Szakmai beszámoló a 203137/04633 pályázati azonosítási számú HOLCZINGER SZANDRA ÉS WÁGENHOFFER GERGELY: SZÜLŐFÖLDÜNK BAKONYSZŰCS CÍMŰ KÉTNYELVŰ KÖTET KIADÁSÁNAK pályázati megvalósításáról:
A pályázat támogatási összege 650 000 Ft volt.
Bakonyszücs Veszprém megyében, a Bakony hegység lábánál fekvő magyarországi német település. Innen származik a kötet egyik szerzője, Holczinger Szandra, aki mindig is szívügyének tekintette szülőfaluja és a bakonyi svábság múltját. Nyelvészeti és néprajzi kutatások során rengeteg izgalmas és értékes anyag került elő. Ezek a kutatások adták az alapját korábbi tanulmányoknak és szakdolgozatoknak, ám a településről még nem jelent meg önálló helytörténeti és néprajzi kötet. Ez alkalomból született meg az a gondolat, hogy a több éves kutatási munkákat, hanganyagokat, írásos emlékeket és a még fellelhető adatokat érdemes lenne feldolgozni és egy összefogó kötetbe foglalni. A közös munkát 2021 januárjában kezdték el. Legfontosabbnak tartották, hogy a 24. órában még felkeressék a legidősebb helyieket és elszármazottakat - akik közül azóta több, számukra óriási segítséget nyújtó idős ment el. Összesen körülbelül 120 adatközlővel
dolgoztak együtt az elmúlt három évben.
A két fiatal szerző Wágenhoffer Gergely és Holczinger Szandra bakonyszücsi gyűjtőútjukon Segítséget és támogatást kaptak a Veszprém Megyei honismereti Egyesülettől, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárától, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltártól, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumtól, a Megyei Német Önkormányzattól, Bakonyszücs Község Önkormányzatától, és Német Nemzetiségi Önkormányzatától is. Tanulmányozták és feldolgozták a faluról készült szakdolgozatokat, publikációkat, korábbi gyűjtéseket, archív hanganyagokat. Hazai és külföldi forrásokból, egyaránt gyűjtöttek anyagot. Emellett több száz hazai és külföldi szakmai adatbázisból gyűjtöttek adatokat. Ezen felül rendszeresen kértek és kaptak segítséget nyelvészektől, történészektől, egyetemi professzoroktól, levéltárosoktól, helytörténeti kutatóktól és tanároktól.
A könyv felépítése két részre tagolódik, első fejezetként Bakonyszücs helytörténeti emlékei kerülnek feldolgozásra, melynek szerzője Wágenhoffer Gergely, aki származását tekintve szintén kötődik a településhez. Bakonyszücs összefogó története 14 fejezetben kerül elemzésre a kezdetektől egészen az 50-es évek végéig, nagy hangsúlyt fektetve a német lakosság betelepítésére, személyes történetek által a két világháború eseményeire, annak következményeire, a ki- és betelepítésekre, melyek megváltoztatták a falu lakosságának összetételét. Külön fejezetek vizsgálják az ősi bakonyszücsi német családok neveinek elterjedését, az emlékezetben fennmaradt fontos történeteket a háborús hősökön keresztül egészen a kivándorlásokig, melyek összeírások és anyakönyvek tükrében olvashatók. Mindemellett rövid egyház- és oktatástörténeti összegzés is bemutatásra kerül a kötetben.
A kötet második felében a bakonyszücsi németek néprajzi emlékeinek összefoglalása és közkinccsé tétele a cél, mely fejezet szerzője Holczinger Szandra. A különböző alfejezetek részletes leírást, elemzést adnak a bakonyszücsi németek építkezési kultúrájáról, a már csak az idős szücsi lakosok emlékeiben élő ünnepekről, szokásokról, babona és hiedelemvilágról, vallási életről. Kiemelt fontosságú a néprajzi fejezetekben a bakonyszücsi német dialektus fonetikus megjelenítése, mely most először lesz olvasható és ezzel az utókornak továbbadható. Az étkezési szokások témakörében helyi receptek és specialitások is feljegyzésre kerültek, míg a zenei kultúra és népköltészet bekezdések eredeti nyelvjárási szövegeket és körülbelül 30 összegyűjtött bakonyszücsi népdal kottáját és elemzését foglalja magába, érintve a gyermeki világ témakörét is. A bakonyszücsi népdal- és szöveggyűjtemény függelékként, a kötet végén olvasható. A kötet több, mint
ezer hivatkozást tartalmaz, közel 350 képet, ábrát és térképet használ illusztrációként.
A könyv két nyelven, magyarul és németül jelent meg, megőrizve a bakonyszücsi németek nyelvjárását. A kevésbé ismert településről készülő kötet méltatlanul elfeledett történelmi emlékeket, számos kulturális, néprajzi értéket szeretne átadni az utókornak, ezzel megőrizve a bakonyszücsi ősök hagyatékát. A fiatal szerzőpáros munkásságának hála ez az első, önálló könyv a településről.
A kötet első bemutatására 2023. december 10-én vasárnap, a bakonyszücsi Kultúrházban került sor. Az érdeklődők megtöltötték a nagytermet és a könyv tartalmi bemutatás után élénk beszélgetés és a feltóduló emlékek megosztása következett. Az egyik résztvevő így foglalta össze a bemutatón 2áfélteketi ,,...A teremben még csak a szerzők családjai és a bakonyszücsi szervezők voltak jelen. Lassan megtelt a terem és újabb és újabb székeket kellett hozni, hogy elférjenek az idejött emberek, helybeliek, itt élők, és elszármazott szücsiek is. A könyvbemutató jól felépített és párbeszédes formája feledtette az idő múlását és alig lehetett észrevenni, hogy repül az idő. Mindenki csendben ült és körbenézve könnycseppeket
morzsolgató embereket vagy mély, megnyugtató levegővételeket láttam.
Elől a szerzők két csillogó szempára tekintett ránk, amely néha elhomályosodott a bennük levő érzelmektől. Mindenki máshogyan láthatta őket, valaki a két tehetséges fiatalt, valaki a két 3 éven keresztül fáradságot nem kímélő kutatót, valaki a magyarországi német fiatalokat, valaki a szomszéd lányt és fiút, valaki a családtagot, valaki a bakonyszücsi fiatalabb generációt. S talán valaki azt látta, amit én. Láttam a tizenéves kislányt, aki nagymamája mellett füzetekbe jegyzetel, hallgatja a meséket és együtt dalol vele. Láttam ahogy a német nyelvet tanulja, tanulmányozza az egyetemen, ahogy keresi és kutatja családja történetét. Láttam, ahogy leül a fiúval, Gergővel és elkezdődik a számukra ez a fontos munka. Láttam, ahogyan a terveik szerint járják a falut és felvételeket készítenek az idősebb generációval. Láttam, ahogyan mindketten időt, energiát, fáradságot nem kímélve család és munka mellett kutatnak, és írják a könyvet. Láttam, ahogyan a nagy munka mellett még egy-egy kis kitérőt tesznek és tisztítják a bakonyszücsi kőkereszteket. Láttam, ahogyan a férj és a feleség átvállalja a mindennapi teendőket, hogy ők végezhessék a könyvírást. Láttam, hogy mennyi kéz ölelte titokban őket át az éj leple alatt, hogy tudják folytatni a munkát, akkor is amikor már aludniuk kellett volna. Láttam a segítséget, amit kaptak a helyiektől, tanáraiktól, mentoraiktól, hogy ez a nagy horderejű munka elérhesse végleges formáját és könyvvé váljon.
S még valamit láttam a teremben, azokat az embereket, akik mindezt történetükkel, fájdalmaikkal, énekeikkel, a sokáig ki nem mondott szavakkal támogatták azt, hogy a könyv megszülessen. Láttam azokat, akik a széken ülve, felmenőikre gondolnak, s láttam azokat, akik már csak lélekben lehettek ott, de ott voltak.
Ebben a kis zsákfaluban valami csoda született. Egy közösség, egy múlt, egy jelen formálódott fekete betűkké a fehér oldalakon és ott a teremben. A könyv ősbemutatója azoknak szólt, akik benne vannak, akik miatt és akikért íródott s azokért, akik otthon olvassák majd. ...”
Sajtótudósítás a könyvbemutatóról: Kisalföld 2023.01.09.
https://WWW.kisalfold.hu/helyi-eletstilus/2024/01/ket-fiatal-helytortenesz-szandra-es-gergo-sikere-magyarul-es-nemetul-660-oldalon-mutatjak-be-bakonyszucs-multjat
Köszönjük megtisztelő támogatásukat.
Bakonyszücs - Veszprém, 2024. február 25.
