2024. április 6-án tartottuk meg 9. Tájházalás rendezvényünket. A Laczkó Dezső Múzeummal közösen szervezett eseménynek ezúttal Herend és Márkó adott helyet. Megismerkedhettünk a két település tájházaival, helyismereti tevékenységükkel, a sváb hagyományok ápolásának helyi módjaival. Köszönjük a vendéglátást és a tartalmas napot!
A rendezvény programja a következő volt:
10.00 óra Találkozó: Kossuth u. 45. Közösségi Ház és Tájháznál.
10.30 Római katolikus templom porcelán (litofán) ablakának megtekintése
10.45 Az Ótemető meglátogatása, ill. megtekintjük az ún. Horhi keresztet
11.15 Autókkal indulunk a leendő Tájház épületéhez (Kossuth u.89.)
11.45 A pályázat segítségével felújított útszéli kereszthez rövid séta, majd indulás Márkóra
Márkón a csárdában elfogyasztott ebéd után meglátogattuk a kultúrházban a helytörténeti kiállítást, majd a Szt. Márk Házat, valamint a Kálváriát.
Sárkányok Veszprémben – fenn és lenn VBRKK-MINI-2/VP-2023/2 pályázat szakmai beszámolója
Pályázatunk - terveinknek megfelelően - 2023. június 2-án zajlott.
A kavicsfogú álteknőst népszerűsítő sétán az ösküi Tasner Antal Általános Iskola első osztályos csoportja ismerkedett meg a bánya helyszínével, az álteknős maradványainak megtalálásáról szóló történettel. Az előadást Bontó László tartotta a kicsiknek.
A „Halagút”-ban a DEMO Egyesület tagjai segítségével megépültek a Tethys – tenger üledékeiben megtalált élőlények mintájára a sárkányok. Kiegyensúlyozásukat, röpképességüket Berta Barna és fiatal munkatársai segítségével végezte el a veszprémi iskolákból érkező négy csapat.
„Veszprém a Geopolis” címmel dr. Futó János mutatta be az érdeklődőknek a környék geológiai érdekességeit. A terep ritka nézőpontjából láthattuk a földtörténeti közép időben lerakódott üledékrétegeket, melyek később töredeztek és emelkedtek a jelenlegi magasságukba. Ritka szép látványt nyújtó panorámában a Séd patak és a további külső erők (főleg a szél) által alakított felszínformák egyedi élményt adtak.
Az eseményt a Sintér-dombon kipróbált sárkányeregetés zárta. A sárkányok – méretük miatt – nem egyformán tudták kihasználni a kedvező ÉNY-i szelet. A gyermekek lelkesedése reméljük, őszig kitart.
A programot a sárkányépítő csapatok díjazásával zártuk: az oklevél mellé valamennyien egy-egy „Én is veszprémi vagyok, kavicsfogú álteknős, a kihalt ős.” feliratú pólót kaptak egyesületünk elnökétől: Márkusné Vörös Hajnalkától.
A projekten résztvevők száma: 50 fő.
A rendezvény honlapja: https://vmhe.hu/sarkanyok-veszpremben-papirsarkanykeszito-workshop/
Tamogatoi_Okirat_VBRKK-MINI-2_VP-2023_02
Szakmai beszámoló a 789104/00007 pályázati számú Cserháti Könyvszalon című programsorozat megvalósítására az EKF régióban című programsorozatról
Cserháti Könyvszalont, a veszprémi Kölcsey Ferenc Könyvesbolttal közösen indítottuk el azzal a céllal, hogy a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit bemutató könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket mutassunk be havi rendszerességgel. A továbblépést az jelenti, hogy a helyi közösségek meghívásának folytatása mellett összeültetjük, közös gondolkodásra hívjuk azokat az alkotócsoportokat, amelyek célkitűzéseikben, narratívájukban hasonló vagy éppen nagyon különböző úton járnak, arra ösztönözve őket, hogy egy-egy izgalmas tematika mentén közös metszéspontokat találjanak.
2022. december végéig a Kölcsey Ferenc Könyvesbolt volt a szalonok otthona, sajnos a könyvesbolt az év végével bezárt, így a szalon beszélgetéseinek helyszínét a Lovassy László Gimnázium énektermébe, illetve a Csermák Antal Zeneiskola nagytermébe helyeztük át.
A pályázat keretében 11 bemutatókra került sor:
- 2022. május 30-án Révfülöp helytörténeti kiadványait,
- 2022. június 27-én Ajka kincsestárát állítottuk a figyelem középpontjába.
- 2022. szeptember 26-án a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtár és a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei kiadványait,
- 2022. október 24-én Tapolca és környéke kiadványait,
- 2022. november 28-án a Veszprémi kulturális folyóiratokat mutattuk be.
