte a megjelenteket. Décsey Sándorról megtudtuk, hogy 2014 óta igazgatója a tapolcai Wass Albert Könyvtárnak és Múzeumnak. Ő is tapolcai, és örömmel dolgozik a településéért minden nehézség közepette. Raposka polgármestere, Bolla Albert a hétszáz éves településről szóló könyvet hozta magával, amihez Mészáros László János, Lesencetomaj polgármestere is letette azt a kiadványt, amit a község kilencszáz éves születésnapjára jelentettek meg. Kereskedelmi forgalomban egyik kötet sem kapható, viszont ajándékba megkapta a települések összes háztartása. Tapolca járási központ, így a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményében a városon kívül 28 környező falu emlékei és irodalma kutatható – hívta fel a figyelmet a könyvtárigazgató. Mindent gyűjtenek; a területen született kiadványokat, újságokat, dokumentumokat, de azokat is, amelyek témája Tapolca vagy a környék. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a települések helytörténetét feldolgozó hivatásos vagy amatőr szakemberek milyen sokat tudnak adni a „kívülálló” érdeklődőknek is. P. Miklós Tamás
„Hangodi-jelenségnek” nevezte azt a Tapolca és környéke múltját feltáró és közreadó missziót, amelyet Hangodi László történész fejt ki. A tapolcai múzeum főmuzeológusa, több mint harminc történeti, helytörténeti kötet szerzője, a Lapidáriumi esték és a városismereti séták vezetője, a környékbeli települések történetének felkért előadója széleskörűen gondoskodik olvasói, hallgatói ismereteinek bővítéséről.
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.11.03. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/11/tapolca-es-kornyeke-a-cserhati-konyvszalonban; a Veszprémi7nap 2022.11.10. 4. oldalán.
A Fellner Jakab születésének 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében szeptember 30-án Veszprémben egy konferenciával és a hozzá kötődő vándorkiállítással emlékeztek meg a neves építőmester életéről és munkásságáról.
Az esemény programja:
A Fellner-műemlékek kutatása és felújítása
konferencia
Helyszín: Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának székháza, 8200 Veszprém, Vár utca 37.
Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 10 óra
Program:
10:00 Mezei Zsolt történész-könyvtáros, a Pápai Református Gyűjtemények Könyvtárának vezetője
Fellner Jakab építészeti alkotásai Pápán és környékén
10:30 Koppány András régész, műemléki szakértő, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ
Fellner Jakab tervezte épületek Veszprémben a műemléki topográfia tükrében
11:00 Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros, MNL Veszprém Megyei Levéltára, VEB2023 EKF
Egy egyházi magánépíttető – Dravecz József kanonok és veszprémi épületének sorsa
11:30 Szentkuti Viktor építészmérnök, vezetőtervező, M Építész Iroda
A veszprémi érseki palotaegyüttese és a nagyszeminárium épületeinek rekonstrukciója
A konferencia zárásaként levetítjük
„Fellner 300” vándorkiállítás megnyitója
Helyszín: A Városháza Aulája, 8200 Veszprém, Óváros tér 9.
Időpont: 2022. szeptember 30. (péntek) 14 óra
Köszöntőt mond: Csík Richárd önkormányzati képviselő
A kiállítást megnyitja: Dr. Tevesz Mária művészettörténész, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Stegmayer Máté történész-muzeológus, Kuny Dezső Múzeum Tata
A Kölcsey Könyvesbolt és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület könyvbemutató sorozatának 13. alkalmán, amely 2022. szeptember 26-án (hétfőn) 16.30-kor kezdődött, két egyházi könyvtár és levéltár, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Könyvtár és Levéltár valamint a Pápai Református Gyűjtemények mutatkoztak be és hozták el értékes kiadványaikat.
A beszélgetést Praznovszky Mihály vezette.
A köteteket bemutatták:
Dr. Takáts István általános érseki helynök,
Dr. Karlinszky Balázs levéltár-igazgató,
Köntös László gyűjteményi igazgató,
Dr. Hudi József levéltárvezető.
Helyszíne a Kölcsey Ferenc Könyvesbolt (8200 Veszprém, Cserhát lakótelep 7.) volt.
Rendezvénysorozatunkat a Nemzeti Kulturális Alap és a Veszprém-Balaton EKF2023 támogatásával valósítjuk meg.
A CSERHÁTI KÖNYVSZALON minden hónap utolsó hétfőjén kötetlen légkörben, felolvasással egybekötött beszélgetéseken szeretné bemutatni a város és a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit feldolgozó könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket és intézményeket. Ami fejlődést, dimenzióváltást jelent, hogy a helyi közösségek meghívásának folytatása mellett, összeültetjük, közös gondolkozásra és alkotásra hívjuk azokat az alkotó csoportokat, akik célkitűzéseikben, narratívájukban hasonló vagy éppen nagyon különböző úton járnak, arra ösztönözve őket, hogy egy-egy izgalmas tematika mentén közös metszéspontokat találjanak.
Emellett szükséges a beszélgetések terét is bővíteni, mert a Cserháti Könyvszalon rendezvényei olyan élénk érdeklődés mellett zajlanak és annyi résztvevőt vonzanak, hogy „kinyomtuk a könyvszalon falait”, így jó idő esetén kitelepülünk a könyvesbolt elé.
Az egyházi gyűjtemények munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal Praznovszky Mihály irodalomtörténész vezette. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtárat Takáts István általános érseki helynök és Karlinszky Balázs levéltár-igazgató képviselte, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit Köntös László gyűjteményigazgató és Hudi József, a levéltár vezetője. A vendégek amellett, hogy tájékoztatást adtak a mindkét intézményre jellemző hármas tevékenység – levéltári munka, kiállítás, múzeum – aktuális helyzetéről, szót ejtettek arról, hogy például a vidék sorvadása miatt az utolsó pillanatokat éljük, amikor még be lehet gyűjteni a református emlékeket, vagy amit Karlinszky Balázs jegyzett meg: semmi esély rá, hogy a levéltárosok kutató, összegző, analizáló munkájának eredménye bekerüljön a napi történelemoktatásba. Jövőre Petőfi-év lesz, Pápán erre úgy készülnek, hogy bemutatják, a nemzet költője és kortársai számára mit adott a Pápai Református Kollégium. Kihívás előtt áll a főegyházmegyei levéltár és könyvtár is; a várba való visszaköltözés után például újra
látogatható lesz az egyháztörténeti múzeum, az ország harmadik legnagyobb keresztény kincsestára
Sajtómegjelenés: NAPLO 2022.10.04. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/10/uj-szintre-lepett-a-cserhati-konyvszalon-a-legutobbi-osszejovetelen; Veszprémi7nap 2022.11.03.címlapon és a 9. oldalon.
Kavicsfogú álteknőst népszerűsítő séta, helytörténeti foglalkozás, 2022. augusztus 27-én.
Találkozó: augusztus 27-én (szombaton) 17 órakor a Kittenberger utcában, a Víziközmű Múzeumnál volt.
A bejárt útvonalon megismerkedtünk a Halagút „lakóival”, az egykori kőbánya területével,
a környék természeti és épített örökségével.
Az eseményen a részvétel ingyenes volt.
Köszönettel a résztvevőknek:
Veszprém Megyei Honismereti Egyesület
és a Kavicsfogú Álteknős Tanösvény (Tethys-Veszprém)
A rendezvény a TOP-6.9.2-16-VP1-2018-00001 – A helyi identitás és kohézió erősítése – Közösségfejlesztés Veszprém város településrészein pályázat keretében valósult meg.