Márkusné Vörös Hajnalka
Egyesületünk Rybár Olivér: A Cholnoky család története című könyv kiadására 203137/04163 azonosító számon 400 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert.
Rybár Olivér: A Cholnoky család története című könyv megjelentetése, bemutatói és a hozzá kötődő szakmai rendezvények:
2021. július 22. - A Cholnoky család története című kötet megjelenése
2021. július 23. – Könyvbemutató Veszprém (Laczkó Dezső Múzeum)
2021. július 24. – Könyvbemutató Balatonfüred (Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtár)
2021. szeptember 14. – Könyvbemutató Veszprém (Művészetek Háza – Dubniczay Palota)
2021. október 22. – „Séta a Cholnoky család nyomában Veszprémben”
2021. október 23-án – „Séta a Cholnoky család nyomában Balatonfüreden”
A Cholnokyak eredete és családjuk története kevéssé vizsgált területe a hazai családtörténeti munkáknak. A Cholnokyak sok ismert személyiséget adtak az országnak, kiemelkedő személyiségek voltak, az irodalmi, földrajztudományi, egészségügyi, jogi, művészeti, mérnöki pályák területén. Ezért is fontos eredmény a kötet megjelenése, amely a középkortól napjainkig követi végig az egyik legérdekesebb történelmi család életét és tagjainak munkásságát. A Cholnokyak Erdélytől Pécsen át Budapestig fontos szerepet játszottak a magyar történelem alakulásában. Rybár Olivér könyve a hazánkban ismert – az országnak számos híres személyiséget adó – család történtét mutatja be.
A Cholnoky család története hiteles adatokkal 1678-tól követhető nyomon. A családi legendárium eredetüket egészen a XV. századig vezeti vissza és Hunyadi János édesanyjához köti. Az első megnevezett ősük Csolnakosi Jariszló. Fiai (Dán, Péter, Vajk és János) közül a családjuk tagjait János leszármazottainak tartják. eredetmítoszuk összekapcsolódik az Erdélyben élt hátszegi nemesi család, a Csolnakosiak történetével. A népes család hazai központja Kecskeméthez kapcsolódik, a Cholnoky-család itt válik három ágra, az ún. Antal, László és Imre-ágra, melyeket külön-külön részletesen is bemutattunk. Mindhárom nagy család más-más pályát futott be a történelem során.
Az Antal-ág tagjai a legismertebbek, ide sorolható Cholnoky Jenő földrajztudós, Cholnoky Viktor és László írók, illetve id. és ifj. Csolnoky Ferenc orvosok, akik a veszprémi egészségügyi élet kiemelkedő szereplői voltak. E családág tagja volt Csolnoky László ügyvéd, Cholnoky Béla botanikus és Cholnoky Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár is.
A László-ág a feltörekvő alföldi iparos-kereskedő család volt. A család ezen ágának tagjai maradtak őseik földjén és szakmájánál, így főként Kecskeméten és környékén tevékenykedtek. A kézműves iparban működő családtagok közül kiemelkedik Csolnoky Ferenc szabó, id. és ifj. Csolnaky László és Antal csizmadiák munkássága. A kereskedelemben említésre méltó Csolnoky Endre fűszer-, illetve András húsáru-kereskedők életműve. A család fiatalabb tagjai közül Endre és Károly a tanári pályát választották. Fontos megemlíteni még Cholnoky Margitot, aki korának híres opera-énekesnője volt.
Az Imre-ág tagjai főként a jog és orvostudomány területén voltak meghatározó szereplői a hazai történelemnek. Öt generáción keresztül működtek Cholnokyak az ügyvédi, közjegyzői pályákon. Ide sorolható id. és ifj. Cholnoky Imre vagy Cholnoky Lajos is. Ehhez az ághoz kapcsolódnak az USA-ba kivándorolt és ott nagy karriert befutó Cholnokyak (Cholnoky Tamás mérnök és Cholnoky Tibor sebész). Oldalági rokonaik az egészségügy területén lettek kiemelkedő személyiségek, például vitéz Cholnoky László Kossuth-díjas pécsi egyetemi tanár és orvos gyermekei.
A könyvben bemutatott több mint fél száz Cholnoky családtag életműve a hazai szellemi és kulturális történet fontos részét jelentik.
Az írásban nem szerepelnek a ma élő leszármazottak, csak említés szintjén. A beházasodott családtagok (férjek, feleségek) családjait és származásukat részletesen nem mutatom be. A női ági leszármazottak - akik már nem Cholnoky nevűek – közül csak a fontosabb személyeket vettem figyelembe. Illetve a bőséges irodalommal rendelkezdő Cholnoky-fivérek (Viktor, Jenő, László) életművének részletesebb bemutatása és irodalmi, földrajzi munkásságuk értékelése nem képezte a könyv tárgyát. A kevésbé ismert és a méltatlanul elfeledett családtagokról portrét, rövid életrajzot közöl az írás. A kötetben, több mint 50 családtag részletes életrajzát olvashatjuk. Az eddig nem publikált családi fotók megjelentetése is célja a könyvnek. Nevezhetnénk a könyvet Cholnoky életrajzi lexikonnak is.
A megjelent kötetet három könyvbemutatón és két tematikus sétán is népszerűsítettük.
A kötet első bemutatójára július 23-án, Dr. Cholnoky Jenő geográfus születésének 151. évfordulóján került sor a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A könyvbemutató házigazdája Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém megyei Honismereti Egyesület elnöke volt. Az eseményen felszólalt Péterváry-Szanyi Brigitta a múzeum igazgatója, Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos és Porga Gyula a város polgármestere is. A könyvet Dr. Kubassek János az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mutatta be az érdeklődők számára. A múzeumigazgató részletes beszámolója után a szerzővel, Rybár Olivérrel beszélgetett a kötet elkészülésének körülményeiről, a kutatás érdekességeiről és a könyvben olvasható történetekről. Az eseményen a sajtó képviselői is részt vettek, melyről tudósítottak a helyi és megyei folyóiratokban és az online médiában illetve a televízióban is. A rendezvényen részt vett a Cholnoky család néhány leszármazottja; Cholnoky Tamás mérnök és felesége, dr. Cholnoky Péterné Ferenczi Éva és lánya, Cholnoky Zsuzsanna, illetve a család távolabbi rokona, Cholnoky Gabriella leszármazottja, Biczi Gábor és felesége is.
A kötet másnapi bemutatóját a Balatonfüredhez tartozó Arácsi Népházban rendezték meg. A nagyszámú közönséget Takács Miklós önkormányzati képviselő, a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület elnöke köszöntette. A kötetet Dr. Kubassek János mutatta be, aki hosszasan értekezett a Cholnoky család szerepéről és bemutatta a család balatoni kötődéseit is. Ez után a szerzővel beszélgetett a könyvhöz kapcsolódó kutatásokról és a kötetben olvasható családtagok személyes történeteiről. Az eseményen sok Cholnoky leszármazott is részt vett; Cholnoky Judit és férje valamit két lányuk, Cholnoky Róbert és felesége, Cholnoky Gábor és neje, dr. Csolnoky Ferenc orvos dédunokája, Illényi Gáborné Benedek Katalin unokáival és testvére, Benedek András is. A könyvbemutató után a család tagjai léptek a mikrofonhoz és a bemutatkozást követően az érdeklődő közönségnek meséltek személyes történetükről, valamint a Cholnoky név szerepéről életükben. A rendezvény után a kötetek dedikálására is sor került. Ezt követően kötetlen beszélgetésre invitálták a Cholnoky rokonságot, melynek keretében a rég nem látott családtagok, vagy az eddig egymást személyesen még nem ismerő családtagok ismerkedhettek.
A kötet harmadik bemutatójára a „Könyvből várat – Várból könyvet - Mini könyvhét Veszprémben” című eseménysorozat keretében került sor a Dubniczay-palota udvarán. A hét nyitónapján szeptember 14-én, kedden került sor a Cholnoky kötet bemutatójára is. Az eseményen Kilián László, a Művészetek Háza igazgatója beszélgetett a könyv kiadója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével, Márkusné Vörös Hajnalkával. A rövid bemutatót nagy érdeklődés kísérte.
Tematikus sétákat tartottunk két helyszínen, Veszprémben 2021. október 22-én „Séta a Cholnoky család nyomában Veszprémben” címmel és Balatonfüreden 2021. október 23-án „Séta a Cholnoky család nyomában Balatonfüreden”.
Köszönjük az NKA Könyvkiadási Kollégiumának megtisztelő támogatását.
Veszprém, 2021. december 15.