- 2022. december 12-én a Christkindl-járás bakonyi és Balaton-felvidéki szokásáról megjelent kiadványok
- 2023. január 30-án a Veszprémben és a régióban megjelenő helytörténeti folyóiratokat láttuk vendégül
- 2023. február 27-én a Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és kiadványai
- 2023. április 14-én Veszprém megye helytörténeti lexikonának I-II. kötete került bemutatásra
- 2023. március 24-én a régi képek bűvöletében – Archív képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei volt a szalon tematikája
- 2023. május 22-én Veszprémről és a régióról megjelent gyerekkönyveket mutattuk be.
A megvalósult programok részletes bemutatása:
11. Cserháti Könyvszalon - 2022. május 30. - A Révfülöpi helytörténeti kiadványok
Szabóné Vörös Györgyi az egyesület alelnökének köszöntő szavai után a köteteket megjelentető Révfülöpi Honismereti Egyesület vezetői szóltak az emlékőrzés, a helytörténet kutatás helyzetéről, eredményeiről.
Grozdits Károly, a folkMagazin szerkesztője, internetes újságíró kérdéseire Benke Viktória Olga tanárnő, Török Péter filozófus-tanár és P. Miklós Tamás történész, a Révfülöpi Honismereti Egyesület elnöke válaszoltak. Megelevenedtek az 1950-es években indult helytörténeti gyűjtés és kutatás mindennapjai, Török Péter szavai révén a kiemelkedő talentummal megáldott Nagy Lajos írásai és versei. Benke Viktória Olga az 1960-70-80-as évek helytörténeti szakköri életéről, a helyi gyűjtőszoba kialakításáról és működtetéséről osztotta meg emlékeit. P. Miklós Tamás a helytörténeti információk, emlékek széles körben történő közreadásáról, az egyesületi kiadványsorozatok, albumok és a Villa Filip honismereti közlöny megjelenéséről szólt, és mutatta be röviden az egyes köteteket.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-11/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.06.16. 11. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/06/cserhati-konyvszalon-bemutatkozott-revfulop; Révfülöpi Képek (XXX. Évf. 3. szám)
2022. október 16. oldal ZánkaTV tudósítása: https://www.youtube.com/watch?v=NrvWzrqqE-Q
A beszélgetésen résztvevők száma: 38 fő.
12. Cserháti Könyvszalon - 2022. június 27. - Ajka helytörténeti kiadványok
Az ajkai helytörténeti műhely munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal dr. Gasztonyi Erzsébet ajkai ügyvéd vezette. Simon Judit, a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár szakmai igazgatóhelyettese röviden bemutatta a 9 településből összeforrt város történetét időben, sorolta, mi minden történt a településen, mire létrejött a közismert üveggyár, a világ első kriptongyára, a timföldgyár, az alumíniumkohó, hogy mi volt a szerepe a bányászatnak, és hogyan alakult ki a Hild-érmes település színes városképe parkokkal, szökőkutakkal. Helytörténeti gyűjtemény 1975 óta tartozik a könyvtárhoz; gyűjtik valamennyi városrész (Ajka, Bódé, Berénd, Tósokberénd, Bakonygyepes, Ajkarendek, Csékút, Padrag, Padragkút) és a környék irodalmát, az egyedi dokumentumokat, minden nyomtatásban, vagy kéziratban fellelhető emléket, tényirodalmat, szépirodalmi műveket is, ajkai szerzőktől, vagy másoktól, ha az
írás Ajkához kapcsolódik. Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok főszerkesztője beszélt az ötven éve virágzó ajkai helytörténeti kutatásról, nyomtatott irodalomként eddig 35 szerző 76 kötete jelent meg. A nagy elődök közül kiemelte Tilhof Endrét, aki többek között megírta az 594 oldalas Ajka város általános lexikont és a város időrendbe állított történetét, az Ajkai krónikát. 2004-ben megjelent az Ajkai Századok évkönyv, amely a második számtól helytörténeti folyóiratként olvasható. Nagy Lajos szerkesztésében 2013-ig, majd 2018-tól az „új hullám” munkája nyomán. Horváth Károly ny. bányamérnök, az Ajkai Bányászati Múzeum vezetője, a helytörténeti klub tagja érdekes bányatörténeti sétákat vezet és szívügye a bányászmúlt megőrzése. Ajkának sok bányászati emléke van, kezdve a városcímerrel, amelyben szerepel Szent Borbála, a bányászok védőszentje is. Beszélt a sok kapcsolatról, ami a bánya révén Ajkát és Veszprémet összeköti; például a szenvedélyes bányász és nagyra becsült igazgató, Riethmüller Ármin (akiről Ármin aknát elnevezték) sírja Veszprémben, az Alsóvárosi temetőben található. Áment Márton ny. vegyészmérnök főleg
Bakonygyepes történetét kutatja, amit számos kiadvánnyal is illusztrált. Domján János családtörténeti kutató Varga Györggyel együtt elkészítette Fekete István családfáját, amit be is mutattak. Szőke Melinda történész, az Ajkai Városháza polgármesteri kabinetjének vezetője „Hazájának igaz fia, családjának boldogsága” címmel, saját kutatásai alapján írt a Somló környéki arisztokraták életéről a XIX. században.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-12/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.07.11. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/07/ajka-volt-a-vendeg-a-cserhati-konyvszalonban.
