A séta tervezett időtartama 2 óra, találkozó a Víziközmű Múzeum előtt (Kittenberger Kálmán utca 5.)
Az útvonal állomásain megismerkedhetünk a Sintér-domb és árok helyi jelentőségű természetvédelmi területével, Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált kavicsfogú álteknős történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
A sétát vezeti: Nagyné Kozma Ildikó környezetvédelmi szakértő és Bontó László helytörténeti kutató
Föld Napja - április 22. helyett
Madarak és Fák Napja - május 10.
Az esős időjárásra való tekintettel az akciót elhalasztjuk! Új időpont 2021. május 10., délután.
Szemétszedésre hívunk a Sintér-árokba
A SINTÉR-DOMB a város szívében egy helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, sajnos most elhanyagolt állapotban, pedig ez egy igazi fel nem nyitott kincsesláda. Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok védett környezetét!
A tisztításra váró Sintér-árok a Séd partjáról indul egy tektonikai törésben és a Viadukt kis hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. Ez a vadregényes, háborítatlan zöld-útvonal alkalmas lenne a város különleges geológiai adottságainak, védett növénytársulásainak, a Tethys óceán egykori élővilágának, Veszprém híres ősállatának, a kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) életterének bemutatására, az ökoturizmus fejlesztésére, arról nem is beszélve, hogy a város egykori kőbányája, várospajtája, hóhér- és sintér-telepe, járványkórháza és a fertőtlenítője is itt a közelében működött és jól felfűzve a hozzájuk kötődő történeteket érdekes kincskeresésre adna lehetőséget. A mellette/felette lévő (alig ismert) Harmat utcai kilátóból nyílik a legszebb panoráma a városra.
Praktikus előnye is lenne a gyalogösvény kitisztításának. Egykor ez volt a legrövidebb összekötő út a Jeruzsálemhegy és a Dózsaváros (a két legnépesebb veszprémi városrész) között, ami nagyon hiányzik az itt élő és dolgozó embereknek. Az 1940-as években még széles kocsiút, majd a 60’-as években keskenyebb gyalogút mára kis ösvénnyé szűkült. A terület elhanyagoltságának oka, hogy 1968 után a Honvédség lezárta az átjárást és a természet visszavette a területet. Az 1980-as évek elején a Jeruzsálemhegy csapadékelvezetésének megoldása érdekében a felső szakaszon zárt, lejjebb nyitott vízelvezető rendszert alakítottak ki. Ma viszont már semmi akadálya nincs a zöld-útvonal kialakításának.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkatársai egy éve dolgoznak a projekt előkészítésén. Tisztázták a terület tulajdonviszonyait, tárgyaltak a VERGA vezérigazgatójával, majd felvették a kapcsolatot a HM VGH illetékeseivel. Engedélyt kértek és kaptak a városüzemeltetéstől a területhasználatra és Haluza János városüzemeltetési munkatárssal kijelölték az optimális útvonalat. Megnyerték a város önkormányzati képviselőjének (Halmay Gábor) és a Harmat utcai lakosoknak a támogatását. A VKSZ vezérigazgatója munkaeszközökkel és az összegyűjtött szemét és nyesedék elszállításával segíti a munkát.
Hívunk és várunk, tarts velünk a Föld Napján, tisztítsuk meg a Sintér-árok környezetét!
Jelentkezni ezen a linken lehet: https://www.vmhe.hu/vmhe-rendezveny-regisztracio/
A Veszprémi Szemle 53. számának bemutatója alkalmából, a kavicsfogú álteknős témáját bemutató kamara kiállítást szerveztünk az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy terme előtti folyosón.
A kiállítás apropóját a lapszámban megjelenő Bontó László tagtársunk által jegyzett A mi kavicsfogúnk, a veszprémi kavicsfogú álteknőst és megtalálásának körülményeit bemutató terjedelmes tanulmány adta.