Márkusné Vörös Hajnalka elnök
Bővebb információ: https://vmhe.hu/ekf-program-cholnoky-projektindito-rendezvenyek-tamogatasa-2021-2/
2024. április 6-án tartottuk meg 9. Tájházalás rendezvényünket. A Laczkó Dezső Múzeummal közösen szervezett eseménynek ezúttal Herend és Márkó adott helyet. Megismerkedhettünk a két település tájházaival, helyismereti tevékenységükkel, a sváb hagyományok ápolásának helyi módjaival. Köszönjük a vendéglátást és a tartalmas napot!
A rendezvény programja a következő volt:
10.00 óra Találkozó: Kossuth u. 45. Közösségi Ház és Tájháznál.
10.30 Római katolikus templom porcelán (litofán) ablakának megtekintése
10.45 Az Ótemető meglátogatása, ill. megtekintjük az ún. Horhi keresztet
11.15 Autókkal indulunk a leendő Tájház épületéhez (Kossuth u.89.)
11.45 A pályázat segítségével felújított útszéli kereszthez rövid séta, majd indulás Márkóra
Márkón a csárdában elfogyasztott ebéd után meglátogattuk a kultúrházban a helytörténeti kiállítást, majd a Szt. Márk Házat, valamint a Kálváriát.
Sárkányok Veszprémben – fenn és lenn VBRKK-MINI-2/VP-2023/2 pályázat szakmai beszámolója
Pályázatunk - terveinknek megfelelően - 2023. június 2-án zajlott.
A kavicsfogú álteknőst népszerűsítő sétán az ösküi Tasner Antal Általános Iskola első osztályos csoportja ismerkedett meg a bánya helyszínével, az álteknős maradványainak megtalálásáról szóló történettel. Az előadást Bontó László tartotta a kicsiknek.
A „Halagút”-ban a DEMO Egyesület tagjai segítségével megépültek a Tethys – tenger üledékeiben megtalált élőlények mintájára a sárkányok. Kiegyensúlyozásukat, röpképességüket Berta Barna és fiatal munkatársai segítségével végezte el a veszprémi iskolákból érkező négy csapat.
„Veszprém a Geopolis” címmel dr. Futó János mutatta be az érdeklődőknek a környék geológiai érdekességeit. A terep ritka nézőpontjából láthattuk a földtörténeti közép időben lerakódott üledékrétegeket, melyek később töredeztek és emelkedtek a jelenlegi magasságukba. Ritka szép látványt nyújtó panorámában a Séd patak és a további külső erők (főleg a szél) által alakított felszínformák egyedi élményt adtak.
Az eseményt a Sintér-dombon kipróbált sárkányeregetés zárta. A sárkányok – méretük miatt – nem egyformán tudták kihasználni a kedvező ÉNY-i szelet. A gyermekek lelkesedése reméljük, őszig kitart.
A programot a sárkányépítő csapatok díjazásával zártuk: az oklevél mellé valamennyien egy-egy „Én is veszprémi vagyok, kavicsfogú álteknős, a kihalt ős.” feliratú pólót kaptak egyesületünk elnökétől: Márkusné Vörös Hajnalkától.
A projekten résztvevők száma: 50 fő.
A rendezvény honlapja: https://vmhe.hu/sarkanyok-veszpremben-papirsarkanykeszito-workshop/
Tamogatoi_Okirat_VBRKK-MINI-2_VP-2023_02
Szakmai beszámoló a 789104/00007 pályázati számú Cserháti Könyvszalon című programsorozat megvalósítására az EKF régióban című programsorozatról
Cserháti Könyvszalont, a veszprémi Kölcsey Ferenc Könyvesbolttal közösen indítottuk el azzal a céllal, hogy a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit bemutató könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket mutassunk be havi rendszerességgel. A továbblépést az jelenti, hogy a helyi közösségek meghívásának folytatása mellett összeültetjük, közös gondolkodásra hívjuk azokat az alkotócsoportokat, amelyek célkitűzéseikben, narratívájukban hasonló vagy éppen nagyon különböző úton járnak, arra ösztönözve őket, hogy egy-egy izgalmas tematika mentén közös metszéspontokat találjanak.
2022. december végéig a Kölcsey Ferenc Könyvesbolt volt a szalonok otthona, sajnos a könyvesbolt az év végével bezárt, így a szalon beszélgetéseinek helyszínét a Lovassy László Gimnázium énektermébe, illetve a Csermák Antal Zeneiskola nagytermébe helyeztük át.
A pályázat keretében 11 bemutatókra került sor:
- 2022. május 30-án Révfülöp helytörténeti kiadványait,
- 2022. június 27-én Ajka kincsestárát állítottuk a figyelem középpontjába.
- 2022. szeptember 26-án a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtár és a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei kiadványait,
- 2022. október 24-én Tapolca és környéke kiadványait,
- 2022. november 28-án a Veszprémi kulturális folyóiratokat mutattuk be.
- 2022. december 12-én a Christkindl-járás bakonyi és Balaton-felvidéki szokásáról megjelent kiadványok
- 2023. január 30-án a Veszprémben és a régióban megjelenő helytörténeti folyóiratokat láttuk vendégül
- 2023. február 27-én a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és kiadványai
- 2023. április 14-én Veszprém megye helytörténeti lexikonának I-II. kötete került bemutatásra
- 2023. március 24-én a régi képek bűvöletében – Archív képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei volt a szalon tematikája
- 2023. május 22-én Veszprémről és a régióról megjelent gyerekkönyveket mutattuk be.
A megvalósult programok részletes bemutatása:
11. Cserháti Könyvszalon - 2022. május 30. - A Révfülöpi helytörténeti kiadványok
Szabóné Vörös Györgyi az egyesület alelnökének köszöntő szavai után a köteteket megjelentető Révfülöpi Honismereti Egyesület vezetői szóltak az emlékőrzés, a helytörténet kutatás helyzetéről, eredményeiről.
Grozdits Károly, a folkMagazin szerkesztője, internetes újságíró kérdéseire Benke Viktória Olga tanárnő, Török Péter filozófus-tanár és P. Miklós Tamás történész, a Révfülöpi Honismereti Egyesület elnöke válaszoltak. Megelevenedtek az 1950-es években indult helytörténeti gyűjtés és kutatás mindennapjai, Török Péter szavai révén a kiemelkedő talentummal megáldott Nagy Lajos írásai és versei. Benke Viktória Olga az 1960-70-80-as évek helytörténeti szakköri életéről, a helyi gyűjtőszoba kialakításáról és működtetéséről osztotta meg emlékeit. P. Miklós Tamás a helytörténeti információk, emlékek széles körben történő közreadásáról, az egyesületi kiadványsorozatok, albumok és a Villa Filip honismereti közlöny megjelenéséről szólt, és mutatta be röviden az egyes köteteket.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-11/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.06.16. 11. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/06/cserhati-konyvszalon-bemutatkozott-revfulop; Révfülöpi Képek (XXX. Évf. 3. szám)
2022. október 16. oldal ZánkaTV tudósítása: https://www.youtube.com/watch?v=NrvWzrqqE-Q
A beszélgetésen résztvevők száma: 38 fő.
12. Cserháti Könyvszalon - 2022. június 27. - Ajka helytörténeti kiadványok
Az ajkai helytörténeti műhely munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal dr. Gasztonyi Erzsébet ajkai ügyvéd vezette. Simon Judit, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár szakmai igazgatóhelyettese röviden bemutatta a 9 településből összeforrt város történetét időben, sorolta, mi minden történt a településen, mire létrejött a közismert üveggyár, a világ első kriptongyára, a timföldgyár, az alumíniumkohó, hogy mi volt a szerepe a bányászatnak, és hogyan alakult ki a Hild-érmes település színes városképe parkokkal, szökőkutakkal. Helytörténeti gyűjtemény 1975 óta tartozik a könyvtárhoz; gyűjtik valamennyi városrész (Ajka, Bódé, Berénd, Tósokberénd, Bakonygyepes, Ajkarendek, Csékút, Padrag, Padragkút) és a környék irodalmát, az egyedi dokumentumokat, minden nyomtatásban, vagy kéziratban fellelhető emléket, tényirodalmat, szépirodalmi műveket is, ajkai szerzőktől, vagy másoktól, ha az
írás Ajkához kapcsolódik. Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok főszerkesztője beszélt az ötven éve virágzó ajkai helytörténeti kutatásról, nyomtatott irodalomként eddig 35 szerző 76 kötete jelent meg. A nagy elődök közül kiemelte Tilhof Endrét, aki többek között megírta az 594 oldalas Ajka város általános lexikont és a város időrendbe állított történetét, az Ajkai krónikát. 2004-ben megjelent az Ajkai Századok évkönyv, amely a második számtól helytörténeti folyóiratként olvasható. Nagy Lajos szerkesztésében 2013-ig, majd 2018-tól az „új hullám” munkája nyomán. Horváth Károly ny. bányamérnök, az Ajkai Bányászati Múzeum vezetője, a helytörténeti klub tagja érdekes bányatörténeti sétákat vezet és szívügye a bányászmúlt megőrzése. Ajkának sok bányászati emléke van, kezdve a városcímerrel, amelyben szerepel Szent Borbála, a bányászok védőszentje is. Beszélt a sok kapcsolatról, ami a bánya révén Ajkát és Veszprémet összeköti; például a szenvedélyes bányász és nagyra becsült igazgató, Riethmüller Ármin (akiről Ármin aknát elnevezték) sírja Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben található. Áment Márton ny. vegyészmérnök főleg
Bakonygyepes történetét kutatja, amit számos kiadvánnyal is illusztrált. Domján János családtörténeti kutató Varga Györggyel együtt elkészítette Fekete István családfáját, amit be is mutattak. Szőke Melinda történész, az Ajkai Városháza polgármesteri kabinetjének vezetője „Hazájának igaz fia, családjának boldogsága” címmel, saját kutatásai alapján írt a Somló környéki arisztokraták életéről a XIX. században.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-12/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.07.11. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/07/ajka-volt-a-vendeg-a-cserhati-konyvszalonban.