A beszélgetésen résztvevők száma: 46 fő + az előadók.
13. Cserháti Könyvszalon - 2022. szeptember 26. - a Veszprémi Főegyházmegye és Könyvtár és a Dunántúli Református egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek kiadványai
Az egyházi gyűjtemények munkáját és kiadványait bemutató szalon beszélgetését ez alkalommal Praznovszky Mihály irodalomtörténész vezette. A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és Könyvtárat Takáts István általános érseki helynök és Karlinszky Balázs levéltár-igazgató képviselte, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeit Köntös László gyűjteményigazgató és Hudi József, a levéltár vezetője. A vendégek amellett, hogy tájékoztatást adtak a mindkét intézményre jellemző hármas tevékenység – levéltári munka, kiállítás, múzeum – aktuális helyzetéről, szót ejtettek arról, hogy például a vidék sorvadása miatt az utolsó pillanatokat éljük, amikor még be lehet gyűjteni a református emlékeket, vagy amit Karlinszky Balázs jegyzett meg: semmi esély rá, hogy a levéltárosok kutató, összegző, analizáló munkájának eredménye bekerüljön a napi történelemoktatásba. Jövőre Petőfi-év lesz, Pápán erre úgy készülnek, hogy bemutatják, a nemzet költője és kortársai számára mit adott a Pápai Református Kollégium.
Kihívás előtt áll a főegyházmegyei levéltár és könyvtár is; a várba való visszaköltözés után például újra látogatható lesz az egyháztörténeti múzeum, az ország harmadik legnagyobb keresztény kincsestára. A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-13/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.10.04. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/10/uj-szintre-lepett-a-cserhati-konyvszalon-a-legutobbi-osszejovetelen; Veszprémi7nap 2022.11.03.címlap+9. oldal.
A beszélgetésen résztvevők száma: 34 fő.
14. Cserháti Könyvszalon - 2022. október 24. - Tapolca és vidéke kiadványai
A 14. szalon vendégei Tapolcáról érkeztek, a környék településeit Lesencetomaj és Raposka polgármestere képviselte. A beszélgetést P. Miklós Tamás történész vezette. Szabóné Vörös Györgyi, a Kölcsey könyvesbolt munkatársai és a szervező egyesület nevében köszöntötte a megjelenteket. Décsey Sándorról megtudtuk, hogy 2014 óta igazgatója a tapolcai Wass Albert Könyvtárnak és Múzeumnak. Ő is tapolcai, és örömmel dolgozik a településéért minden nehézség közepette. Raposka polgármestere, Bolla Albert a hétszáz éves településről szóló könyvet hozta magával, amihez Mészáros László János, Lesencetomaj polgármestere is letette azt a kiadványt, amit a község kilencszáz éves születésnapjára jelentettek meg.
Kereskedelmi forgalomban egyik kötet sem kapható, viszont ajándékba megkapta a települések összes háztartása. Tapolca járási központ, így a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményében a városon kívül 28 környező falu emlékei és irodalma kutatható – hívta fel a figyelmet a könyvtárigazgató. Mindent gyűjtenek; a területen született kiadványokat, újságokat, dokumentumokat, de azokat is, amelyek témája Tapolca vagy a környék. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a települések helytörténetét feldolgozó hivatásos vagy amatőr szakemberek milyen sokat tudnak adni a „kívülálló” érdeklődőknek is. P. Miklós Tamás „Hangodi-jelenségnek” nevezte azt a Tapolca és környéke múltját feltáró és közreadó missziót, amelyet Hangodi László történész fejt ki. A tapolcai múzeum főmuzeológusa, több mint harminc történeti, helytörténeti kötet szerzője, a Lapidáriumi esték és a városismereti séták vezetője, a környékbeli települések történetének felkért előadója széleskörűen gondoskodik olvasói, hallgatói ismereteinek bővítéséről.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-14/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.11.03. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/11/tapolca-es-kornyeke-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.11.10. 4. oldal.
A beszélgetésen résztvevők száma: 21 fő.
