A helytörténeti mozgalom régi tartalommal, az értékek iránti elkötelezettségeket, nagyon komolyan véve de formában és a közvetítés módjában megújulva fiatalokat is vonz. Erre volt példa a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület közgyűlése, ahol veszprémi és a régióban élő fiatalok csatlakoztak a helytörténeti és honismereti munkához. Sikerült azokat megszólítanunk, akik fiatal koruk ellenére rendkívül komolyan veszik őseik tudásának megismerését és továbbadását, ennek élnek, rengeteg időt, energiát fordítanak erre a munkára. Ezek a fiatalok egyfajta híd szerepét is betöltik, s nemcsak tisztelik, hanem kérdezik is az idősebbeket. –hangzott el Márkusné Vörös Hajnalka közgyűlési összegzőjében, amit a napokban tartottak a Megyei Könyvtár Kisfaludy termében.
A kilenc pontos napirend elfogadása után Szabóné Vörös Györgyi egyesületi tag, könyvtáros méltatta a tavalyi év során elhunyt egyesületi tagok, kutatók, előadók, honismereti munkásságukban kiemelkedő személyek tevékenységét, akikre a közgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg.
Az új tagok felvétele, bemutatkozását követően szervezeti, adminisztrációs feladatok lebonyolítása után az elnök asszony ismertette az előző, 2023-as év tevékenységét, ami abban is példaértékű volt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa jegyében zajló programok lebonyolításában az egyesület oroszlánrészt vállalt. A pályázati tevékenységekben elért sikerekről, tapasztalatokról, valamint az egyesület gazdálkodásáról szóló beszámolót követően a 2024-es év tervezett tevékenységét ismertettük a tagsággal.
A rendezvényt könyvbemutató zárta, ahol két frissen megjelent kiadványról hallhattunk. Többek között Zichy Mihály történész egykori felmenőjének, gr. Zichy József közismert politikusnak az 1875-77 között írt ázsiai és amerikai útinaplóját mutatta be, majd Holczinger Szandra és Wágenhoffer Gergely kétnyelvű (magyar-német) könyvét „Bakonyszűcs olvasókönyvé”-t ismertük meg, amely a falu történetét, néprajzát, nyelvi és zenei örökségét dolgozza fel példaszerűen. A két fiatal kutató az alapos szakirodalmi és levéltári kutatásokon túl 150 személlyel és családdal készített interjút, családi fotókat és dokumentumokat használt fel a könyv megírásához.