A beszélgetésen résztvevők száma: 46 fő + az előadók.
13. Cserháti Könyvszalon - 2022. szeptember 26. - a Veszprémi Főegyházmegye és Könyvtár és a Dunántúli Református egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek kiadványai
Az egyházi gyűjtemények munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal Praznovszky Mihály irodalomtörténész vezette. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtárat Takáts István általános érseki helynök és Karlinszky Balázs levéltár-igazgató képviselte, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit Köntös László gyűjteményigazgató és Hudi József, a levéltár vezetője. A vendégek amellett, hogy tájékoztatást adtak a mindkét intézményre jellemző hármas tevékenység – levéltári munka, kiállítás, múzeum – aktuális helyzetéről, szót ejtettek arról, hogy például a vidék sorvadása miatt az utolsó pillanatokat éljük, amikor még be lehet gyűjteni a református emlékeket, vagy amit Karlinszky Balázs jegyzett meg: semmi esély rá, hogy a levéltárosok kutató, összegző, analizáló munkájának eredménye bekerüljön a napi történelemoktatásba. Jövőre Petőfi-év lesz, Pápán erre úgy készülnek, hogy bemutatják, a nemzet költője és kortársai számára mit adott a Pápai Református Kollégium.
Kihívás előtt áll a főegyházmegyei levéltár és könyvtár is; a várba való visszaköltözés után például újra látogatható lesz az egyháztörténeti múzeum, az ország harmadik legnagyobb keresztény kincsestára. A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-13/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.10.04. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/10/uj-szintre-lepett-a-cserhati-konyvszalon-a-legutobbi-osszejovetelen; Veszprémi7nap 2022.11.03.címlap+9. oldal.
A beszélgetésen résztvevők száma: 34 fő.
14. Cserháti Könyvszalon - 2022. október 24. - Tapolca és vidéke kiadványai
A 14. szalon vendégei Tapolcáról érkeztek, a környék településeit Lesencetomaj és Raposka polgármestere képviselte. A beszélgetést P. Miklós Tamás történész vezette. Szabóné Vörös Györgyi, a Kölcsey könyvesbolt munkatársai és a szervező egyesület nevében köszöntötte a megjelenteket. Décsey Sándorról megtudtuk, hogy 2014 óta igazgatója a tapolcai Wass Albert Könyvtárnak és Múzeumnak. Ő is tapolcai, és örömmel dolgozik a településéért minden nehézség közepette. Raposka polgármestere, Bolla Albert a hétszáz éves településről szóló könyvet hozta magával, amihez Mészáros László János, Lesencetomaj polgármestere is letette azt a kiadványt, amit a község kilencszáz éves születésnapjára jelentettek meg.
Kereskedelmi forgalomban egyik kötet sem kapható, viszont ajándékba megkapta a települések összes háztartása. Tapolca járási központ, így a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményében a városon kívül 28 környező falu emlékei és irodalma kutatható – hívta fel a figyelmet a könyvtárigazgató. Mindent gyűjtenek; a területen született kiadványokat, újságokat, dokumentumokat, de azokat is, amelyek témája Tapolca vagy a környék. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a települések helytörténetét feldolgozó hivatásos vagy amatőr szakemberek milyen sokat tudnak adni a „kívülálló” érdeklődőknek is. P. Miklós Tamás „Hangodi-jelenségnek” nevezte azt a Tapolca és környéke múltját feltáró és közreadó missziót, amelyet Hangodi László történész fejt ki. A tapolcai múzeum főmuzeológusa, több mint harminc történeti, helytörténeti kötet szerzője, a Lapidáriumi esték és a városismereti séták vezetője, a környékbeli települések történetének felkért előadója széleskörűen gondoskodik olvasói, hallgatói ismereteinek bővítéséről.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-14/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.11.03. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/11/tapolca-es-kornyeke-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.11.10. 4. oldal.
A beszélgetésen résztvevők száma: 21 fő.
15. Cserháti Könyvszalon - 2022. november 28. - Veszprémi kulturális folyóiratok
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kulturális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőt, könyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-15-veszprem-kulturalis-folyoiratai/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldal; VeszprémTV https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
A beszélgetésen résztvevők száma: 47 fő.
16. Cserháti Könyvszalon - 2022. december 12. - A Christkindk-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék német lakta falvaiban
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezni Bándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József.
Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-16-christkindl-jaras-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-
falvaiban/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-16-christkindl-jaras-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-falvaiban/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldal
A beszélgetésen résztvevők száma: 46 fő.
17. Cserháti Könyvszalon - 2023. január 30. - Helytörténeti folyóiratok Veszprémben és a régióban
A Kölcsey Könyvesbolt bezárása miatt más helyszínt kellett választani a Cserháti Könyvszalon beszélgetéseinek. Áthidaló megoldásként a Lovassy László Gimnázium ének termét béreltük ki a szalon megtartására. Ezúttal azokat a Veszprémben, illetve a régióban megjelenő folyóiratokat mutatták be, amelyek ugyanolyan minőségben hosszabb ideje jelennek meg, illetve némi szünet után újra tudtak indulni. Ennek megfelelően ült az előadói körben Baán Beáta, a Füredi História felelős szerkesztője, P. Miklós Tamás ezúttal a révfülöpi Villa Filip folyóirat szerkesztőjeként, Földesi Ferenc, aki a Veszprémi Szemle felelős szerkesztője, Mátyus Alíz Pápáról a Szélesvíz folyóirat alapító főszerkesztőjeként és Ajkáról Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok felelős szerkesztője. A beszélgetés Márkusné Vörös Hajnalka, ez egyesület elnöke vezette A vendégcsokor indokolta a rendkívüli érdeklődést is; sokan jöttek el a bemutatandó kiadványok szerkesztőbizottságából, a háttér helytörténeti–honismereti szervezetektől, sőt Pápáról Mátyus Alíz középiskolás „híveiből” is páran.
Amennyire fontos a hatvanezer fős megyeszékhelyen a várostörténeti folyóirat, ugyanolyan fontos például a jóval kisebb lélekszámú Révfülöpön (1150 lakos) is a saját honismereti kiadvány rendszeres megjelentetése. A profi szakemberek által készített tudományos munkák mellett, ezért kaphatnak helyet a kiadványokban amatőr helytörténészek írásai (ellenőrizhető adatokkal), valamint régi dokumentumok, családi fotók is. Ilyen szempontból volt érdekes helyzetben Ajka, a felduzzasztott ipar miatt jóval népesebbé vált településcsokor, ahova az ország minden részéből érkeztek munkavállalók, tehát szó sem lehetett közös múltról, de ez az a település, amely az évtizedek folyamán lett igazi városi közösséggé. Mindegyik kiadványnál a közös cél: politikamentesen feltárni és széles körben hozzáférhetővé tenni (például a minden családnak ingyenesen juttatott példányok által) a múltat. Fontos még hozzátenni: országosan is ritkaság, hogy ennyi kiváló
minőségű helytörténeti folyóirat tud tartósan megjelenni egy vármegyében.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2023.02.17. 6. oldal; VEOL online felületén: VEOL - Új helyszínen a könyvszalon ; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldal; a VeszprémTV tudósítása https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
A beszélgetésen résztvevők száma: 55 fő + az előadók.
18. Cserháti Könyvszalon - 2023. január 30. - A Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és kiadványaik
Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.
Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el.
Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről.
Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el.
Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldjükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-18-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-telepulesi-ertektarai-es-
kiadvanyaik/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://www.youtube.com/watch?v=92KIWVKaKuk&t=44s
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2023.02.17. 6. oldal; VEOL online felületén: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-18-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-telepulesi-ertektarai-es-kiadvanyaik/;
Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldal; a VeszprémTV tudósítása https://www.youtube.com/watch?v=3yALKtyUvVo
A beszélgetésen résztvevők száma: 45 fő + az előadók.
19. Cserháti Könyvszalon - 2023. április 24. - Régi képek bűvöletében – Archí képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei
A térségeket bemutató kiadványok, kiadványcsoportok, szerkesztőségek után ezúttal a fotókról beszélgettek a vendégek, akik más-más területről érkeztek. Márkusné Vörös Hajnalkával, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével mint a Kaleidoszkóp sorozat szerkesztőjével, Zimonyi Mátéval, a Veszprém régi képeken közösségi oldal szerkesztőjével és Németh Andrásné Farkas Gabriella nyirádi mesterpedagógussal, a Nyirád Anno oldal szerkesztőjével Berta Barna formatervező művész, a DEMO (Design és Egészség Modell) egyesület vezetője beszélgetett. A közönséggel együtt mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási technikai és történeti előrelépést jelent a digitális fotó, a nyomtatottat megbecsülni legalább ennyire fontos, és nem csupán azért, mert a digitális tárolás ma (még) nem biztonságos. Zimonyi Máté például elmondta, hogy 2017–18-ban a saját, pár száz darabos gyűjteményével indított Facebook-csoport mára legalább száz tagot számlál, mintegy négyezer fotóval, képeslappal és családi fotóval, melyeken szeretett városa, Veszprém múltjának részletei, emberek, foglalkozások, utcaképek láthatók ma, a XXI. századi városban. Márkusné Vörös Hajnalka is arról beszélt, hogy levéltárosként mennyire örültek, örülnek a hagyatékokkal érkező fotóanyagnak, amelyek új dimenziókkal egészítik ki az írásos anyagot. Az összegyűlt sok fotó tette lehetővé, hogy megvalósítsák Rácz Katalin, a Hét domb egyesület elnökének javaslatát, készüljenek városrészi kiadványok. Közösségi igény és az önként átadott,
kölcsön adott fotók által vált lehetővé, hogy közös emlékezetünk fehér foltjaiból minél többet sikerüljön feltárni. Németh Andrásné szintén a ma is tartó folyamatról beszélt, amely révén már Nyirádon is saját internetes oldalon tájékozódhat az érdeklődő a falu múltjáról, jelenéről. A fotókban megtestesülő kutatási eredmény, akár nyomtatott, akár online formáról beszélünk, számtalan új dimenziót nyit, és nem csupán azért, mert minden kép minden nézőjének mást jelent, azon túl is, hogy például egy képeslapnak vannak közös jellemzői: a készítő nyomda, a bélyeg, a címzés. Utóbbiak is sokat változtak az idők folyamán azóta, hogy 1897-ben Bécsújhelyen megjelent az első képeslap. A beszélgetés végső konklúziója lehet: ez a gyűjtőszenvedély, szeretet és lokálpatriotizmus kell ahhoz, hogy még inkább otthonunk lehessen a hely, ahol élünk.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-19-regi-kepek-buvoleteben/
Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2023/04/izgalmas-es-kimerithetetlen-tema-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2023.05.04. 8. oldal
A beszélgetésen résztvevők száma: 34 fő + az előadók.
20. Cserháti Könyvszalon - 2023. május 22. - Gyerekkönyvek Veszprémről és a régióról
A beszélgetést vezető Zanathyné Lenkefi Éva tanár (a Cholnoky-iskola intézményvezető-helyettese) kérésének megfelelve a találkozó könyves szakemberei vetített képes beszámolóval érkeztek, meg néhány példánnyal a szóban forgó kiadványokból. Ez alkalommal a hallgatóságnak Berta-Szénási Panna, a DEMO oktatási vezetője, Fülöp Júlia tanár, idegenvezető, Nagyné Kozma Ildikó nyugalmazott tanár, a BaBaKo elnökhelyettese, Szatmári-Nagy Anikó nyugalmazott tanár-író és Zongor Klára tanár, az Art-i Csóka Tehetséggondozó Műhely vezetője által bemutatott új, szép kivitelű, interaktív kiadványok azt szemléltették,elhivatott pedagógusok, kutatók, képző- és iparművészek, informatikus szakemberek összefogásával milyen csodák születhetnek. A teljeskörű bemutatkozás után alig maradt kérdés, talán a legfontosabb: miként biztosítható az, hogy a megjelent, többnyire interaktív közegben működő, személyes tapasztalásra késztető, szép kivitelű kötetek, füzetek eljussanak a célközönséghez, a fiatalokhoz akkor, amikor az első kiadás példányai már elfogytak. Erre a kérdésre ez alkalommal sem születhetett válasz, a társadalmi felelősségvállaláson múlik, mennyire fontos, hogyan nőnek fel a gyerekeink.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-20
Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/05/gyermekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol; Veszprémi7nap 2023.05.25. 8. oldal; VeszprémTV híradás:
https://www.youtube.com/watch?v=r256am2Oxys; VeszprémKukac: https://www.veszpremkukac.hu/gyerekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol_unikum/
A beszélgetésen résztvevők száma: 33 fő + az előadók.
Veszprém, 2023. október 25.
Márkusné Vörös Hajnalka VMHE elnök
A pályázat dokumentumai:
Szakmai_beszamolo_Cserhati_Könyvszalon
Szakmai beszámoló
a 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázathoz
Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.
Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.
Az első alkalomra 2022. január 7-én került sor Veszprémben az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-termében, amelyre a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület helytörténet írással foglalkozó tagságát invitáltuk. A téma a helytörténeti kutatómunka módszerei, bevezetés a szakirodalomba és a forrásokba, a mikrotörténeti kutatás világába. Az előadók: Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa, Szabóné Vörös Györgyi könyvtáros, a Veszprém Megyei Helytörténeti Gyűjtemény korábbi vezetője és dr. Hudi József a Pápai Református Gyűjtemény Levéltárának vezetője volt. Képes előadásukban mint kutatók és mint a levéltári és könyvtári kutatószolgálat vezetői mondták el tapasztalataikat. Ez alkalommal köszöntötték a 70 éves Somfai Balázs levéltárost, akinek születésnapjára készült el a gazdag élelút írásaiból összeállított tanulmánykötet, amely épp a helytörténeti kutatásait foglalta össze. A kötetből valamennyi résztvevő ajándékba kapott egyet inspirálóként. A három előadó honoráriumát a könyv kiadására ajánlotta fel.
A második alkalomra 2022. április 21-én került sor, a fiatalokat és a tanárokat megszólító kétnapos Placo-fesztivál keretében. A cél az volt, hogy szakértők segítségével felhívjuk a figyelmet az ökológiai sokféleségre és összetettségre és bepillantást adjunk ennek kutatási módszereibe. Két kiváló szakértőnk dr. Futó János geológus, a zirci Természettudományi Múzeum nyug. igazgatója és Zongor Klára mesterpedagógus volt, akik előadás, geológiai séta és kézműves foglalkozás keretében vezették be az érdeklődőket a helytörténet természettudományos világába.
Harmadik alkalmunkat 2023. március 25-én, a tótvázsonyi kultúrházban tartottuk. Kutatási tapasztalatairól számolt be dr. Kandikó Csanád Nagyvázsonyból. Baloghné Bertalan Katalin Mencshelyről, Szendrei Szilárd Tótvázsonyból és Szabó Csaba Talliándörögdről. A beszélgetést és a tapasztalatátadást Lipéczné Karsai Henrietta, a Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros vezette. A délelőtti előadásokat és beszélgetést ebéd után helystörténeti séta követte.
A sorozat egy hónap munka Tótvázsonyban folytatódott 2023. április 27-én, ahol kifejezetten kutatási témákat, a kézirat gondozásának módszereit, a helytörténeti írások kiadványok típusait beszéltük meg. Vendégünk volt Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros-történész, Fodor István tótvázsonyi hely- és családtörténeti kutató és a Szendrei Szilárd a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke.
Az értékőrzés különböző formáival és az Y, Z és alfa generáció megszólításának lehetőségeivel Balatonfüreden, az arácsi népházban és tájházban foglakoztunk 2023. június 3-án. Németh Andrásné Farkas Gabriella mesterpedagógus, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola intézményvezető-helyettese, ELTE SEK PPI óraadó oktatója (digitális pedagógia) módszertani tapasztalataiból két hatékony elemet mutatott be. Az egyik a digitális pedagógia lehetőségei, melyek kihagyhatatlan, aranykulcsként nyitják a gyerek érdeklődésének kapuját. A másik a játékosítás (gamiĕ cation) széles tárháza. Mesterprogramjában a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságával és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar szombathelyi intézetével együttműködve osztja meg tapasztalatait a régióban. hogy megszólítsa a leendő pedagógusokat és pedagógus kollégákat, ösztönözve őket a közös munkára. Terveink között szerepel Küldetések (pályázatok) kiírása gyerekeknek: Az én értékem, ezért értékelem! címmel. Aminek hosszútávú eredményeként a családok számára elérhetővé válik egy virtuális (online és nyomtatható) kaland a régió települési értékeinek bejárásához, megismeréséhez.