15. Cserháti Könyvszalon - 2022. november 28. - Veszprémi kulturális folyóiratok
A 15. Cserháti Könyvszalon vendégei a megyeszékhely kulturális folyóiratai és a lapokat képviselő szerkesztők, főszerkesztők voltak. A beszélgetést Herth Viktória művészettörténész vezette, aki maga is egy Veszprémben szerkesztett, országos terjesztésű folyóirat, a Diabétesz főszerkesztője. A többi lap, amiről hallottunk, kulturális tematikát visz sajátos egyediséggel. Bemutatkozott a könyvszalonban a Géczi János fémjelezte Séd, a Fenyvesi Ottó vezette Vár Ucca Műhely, a Veszprémi Szemle, szerkesztőbizottsága élén Földesi Ferenccel, valamint a már megszűnt folyóirat, az Új Horizont örökségét gondozó Szűcs István Gergely. Nem tudott részt venni a találkozón az online kiadású Veszprém Portré főszerkesztője, Pető Imre, mindössze kevés hírt hallottunk az 1992-ben Veszprémben indult Ex Symposion sorsáról.
Hogy mitől különbözőek a bemutatott veszprémi kulturális lapok? A Vár Ucca Műhely például kicsit a világirodalom, a közép-európai irodalom felé nyitott; majdnem minden számban sikerült egy-egy nagy író, költő munkáját lefordítani. Céljuk, hogy teret adjanak a fiataloknak; hazai és Kárpát-medencei fiatal alkotók itt jelenhettek meg előszört. Sok képzőművészt foglalkoztat az országos terjesztésű Vár Ucca, sőt, könyvsorozatot is indítottak. A harmincéves Veszprémi Szemle mint egyetlen várossal foglalkozó várostörténeti folyóirat számít különlegesnek. Nyomdában van a 67. lapszám, minden szám bemutatója a hozzá tartozó előadással népszerű városi eseménynek számít. A felkutatott témák nem egy esetben lettek diplomadolgozatok inspirálói. A szerzők felajánlott honoráriuma segítségével megjelent a Szemle könyvek tizenhatodik kötete is. Több mint tíz éve, hogy Raffai István főszerkesztő halálával megszűnt az Új Horizont folyóirat, az utána maradt örökség kilencvendoboznyi kézirat, levelezés hazai és diaszpórabeli óriási nevekkel; írókkal, költőkkel, politikusokkal, mintegy 1300 szerzővel. A tetemes anyag feldolgozásra vár; ha összeállnak a feltételek, Szűcs István Gergely talán vállalkozik rá. Géczi János arról számolt be, hogy a kéthavonta, ezer példányban megjelenő veszprémi kritikai lapot megjelenése előtt tíz évvel találták ki, a Séd első számát végül 2017-ben láthatták az olvasók. Nem a szerkesztőség szerkeszti a lapot, hanem a városi események.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-15-veszprem-kulturalis-folyoiratai/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2022/12/varosi-lapok-mutatkoztak-be-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap
2022.11.10. 4. oldal; VeszprémTV https://www.youtube.com/watch?v=QxkON0SWInY
A beszélgetésen résztvevők száma: 47 fő.
16. Cserháti Könyvszalon - 2022. december 12. - A Christkindk-járás szokása a Bakony és a Balaton-felvidék német lakta falvaiban
Karácsony előtt a Cserháti Könyvszalonban igazi Christkindl-köszöntést láthatott a közönség. A magyar ajkú lakosság körében ismert betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékról van szó, melyet gyermekek adnak elő változó létszámú csoportokban. A német ajkú lakosság több hullámban történő betelepítése nemcsak a különféle iparosrétegek kiváló művelőinek érkezését jelentette; megjelent velük takarékos, munkaszerető, összetartó életstílusuk megannyi jellemzője, a nyelv, a gasztronómiai sajátosságok mellett a magyar vidék életébe beépültek a kedves német hagyományok is. Utóbbiakra, így a karácsony előtti Christkindl-járásra már az a jellemző, hogy a hajdani, küldő német területeken már nyomokban sem fellelhető. A német gyakorlattal szemben a hazai németség viseletében, énekeiben, szövegeiben településenként több-kevesebb eltéréssel, de őrzi a kedves hagyományt. Olyannyira, hogy a veszprémieknek köszönhetően 2020-ban a német nemzetiségi jegyzékbe is felkerült a Christkindl Spiel.
L. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos munkatársa moderálásával a szentestéhez kötődő német népszokás hazai történtéről, pillanatnyi helyzetéről, jövőjéről beszélgettek a vendégek: Eich Mária nyelvtanár, a városi német önkormányzat vezetője, Schindler Mariann Christkindl-szereplő Bándról, Holczinger Szandra, aki fiatal kora ellenére Bakonyszücs helytörténeti kutatója, Arnold Mária, a herendi Christkindl-járás újjáélesztője, Heilig Zoltánné tanítónő Tótvázsonyból, ugyanonnan Molnár Ferencné Christkindl-szereplő, valamint Heilig Ferenc, a hazai németség Veszprém megyei vezetője. Elhangzott, hogy a németek által is lakott falvakban 1961-ben szűnt meg a Christkindl-járás. Betiltotta a politika, mert sváb hagyományról volt szó, méghozzá vallási alapúról. A nyolcvanas évek elejétől kezdték újra megszervezni Bándon, Herenden, Kislődön, Magyarpolányban, Tótvázsonyban és még pár településen. A törekvések támogatói voltak az iskolák, Veszprémben a Botev és a Dózsa általános iskola, valamint a Lovassy gimnázium, ahol a nemzetiségi tagozat pedagógusai igyekeztek újra feltárni a hagyomány részeit, a tagozatos képzésben részt vevő diákok pedig tanították társaikat. Helyszíni bemutatót tartott a könyvszalonban a Lovassy egy Christkindl-csoportja, melyben a lányok mellett egy fiú is szerepelt, ő volt József.
