13. Tájházalásunkra Kapolcson, 2025. május 17-én került sor. A program középpontjában a tárgyi és írásos hagyatékok gondozása állt. Kapolcs a fesztiváltól vált híressé, de a mi tájházaló közösségünk a falunak azt az arcát szerette volna megismerni, amely kevésbé ismert a „kapolcsozók” előtt. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet – az Önkormányzat megbízásából – 2014. óta működteti a kapolcsi Helyi Értéktárat, amely felvállalta a település emberi, táji, környezeti, természeti és épített értékeinek felkutatását, mentését, archiválását és kommunikálását. Az elmúlt öt esztendőben 20 alapos dokumentáció készült, egy részéhez videókat is csatoltak. (Lásd pl.: Kapolcsi cigányzenészek és hagyományaik, Falumalom, Művészetek Völgye Fesztivál, 18. századi Kovácsműhely és Lakóház Múzeum, Eger patak, Szabóné Szokoli Éva versei, Szabó Csaba archív anyagai, a Királykő, Kapolcsi Faluhíd és hídszobrok, Szabó Karola szalma művei az evangélikus templom stb.). Két „értékünkről” amely már a vármegyei Értéktárban is szerepel (a Művészetek Völgye Fesztivál és a Kapolcsi Vízimalmok) Márta István tartott előadást.
Megnéztük a kapolcsi tájházakat és múzeumaikat (Molnárház kiállítás, Falumalom, Kovácsműhely). Tóth G. Péter történész, néprajzos sétált velünk egy jó nagyot a faluban. A kovácsműhelyben Tóth Csaba mester látványosan bemutatózott, Bocskay Ili pedig az Iskola Múzeumba vezette az igen érdeklődő és kíváncsi látogatóinkat. Többen is megjegyezték, hogy egy ennyi gondozott értékkel bíró, rendezett, virágosított kis falut nem nagyon ismernek a vármegyében, de az országban sem… Az igen lelkes csapat egy része maradt a délutáni Kapolcsi Alkotók III. kiállítás megnyitójára is.