A műhelymunkát folytattuk Ajkán és Tüskeváron, Olaszfaluban és szeretnénk a továbbiakban is folytatni a munkát.
Veszprém, 2023. augusztus 15. Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke
A rendezvények oldalai:
A pályázat dokumentumai:
Honismereti_Akademia_szakmai_beszamoló
Honismereti_Akadémia_2021_PALYAZAT_ELSZAMOLO_201108_02316
Szakmai beszámoló az NKA 205107/03623 (pályázati azonosítási) számú, 500 000 Ft támogatási összegű, TÁJHÁZALÁS MEGRENDEZÉSE A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN című programról:
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a Laczkó Dezső Múzeummal közösen 2019 júniusában indította el Tájházalás címen azt a műhelymunkát amelynek szándéka, hogy lehetőséget teremtsen a megyében működő tájházak, helytörténeti- és néprajzi gyűjtemények, emlékhelyek számára, hogy a gyűjtemények kezelői és fenntartói találkozzanak egymással és a szakmai munkát segítő néprajzos, történész, restaurátor és PR szakemberekkel és bemutathassák értékeiket.
Az első alkalom házigazdája Paloznak volt 2019. június 28-án a főtéma a tájház létrehozására vonatkozó jogszabályi követelmények és annak teljesítését célzó együttműködések volt. A következő találkozóra 2019. október végén kerül sor, Bakonybél ajánlotta fel a helyszín biztosítását. A járvány miatti nagy csend után végre egyesületünk folytatta a megkezdett szakmai munkát és 2021-ben két alakalommal és helyszínen, 2022 tavaszán még egy helyszínen meg tudta rendezni a Tájházalás eseményeit és műhelybeszélgetéseit.
A Tájházalás 3. alkalmára 2021. augusztus 31-én került sor Veszprémben. A találkozónak a veszprémi Bakonyi Ház és a Laczkó Dezső Múzeum adott otthont, amely 2019-ben elnyerte az ÉV Tájháza elismerést. A 86 éve életre hívott tájház a Dunántúl első, illetve a magyar nyelvterület második tájháza a később muzeológiai tudományággá fejlődő „magyar skansen” – gondolat egyik korai példája. A találkozóra nemcsak a megyei helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek, hanem több a szomszédos megyében működő, vagy tervezett kiállítóhely munkatársai is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 57 fő, ezen kívül több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Brányi Mária alpolgármester asszony köszöntője után igazgatónő bevezető gondolatai hallgathattuk meg. A múzeum konferenciatermében a regisztráció és a köszöntők után kezdődtek plenáris előadások. Ezek témáját a találkozókon és a találkozók között felmerülő igények és szakfelügyeleti látogatások alkalmával tapasztalt problémák, hiányosságok szolgáltatják.
A szakmai előadások sorát dr. Bereczki Ibolya kezdte az állományvédelem kiemelt feladatáról. Mint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának elnöke prezentációját a magyar nyelvterületen működő tájházak jó gyakorlatainak kiemelésével gazdagította. Kiemelte a megelőző műtárgyvédelem fontosságát, amivel jelentősen csökkenthetjük a tárgyak restaurálási beavatkozások számát és hosszútávon megőrizhetjük a tárgyak eredeti állapotát. Majd a Laczkó Dezső Múzeum fenntartásában működő Bakonyi Ház történetét ismerhették meg a jelenlévők L. Karai Henriett előadásából. Ezután a Műtárgyvédelmi Osztály vezetője, Farkas Attila számolt be a kötelező állományvédelmi bejárások tapasztalatairól és a kiállítóhelyek állapotáról. Megyei kitekintésben hallottunk az állományvédelmi előírásoknak való megfelelésről, infrastrukturális fejlesztés utáni műtárgyi környezet ellenőrzéséről, valamint a Műtárgyvédelmi Osztály feladati közé tartozó tisztítás, restaurálás, konzerválás, valamint a megelőző műtárgyvédelme fontosságáról.
Tájház létesítési vagy újrarendezési tervei a következő településeknek van:
Kékkút, Adorjánháza, Márkó, Egeralja, Tés, Berhida, Tüskevár, Nemeshany, Kapolcs. Ezeknek alapvető feltétele a megfelelő műtárgyi környezet, amelynek felmérését, az optimalizálására vonatkozó tanácsadást szintén a Műtárgyvédelmi Osztály munkatársai végzik.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tudásátadás jó gyakorlatát mutatta be Király András múzeumpedagógus, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításához kapcsolódó múzeumpedagógiai kínálatról és az egyéb rendezvényekről hallhattunk. A foglalkozások témáihoz, a tudásátadó egyéb alkalmakhoz statisztikai adatokkal is szolgált a múzeum munkatársa. A sort a Tájházszövetség részéről Miszlai Zsolt Közép-Dunántúli Régió elnökségi tagja folytatta, a tájékoztatást kaptunk a tájházi képzésekről és a pályázati lehetőségekről, erre mindig nagy igény jelentkezik, a szünetekben zajló beszélgetésnek is visszatérő témája volt.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető, fenntartó és ellenőrző szervezetek képviselőit. A Múzeum aulájának befogadóképessége miatt a szaktárlatvezetést és az ebédet párhuzamos csoportbontással szerveztük. Király András múzeumpedagógus és Törő Balázs és Lipéczné Karsai Henriett néprajzkutatók kalauzolták az érdeklődőket a Bakonyi Házban és az etnobotanikai oktatókertben.
A Tájházalás 4. alkalmára 2021. október 29-én került sor Balatonkenesén. A másik közművelődési és közösségi esemény helyszíne a Balatonkenesei Tájház és környezete lenne. Az épületet és védett telkét 1983-ban vásárolta meg a Műemlék Felügyelőség melyet Wirth Péter felújítási tervei alapján újítottak fel. A helyreállítási munkák 1990-ben fejeződtek be, és 1991. június 16-án nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt, amely 2011-ben érdemelte ki az Év Tájháza címet. A tájház ma is élő, családokat és több nemzedéket összekötő közösség tartja fenn és gyarapítja gyűjteményét, szervezi életét.
A kenesei műhelymunka fő tematikája a tájházak csatlakozási lehetősége volt a 2023-ban Veszprémben és a régióban megvalósuló Európa KulturálisFővárosa programhoz. Az első 2019-ben megrendezett paloznaki összejövetelre már meghívtuk Mike Friderika programfejlesztési igazgatót és igyekeztünk elhelyezni ezeket a fontos értékőrző közösségeket és tereket az EKF programterveiben, kisebb, nagyobb sikerrel. Sajnos a pandémia miatt volt egy másfél éves kiesés, de a korlátozások feloldása után igyekeztünk felvenni újra a szálakat.
Balatonkenesére elfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi programképviseletében
S. Lackovits Emőke, néprajzkutató-muzeológus, a Károli Gáspár Egyetem tanára
Nagy Dénes, a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke
Tóth Miklós, projektmenedzser az EKF 2023 képviseletében
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) munkatársai, az EKF 2023 Tájtéka projektjének gondozói
A program szakmai házigazdái és koordinátorai Karsai Henriett és Törő Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzosai.
A Tájházalás 5. alkalmát három bakonyi település tájházait meglátogatva 2022. május 7-én Jásdon, Bakonynánán és Olaszfaluban rendeztük meg.
Ajásdi műhelymunka és a bakonynánai, olaszfalui látogatásfő tematikája a tájházi, néprajzi szakszolgálat megismertetése, a 2022 nyarán a településeken folyó kutatások előkészítése ésa tájházak csatlakozási lehetőségea 2023-ban Veszprémben és a régióban megvalósuló Európa KulturálisFővárosa programhoz volt. Az alkalmakra az országos szakmai szervezetektől hívtunk vendégeket, előadókat. Jásdraelfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész aszentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi programképviseletében
Dr. Király Katalin, a szlovák nemzetiségi tájházak vezetője
Karsai Henriett,néprajzkutató-muzeológus,a Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetője
A program a következő volt:
9:30-12:00 Előadások, beszélgetés és a jásdi tájház megtekintése
Házigazda: Győry Tünde polgármester
Helyszín: Jásd, Bodzaház(Kossuth u. 67.)