Ma már többnyelvű, szép kiadványok, hangzó anyagok is segítik a német–sváb néphagyományok fennmaradását. A feladat az, hogy a szülők és a pedagógusok már a kisgyermekeknél el tudják érni, ne csak a puszta szemlélődést, hanem a csoportokban való részvételt is fontosnak tartsák.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-16-christkindl-jaras-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-
falvaiban/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-16-christkindl-jaras-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-falvaiban/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2022.12.08. 6. oldal; VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2022/12/kriszkindl-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2022.12.22. 7. oldal
A beszélgetésen résztvevők száma: 46 fő.
17. Cserháti Könyvszalon - 2023. január 30. - Helytörténeti folyóiratok Veszprémben és a régióban
A Kölcsey Könyvesbolt bezárása miatt más helyszínt kellett választani a Cserháti Könyvszalon beszélgetéseinek. Áthidaló megoldásként a Lovassy László Gimnázium ének termét béreltük ki a szalon megtartására. Ezúttal azokat a Veszprémben, illetve a régióban megjelenő folyóiratokat mutatták be, amelyek ugyanolyan minőségben hosszabb ideje jelennek meg, illetve némi szünet után újra tudtak indulni. Ennek megfelelően ült az előadói körben Baán Beáta, a Füredi História felelős szerkesztője, P. Miklós Tamás ezúttal a révfülöpi Villa Filip folyóirat szerkesztőjeként, Földesi Ferenc, aki a Veszprémi Szemle felelős szerkesztője, Mátyus Alíz Pápáról a Szélesvíz folyóirat alapító főszerkesztőjeként és Ajkáról Csendesné Bosits Éva, az Ajkai Századok felelős szerkesztője. A beszélgetés Márkusné Vörös Hajnalka, ez egyesület elnöke vezette A vendégcsokor indokolta a rendkívüli érdeklődést is; sokan jöttek el a bemutatandó kiadványok szerkesztőbizottságából, a háttér helytörténeti–honismereti szervezetektől, sőt Pápáról Mátyus Alíz középiskolás „híveiből” is páran.
Amennyire fontos a hatvanezer fős megyeszékhelyen a várostörténeti folyóirat, ugyanolyan fontos például a jóval kisebb lélekszámú Révfülöpön (1150 lakos) is a saját honismereti kiadvány rendszeres megjelentetése. A profi szakemberek által készített tudományos munkák mellett, ezért kaphatnak helyet a kiadványokban amatőr helytörténészek írásai (ellenőrizhető adatokkal), valamint régi dokumentumok, családi fotók is. Ilyen szempontból volt érdekes helyzetben Ajka, a felduzzasztott ipar miatt jóval népesebbé vált településcsokor, ahova az ország minden részéből érkeztek munkavállalók, tehát szó sem lehetett közös múltról, de ez az a település, amely az évtizedek folyamán lett igazi városi közösséggé. Mindegyik kiadványnál a közös cél: politikamentesen feltárni és széles körben hozzáférhetővé tenni (például a minden családnak ingyenesen juttatott példányok által) a múltat. Fontos még hozzátenni: országosan is ritkaság, hogy ennyi kiváló
minőségű helytörténeti folyóirat tud tartósan megjelenni egy vármegyében.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2023.02.17. 6. oldal; VEOL online felületén: VEOL - Új helyszínen a könyvszalon ; Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldal; a VeszprémTV tudósítása https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-17-helytorteneti-folyoiratok-veszpremben-es-a-regioban/
A beszélgetésen résztvevők száma: 55 fő + az előadók.
18. Cserháti Könyvszalon - 2023. január 30. - A Balaton-felvidék és a Bakony települési értéktárai és kiadványaik
Az értéktári munka és a ráépülő könyvkiadás volt a témája a februári Veszprémi Könyvszalonnak. A beszélgetést Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Igazgatóság (NMI) Veszprém Vármegyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese vezette. Márta elmondta, hogy a nemzeti értékekről, a hungarikumokról szóló törvény 2012-ben született ugyan, de ez a munka sokkal korábban kezdődött, 2013 óta pedig a Nemzeti Művelődési Intézet különböző módszerekkel segíti az értéktári munkát; az ezer fő alatti falvakban például tájékoztatókat tartottak, 24 Veszprém megyei településen pedig közösségi beszélgetéseket szerveztek a helyi értékek feltárására. Mindenütt követte a második forduló, megszervezték a helyi értéknapokat. Hamar kiderült, hogy az értékfeltárás a helyi közösségépítés módszere, generációs kapocs, kiválóan alkalmas a fiatalok bevonására. Az NMI módszertani kiadvánnyal is segítette, segíti az értéktári munkát.
Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el.
Németh Andrásné Farkas Gabi Nyirádról érkezett, az ottani munkáról számolt be, az értéktárak iskolai felhasználhatóságáról és a Települési értékek megismeréséről az alfa-generáció nyelvén című új könyvéről.
Kiss Albertné Éva egy alig százfős falu, Németbánya jó gyakorlatát és a Bakonyban folyó munkát ismertette. Pető Piroska mintegy fél tucat könyvvel a háta mögött, fiatal budapesti hölgy létére tudott beszámolni a Balaton-felvidéki településekkel közös munkáról, amihez saját civil foglalkozása révén került nagyon közel. Veszprém vármegye településeinek több mint felén létezik már értéktár; ezek közül a Cserháti Könyvszalonba beszélgetni két település és egy térség, a Balaton-felvidéki értéktár képviselője jött el.
Németbányán nyolc év alatt 33 értéket tártak fel, hogy bábáskodásukkal az elpusztított falu, Iharkút hajdani lakói 2013-tól évente találkoznak szülőföldjükön, hogy Nyirádon működik már a digitális pedagógia (a fiatalok elérésére értéktári vonatkozásban), hogy százfős hagyományőrző nyugdíjasklubjuk is aktív, hogy a Balaton-felvidéken 2013-tól a pályázatokat nemcsak az értéktárak kialakításához hívták segítségül, de hét településen is születtek e témában kiadványok. Ahogy Mihalcsik Márta fogalmazott, recept nincs, csak sok jó ötlet, amitől megindul a pezsgés egy-egy településen, lakóinak, apróknak és idősebbeknek is láthatóvá válik, mi minden teszi szerethetővé, egyedivé a helyet, ahol élnek, és amit másoknak is szeretnének megmutatni.Mellesleg az értékkörös munka is folytatódik, jelenleg Veszprém vármegye három térségének kilenc településén indult el komplex értékfeltáró munka.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-18-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-telepulesi-ertektarai-es-
kiadvanyaik/
A beszélgetés teljes videófelvétele: https://www.youtube.com/watch?v=92KIWVKaKuk&t=44s
Sajtómegjelenés: NAPLÓ 2023.02.17. 6. oldal; VEOL online felületén: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-18-a-balaton-felvidek-es-a-bakony-telepulesi-ertektarai-es-kiadvanyaik/;
Veszprémi7nap 2023.01.26. 6. oldal; a VeszprémTV tudósítása https://www.youtube.com/watch?v=3yALKtyUvVo
A beszélgetésen résztvevők száma: 45 fő + az előadók.
19. Cserháti Könyvszalon - 2023. április 24. - Régi képek bűvöletében – Archí képek feldolgozásának és bemutatásának lehetőségei
A térségeket bemutató kiadványok, kiadványcsoportok, szerkesztőségek után ezúttal a fotókról beszélgettek a vendégek, akik más-más területről érkeztek. Márkusné Vörös Hajnalkával, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével mint a Kaleidoszkóp sorozat szerkesztőjével, Zimonyi Mátéval, a Veszprém régi képeken közösségi oldal szerkesztőjével és Németh Andrásné Farkas Gabriella nyirádi mesterpedagógussal, a Nyirád Anno oldal szerkesztőjével Berta Barna formatervező művész, a DEMO (Design és Egészség Modell) egyesület vezetője beszélgetett. A közönséggel együtt mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási technikai és történeti előrelépést jelent a digitális fotó, a nyomtatottat megbecsülni legalább ennyire fontos, és nem csupán azért, mert a digitális tárolás ma (még) nem biztonságos. Zimonyi Máté például elmondta, hogy 2017–18-ban a saját, pár száz darabos gyűjteményével indított Facebook-csoport mára legalább száz tagot számlál, mintegy négyezer fotóval, képeslappal és családi fotóval, melyeken szeretett városa, Veszprém múltjának részletei, emberek, foglalkozások, utcaképek láthatók ma, a XXI. századi városban. Márkusné Vörös Hajnalka is arról beszélt, hogy levéltárosként mennyire örültek, örülnek a hagyatékokkal érkező fotóanyagnak, amelyek új dimenziókkal egészítik ki az írásos anyagot. Az összegyűlt sok fotó tette lehetővé, hogy megvalósítsák Rácz Katalin, a Hét domb egyesület elnökének javaslatát, készüljenek városrészi kiadványok. Közösségi igény és az önként átadott,
kölcsön adott fotók által vált lehetővé, hogy közös emlékezetünk fehér foltjaiból minél többet sikerüljön feltárni. Németh Andrásné szintén a ma is tartó folyamatról beszélt, amely révén már Nyirádon is saját internetes oldalon tájékozódhat az érdeklődő a falu múltjáról, jelenéről. A fotókban megtestesülő kutatási eredmény, akár nyomtatott, akár online formáról beszélünk, számtalan új dimenziót nyit, és nem csupán azért, mert minden kép minden nézőjének mást jelent, azon túl is, hogy például egy képeslapnak vannak közös jellemzői: a készítő nyomda, a bélyeg, a címzés. Utóbbiak is sokat változtak az idők folyamán azóta, hogy 1897-ben Bécsújhelyen megjelent az első képeslap. A beszélgetés végső konklúziója lehet: ez a gyűjtőszenvedély, szeretet és lokálpatriotizmus kell ahhoz, hogy még inkább otthonunk lehessen a hely, ahol élünk.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-19-regi-kepek-buvoleteben/
Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kozelet/2023/04/izgalmas-es-kimerithetetlen-tema-a-cserhati-konyvszalonban; Veszprémi7nap 2023.05.04. 8. oldal
A beszélgetésen résztvevők száma: 34 fő + az előadók.