12:30-13:30 A bakonynánai tájház és német nemzetiségi helytörténeti gyűjtemény meglátogatása
Házigazdák:
Németh Zsuzsanna polgármester
Rummel Erzsébet, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Helyszín: 8422Bakonynána, Tájház (Alkotmány u. 17.)
14:00-16:00 Az Olaszfalui Nemzetiségi Nap megnyitása a tájházak megtekintése
Házigazdák:
Boriszné Hanich Edit Olaszfalu polgármestere
Varga Antal, Olaszfalu Közösségi és Értékőrző Egyesület elnöke
Olaszfalu, Tájház (Váci Mihály u. 50.)
A tájházaláson közel 50 tájházvezető vett rész Zircről, Csesznekről, Lókútról, Gyulafirátótról, Herendről, Balatonfüredről, Balatonfűzfőről, Balatonkeneséről, Barnagról, Egeraljáról, Székesfehérvárról, Veszprémből.
A rendezvényekről részletes összefoglaló található a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület honlapján és facebook oldalán:
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-veszprem-2021-08-31/
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-balatonkenese-2021-10-29/
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-5-jasd-2022-05-07/
Köszönjük megtisztelő támogatásukat.
Veszprém, 2022. június 29. Márkusné Vörös Hajnalka, az egyesület elnöke
Szakmai beszámoló a 201108/02868 pályázati azonosítási számú TÁJHÁZALÁS A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN című programról
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a Laczkó Dezső Múzeummal közösen 2019 júniusában indította el Tájházalás címen azt a műhelymunkát amelynek szándéka, hogy lehetőséget teremtsen a megyében működő tájházak, helytörténeti- és néprajzi gyűjtemények, emlékhelyek számára, hogy a gyűjtemények kezelői és fenntartói találkozzanak egymással és a szakmai munkát segítő néprajzos, történész, restaurátor és PR szakemberekkel és bemutathassák értékeiket.
Az első alkalom házigazdája Paloznak volt 2019-ben, azóta változó helyszínen, változatos tematikával nyolc tájházalást szerveztünk meg. A pályázati támogatásnak köszönhetően ebben az évben három találkozási alkalom valósult meg. 2023. március 25-én Tótvázsonyban, június 3-án Balatonfüred-Arácson és augusztus 25-é Kicsőszön. Az év tematikáját a helytörténeti kutatás módszerének és formáinak megismerésére, a jó tapasztalatok átadására, a példa értékű egyéni és közösségi eredmények közkinccsé tételére szenteltük, sikeresen.
A Tájházalás 6. alkalmára 2023. március 25-én került sor Tótvázsonyban.
Célmondata: „Induljunk el a kályhától!” jól kifejezte a szándékunkat, a helytörténet iránt érdeklődők bevezetése a kutatás és gyűjtés módszertanába. A találkozónak a tótvázsonyi Művelődési Ház adott otthont, helyi házigazdánk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület volt, amely sikeresen fogja össze a Nagyvázsony és Nemesvámos közötti települések (Vöröstó, Barnag, Tótvázsony, Pécsely) fiatal helytörténet és népi hagyományok iránt érdeklődő személyeit és csoportjait. A találkozón nemcsak a bakonyi és Balaton-felvidéki helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek (Barnag, Szentgál, Felsőörs, Herend, Balatonfüred, Pécsely, Nagyvázsony, Olaszfalu, Csesznek), hanem a bakonyi pásztorok képviselői és fiatal érdeklődők is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 46 fő, több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármesterének köszöntője után a délelőtt előadások, szakmai beszámolók következtek. A szakmai előadások sorát Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros kezdte a levéltári és történeti kutatás lehetőségeiről. Mint a Veszprém Vármegyei Levéltár főlevéltárosa prezentációját a Veszprém Kaleidoszkóp több mint 10 éves jó gyakorlatainak ismertetésével gazdagította. Ezután a jogász végzettségű, nagyvázsonyi helytörténeti kutató Dr. Kandikó Csanád számolt be nagyvázsonyi tapasztalatairól és az ottani tájház állapotáról.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tájházak tárgyi anyagának tudatos gyűjtését és jó gyakorlatát mutatta be Lipeczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum tájházakért felelős muzeológusa, etnográfus, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításának példáján a gyűjteményépítés, leltározás és fenntartás részleteiről hallhattunk. A sort Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Tördemici Néptáncegyüttes művészeti vezetője folytatta. Színesen beszélt a pásztorok tárgyi anyagának és szokásainak gyűjtéséről, a ma is élő hagyomány tiszteletéről.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető szervezetek képviselőit és az érdeklődőket. A téma a helytörténeti kutatások és értékfeltárás tapasztalatai, a napi örömök, jó példák, nehézségek megbeszélése volt. Felkért beszélgető partnerek: dr. Kandikó Csanád – Nagyvázsony, Baloghné Bertalan Katalin, a pécselyi Csipke Műhely vezetője – Mencshely, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna, a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület elnöke – Pécsely, Szendrei Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke – Tótvázsony, a beszélgetést vezette Lipeczné Karsai Henriett.
A műhelybeszélgetés után a szakmai nap résztvevői helytörténeti túrára indultak Tótvázsonyban Szendrei Szilárd vezetésével
A rendezvényről bővebb képi anyag https://vmhe.hu/tajhazalas-6-totvazsony-2023-03-25/, és videófelvétel https://youtu.be/NGBNKIYjmdE az egyesület honlapján és facebookján elérhető.
Arácsi tájházalásunk tematikája: „Ahány ház, annyi tudás”, a tudásátadás módszerei voltak,
Az esemény helyszíne délelőtt az Arácsi Népház, délután a Arácsi Tájház és környezete volt. Az épületet és védett telkét 2019-ben vásárolta meg a Balatonfüredi Önkormányzat. A helyreállítási munkák 1921-ben fejeződtek be, és 2022. május 21-én nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt. A tájház ma is élő, családokat és több nemzedéket összekötő közösség tartja fenn és gyarapítja gyűjteményét, szervezi életét. Balatonfüred-Arácsra elfogadta meghívásunkat:
Nagy Balázs Vince, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárának levéltár-pedagógiai referense aki a levéltár pedagógiai programjairól, gyakorlati és online oktatási lehetőségeiről beszélt, többet be is mutatott.
S. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutató-muzeológusa, a múzeumi pedagógiai programokról, módszerekről tartott előadást.
Fancsalszki Noémi, a Szentendrei Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa a szabadtéri néprajzi múzeumok tudásátadásáról beszélt.
Némethné Farkas Gabriella mesterpedagógus, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola igazgatóhelyettese a fiatalok megszólításának lehetőségeiről, értékőrzés az Y, Z és alfa generáció nyelvén tartott érdekes bemutatót.
Délután a tájház belső és külső tereiben folytatódott a program bemutatókkal, műhelymunkákkal és interaktív sétával. Az Arácsi Tájházvezető kézműves foglalkozásokat tartott a búza feldolgozásának módjairól. Király András Laczkó Dezső Múzeum múzeumpedagógusa izgalmas foglalkozást tartott a balaton-felvidéki kalendáris népszokásokról. P. Miklós Tamás tárlatvezetést tartott a tájházban, majd sétára indultunk, ahol Némethné Farkas Gabriella akadályjátékot állított össze számunkra, amit Arács történelmi városrészében és a Koloska-völgyben lehetett megoldani.
A program szakmai házigazdái és koordinátorai Karsai Henriett és Király András, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársi voltak.
A Tájházalás 8. alkalmát négy Somló környéki település tájházait meglátogatva 2023. augusztus 25-én Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán és Kicsőszön rendeztük meg.
A kiscsőszi műhelymunka és a somlóvásárhelyi, tüskevári, apácatornai látogatás fő tematikája a 2023 nyarán a településeken folyó kutatások bemutatása, a további helytörténeti gyűjtőmunka módszertani segítése volt. Ezen túl szakértőink bemutatták a Teleki Alapítvány Népi Építészeti programját, a pályázati lehetősgeket. Az alkalmakra az országos szakmai szervezetektől hívtunk vendégeket, előadókat. Kiscsőszre elfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi program képviseletében
Prikler Szilvia Beatrix néprajzkutató Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Karsai Henriett, néprajzkutató-muzeológus, a Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetője
Kottmayer Tibor építész- néprajzkutató, a győri Széchenyi Egyetem oktatja, a Teleki Alapítvány mentora
A program a következő volt:
9:00–12:00 Helytörténeti Gyűjteménytúra.
Találkozó a templomnál (8481 Somlóvásárhely, Szabadság tér 1.)