20. Cserháti Könyvszalon - 2023. május 22. - Gyerekkönyvek Veszprémről és a régióról
A beszélgetést vezető Zanathyné Lenkefi Éva tanár (a Cholnoky-iskola intézményvezető-helyettese) kérésének megfelelve a találkozó könyves szakemberei vetített képes beszámolóval érkeztek, meg néhány példánnyal a szóban forgó kiadványokból. Ez alkalommal a hallgatóságnak Berta-Szénási Panna, a DEMO oktatási vezetője, Fülöp Júlia tanár, idegenvezető, Nagyné Kozma Ildikó nyugalmazott tanár, a BaBaKo elnökhelyettese, Szatmári-Nagy Anikó nyugalmazott tanár-író és Zongor Klára tanár, az Art-i Csóka Tehetséggondozó Műhely vezetője által bemutatott új, szép kivitelű, interaktív kiadványok azt szemléltették,elhivatott pedagógusok, kutatók, képző- és iparművészek, informatikus szakemberek összefogásával milyen csodák születhetnek. A teljeskörű bemutatkozás után alig maradt kérdés, talán a legfontosabb: miként biztosítható az, hogy a megjelent, többnyire interaktív közegben működő, személyes tapasztalásra késztető, szép kivitelű kötetek, füzetek eljussanak a célközönséghez, a fiatalokhoz akkor, amikor az első kiadás példányai már elfogytak. Erre a kérdésre ez alkalommal sem születhetett válasz, a társadalmi felelősségvállaláson múlik, mennyire fontos, hogyan nőnek fel a gyerekeink.
A rendezvényről bővebb szöveges és képi anyag az egyesüket honlapján és facebookján elérhető: https://vmhe.hu/cserhati-konyvszalon-20
Sajtómegjelenés: VEOL online felületén: https://www.veol.hu/helyi-kultura/2023/05/gyermekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol; Veszprémi7nap 2023.05.25. 8. oldal; VeszprémTV híradás:
https://www.youtube.com/watch?v=r256am2Oxys; VeszprémKukac: https://www.veszpremkukac.hu/gyerekkonyvek-veszpremrol-es-a-regiorol_unikum/
A beszélgetésen résztvevők száma: 33 fő + az előadók.
Veszprém, 2023. október 25.
Márkusné Vörös Hajnalka VMHE elnök
A pályázat dokumentumai:
Szakmai_beszamolo_Cserhati_Könyvszalon
Szakmai beszámoló
a 202208/02516 azonosító számú, Veszprém megyei Honismereti Akadémia és műhelymunka című pályázathoz
Pályázatunk célja, hogy Veszprém megyében szemléletében és módszertanában fejlődjön a helytörténeti kutatás, hogy a közös találkozások, előadások és műhelymunkák megteremtsék a tapasztalatátadás lehetőségét és alkalmait.
Öt alkalommal tartottunk egy-egy kutatási témához kapcsolódó előadásokat és az azt követő műhelyfoglalkozásokat.
Az első alkalomra 2022. január 7-én került sor Veszprémben az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-termében, amelyre a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület helytörténet írással foglalkozó tagságát invitáltuk. A téma a helytörténeti kutatómunka módszerei, bevezetés a szakirodalomba és a forrásokba, a mikrotörténeti kutatás világába. Az előadók: Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa, Szabóné Vörös Györgyi könyvtáros, a Veszprém Megyei Helytörténeti Gyűjtemény korábbi vezetője és dr. Hudi József a Pápai Református Gyűjtemény Levéltárának vezetője volt. Képes előadásukban mint kutatók és mint a levéltári és könyvtári kutatószolgálat vezetői mondták el tapasztalataikat. Ez alkalommal köszöntötték a 70 éves Somfai Balázs levéltárost, akinek születésnapjára készült el a gazdag élelút írásaiból összeállított tanulmánykötet, amely épp a helytörténeti kutatásait foglalta össze. A kötetből valamennyi résztvevő ajándékba kapott egyet inspirálóként. A három előadó honoráriumát a könyv kiadására ajánlotta fel.