9:00-9:45 a somlóvásárhelyi tájház és templom bemutatása: Rémai Lászlóné ny. pedagógus
10:00-10:45 a tüskevár tájház bemutatása: Jakab Imréné alpolgármester
11:00-11:45 az apácatornai tájház és templom bemutatása: Kovács Béla polgármester és Molnár Zoltánné alpolgármester
A délutáni kiscsőszi előadások és műhelybeszélgetés során Nagyné Kozma Ildikó a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont ny. vezetője az ökológiai sokféleség és ennek kutatási módszereibe vezette be a részvevőket, Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros a levéltári források kiválasztásáról és használatáról beszélt, Szabóné Vörös Györgyi az Eötvös Károly megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetője a helytörténeti kutatás könyvtári forrásaiba vezetett be, Bontó László Levéltáros a helytörténeti kiadványtípusokról és a kiadványok szerkesztéséről, utóéletéről beszélt.
A nap befejezéseként Bagyura Ferenc az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület munkatársa körbe vezetett bennünket a kiscsőszi fejlesztéseket és csodálatos élet- és közösségi tereket megmutatva.
A tájházaláson közel 40 tájházvezető vett rész Zircről, Csesznekről, Lókútról, Gyulafirátótról, Herendről, Balatonfüredről, Balatonfűzfőről, Balatonkeneséről, Barnagról, Egeraljáról, Székesfehérvárról, Veszprémből.
A rendezvényekről részletes összefoglaló található a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület honlapján és facebook oldalán:
https://vmhe.hu/tajhazalas-6-balatonfured-aracsi-nephaz-2023-06-03/
https://vmhe.hu/tajhazalas-8-kiscsosz-2023-08-25/
Veszprém, 2023. október 15.
Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém megyei Honismereti Egyesület elnöke
Tajhazalas_penzugyi_elszamolas
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program keretében a “Cholnoky-projektindító rendezvények megszervezésére 990.000.- Ft támogatásban részesült.
A Cholnoky projekteket bemutató rendezvénysorozat keretében, két könyvbemutatót és két tematikus sétát valósítottunk meg. Az első könyvbemutató eseményünkre 2021. július 23-án 16:30-kor került sor Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban. A sajtótájékoztatón az EKF szervezetét Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos, Varga Richárd az VEB2023 EKF kulturális projektmenedzsere, kommunikációs szakemberek és EKF önkéntesek, Veszprém várost Porga Gyula polgármester képviselték. Az esemény házigazdája Péterváry-Szanyi Brigitta a múzeum igazgatója volt. A Cholnoky család történetét feldolgozó kötetet Dr. Kubassek János az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mutatta be az érdeklődők számára. A rendezvényen részt vettek a Cholnoky család leszármazottja is.
https://www.vmhe.hu/cholnoky-projekt-es-konyvbemutatok/
2021. július 24-én 16:30-kor, Balatonfüreden az Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtárban rendezték meg a kötet második bemutatóját. A nagyszámú közönséget Takács Miklós önkormányzati képviselő, a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület elnöke köszöntötte. A kötetet Dr. Kubassek János mutatta be. A könyvbemutató után a Cholnoky család tagjai meséltek személyes történetükről, valamint a Cholnoky név szerepéről életükben.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1695842580623440&id=447818072092570
A kötet harmadik bemutatójára a „Könyvből várat – Várból könyvet - Mini könyvhét Veszprémben” című eseménysorozat keretében került sor 2021. szeptember 14-én 16:30-kor a Művészetek Háza – Dubniczay Palota udvarán. Az eseményen Kilián László, a Művészetek Háza igazgatója beszélgetett a könyv kiadója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével, Márkusné Vörös Hajnalkával.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1734154750125556&id=447818072092570
Tematikus sétákat tartottunk két helyszínen, Veszprémben 2021. október 22-én „Séta a Cholnoky család nyomában Veszprémben” címmel és Balatonfüreden 2021. október 23-án „Séta a Cholnoky család nyomában Balatonfüreden”.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1762984957242535&id=447818072092570
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1762969273910770&id=447818072092570
A Cholnoky projekt megvalósult programjaival sikerült a Cholnoky család kiemelkedő tagjainak szellemi hagyatékára építve a helyi kulturális értékeket bemutatni és közelebb hozni a város és a régió lakosaihoz, ezen túl az ide látogatókhoz, hogy megértsék miért viseli Veszprémben a Cholnoky nevet egy iskola, egy kórház, egy lakónegyed és számos más emlékhely a régióban.
Erősítettük ezzel a helyi identitástudatot, Veszprém, Balatonfüred és a Balaton-régió kulturális sokszínűségét.
Ezen túl a Cholnoky család történetéről megjelent könyv eljutott az ország valamennyi megyei könyvtárába és a határon túlra is (Kolozsvár).
A megjelent tudósítások erősítették Veszprém és a régió hírnevét.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program keretében a “Tethys-Veszprém a Geopolis kulturális zöld útvonal kialakítása közösségfejlesztő programok szervezésével” projekt 5.598.860.- Ft támogatásban részesült.
Projektünk a KULTURÁLIS ZÖLD-ÚTVONAL kiépítésével a város központjától 5 percre, izgalmas helytörténeti és ökológiai bemutatóhelyet hozott létre, amely kisebb kulturális rendezvények helyszíneként is szolgálhat. Célunk a helyi védettségű, ökológiailag gazdag területen, a Laczkó Dezső által feltárt fosszília: a kavicsfogú álteknős és a Tethys-tenger ökológiájának bemutatása. A Zsoldos Márton természetfestő által elkészült életkép felfestése (SzínVonal BDC) a Dózsa Gy. u. alatti alagútban teli találat.
Már tavasszal elindultunk civil közösségeink felé. Így sikerült május 10-én és azóta folyamatosan az útvonalat az EKF, a Ragyogók és a helyi lakosság közreműködésével kitisztítani, megőrizve annak értékeit. A VKSZ segítségével a zöld hulladék mulcsozását és annak visszaterítését is közösségi összefogással végeztük. A lecserélt, a Városgazdálkodási Iroda által felajánlott, még újrahasznosítható elemekből építettük ki a Ny-i oldal lépcsőfeljáróját kapaszkodóval, hogy a családosok és az idősebb korosztály is biztonságosan használhassa az új ösvényt. A mozgásérzékelővel, független napenergia rendszerrel ellátott világítás lehetővé teszi a ~240 millió éve élt tengeri élőlényeink tanulmányozását. Kihelyezett táblánk, az élőlények beszámozásával beazonosíthatóvá tette az itt megtalált fajokat, elnevezésükben tisztelegve híres tudósaink és mecénásaik előtt.
A Halagút 2021.10.21-i ünnepélyes átadásával, média megjelenéseivel, országos hírnevet szerzett Veszprémnek, szélesítve a város által megmutatható kincsek tárházát. Ugyanekkor adtuk át a Sintér-árok melletti két buszmegállót, a régi kőbányáról és a Tethys élővilágát megjelenítő installációnkat 3 nyelvű tájékoztatóval.
A zöld folyosót, az ikonikussá vált kavicsfogú álteknőssel birtokba vették az itt élők. Mindig sétálnak erre családok, futók, kutyát sétáltatók, kerékpározók. Folyamatos ápolását a „Zöld Őrjáratokkal” biztosítjuk, melyet az Ipari Technikum és a 1415. sz. IV. Károly cserkészcsapat önkéntesei felváltva végeznek.
A zöld –útvonal létrehozása a város Endrődi lakótelepi embereit érintette leghamarabb. Számukra megnyílt egy természetbarát útvonal a Séd völgyére, a Kolostorok és Kertek útvonalra. A sétálni kívánó egyedülállókon kívül biztonságos, tiszta ösvény várja a családosokat, futókat, kerékpározó- kat, valamint a város más részeiben dolgozókat, akik kerékpárral közlekednek. A veszprémi családok ingyen hozzáfértek egy új túraútvonalhoz, mely családbarát és a következő években tovább fejlődő információs terepet biztosít számukra. Az országos információ miatt, a veszprémi turizmus új lehetőségeket kínál a VMHE honlapját is a látogatóknak. A Tethys ökológiáját bemutató vízáteresz oktatási lehetőségeket kínál az ifjúság részére, bemutatva a Föld állandó mozgását, változását, segítve a jelen klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A városba érkező turisták angol és német nyelven is tájékoztatást kapnak egy könnyű, érdekes programhoz, mely a város eddigi történelmi kincseit bővíti természettudományi információkkal.
A Sintér-árok helyi védettségű, kb. 500 m hosszúságú útvonala, a leágazásokkal és az egyedülálló kilátással segíti a stressz oldás ( erdőfürdő – SIN RIN YOKU) lehetőségét.
Az itt élők új ötleteket kaphatnak a városrész gazdagítására, újra értékelésére.