A második alkalomra 2022. április 21-én került sor, a fiatalokat és a tanárokat megszólító kétnapos Placo-fesztivál keretében. A cél az volt, hogy szakértők segítségével felhívjuk a figyelmet az ökológiai sokféleségre és összetettségre és bepillantást adjunk ennek kutatási módszereibe. Két kiváló szakértőnk dr. Futó János geológus, a zirci Természettudományi Múzeum nyug. igazgatója és Zongor Klára mesterpedagógus volt, akik előadás, geológiai séta és kézműves foglalkozás keretében vezették be az érdeklődőket a helytörténet természettudományos világába.
Harmadik alkalmunkat 2023. március 25-én, a tótvázsonyi kultúrházban tartottuk. Kutatási tapasztalatairól számolt be dr. Kandikó Csanád Nagyvázsonyból. Baloghné Bertalan Katalin Mencshelyről, Szendrei Szilárd Tótvázsonyból és Szabó Csaba Talliándörögdről. A beszélgetést és a tapasztalatátadást Lipéczné Karsai Henrietta, a Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros vezette. A délelőtti előadásokat és beszélgetést ebéd után helystörténeti séta követte.
A sorozat egy hónap munka Tótvázsonyban folytatódott 2023. április 27-én, ahol kifejezetten kutatási témákat, a kézirat gondozásának módszereit, a helytörténeti írások kiadványok típusait beszéltük meg. Vendégünk volt Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros-történész, Fodor István tótvázsonyi hely- és családtörténeti kutató és a Szendrei Szilárd a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke.
Az értékőrzés különböző formáival és az Y, Z és alfa generáció megszólításának lehetőségeivel Balatonfüreden, az arácsi népházban és tájházban foglakoztunk 2023. június 3-án. Németh Andrásné Farkas Gabriella mesterpedagógus, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola intézményvezető-helyettese, ELTE SEK PPI óraadó oktatója (digitális pedagógia) módszertani tapasztalataiból két hatékony elemet mutatott be. Az egyik a digitális pedagógia lehetőségei, melyek kihagyhatatlan, aranykulcsként nyitják a gyerek érdeklődésének kapuját. A másik a játékosítás (gamiĕ cation) széles tárháza. Mesterprogramjában a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságával és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar szombathelyi intézetével együttműködve osztja meg tapasztalatait a régióban. hogy megszólítsa a leendő pedagógusokat és pedagógus kollégákat, ösztönözve őket a közös munkára. Terveink között szerepel Küldetések (pályázatok) kiírása gyerekeknek: Az én értékem, ezért értékelem! címmel. Aminek hosszútávú eredményeként a családok számára elérhetővé válik egy virtuális (online és nyomtatható) kaland a régió települési értékeinek bejárásához, megismeréséhez.
A műhelymunkát folytattuk Ajkán és Tüskeváron, Olaszfaluban és szeretnénk a továbbiakban is folytatni a munkát.
Veszprém, 2023. augusztus 15. Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnöke
A rendezvények oldalai:
A pályázat dokumentumai:
Honismereti_Akademia_szakmai_beszamoló
Honismereti_Akadémia_2021_PALYAZAT_ELSZAMOLO_201108_02316
Szakmai beszámoló az NKA 205107/03623 (pályázati azonosítási) számú, 500 000 Ft támogatási összegű, TÁJHÁZALÁS MEGRENDEZÉSE A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN című programról:
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a Laczkó Dezső Múzeummal közösen 2019 júniusában indította el Tájházalás címen azt a műhelymunkát amelynek szándéka, hogy lehetőséget teremtsen a megyében működő tájházak, helytörténeti- és néprajzi gyűjtemények, emlékhelyek számára, hogy a gyűjtemények kezelői és fenntartói találkozzanak egymással és a szakmai munkát segítő néprajzos, történész, restaurátor és PR szakemberekkel és bemutathassák értékeiket.
Az első alkalom házigazdája Paloznak volt 2019. június 28-án a főtéma a tájház létrehozására vonatkozó jogszabályi követelmények és annak teljesítését célzó együttműködések volt. A következő találkozóra 2019. október végén kerül sor, Bakonybél ajánlotta fel a helyszín biztosítását. A járvány miatti nagy csend után végre egyesületünk folytatta a megkezdett szakmai munkát és 2021-ben két alakalommal és helyszínen, 2022 tavaszán még egy helyszínen meg tudta rendezni a Tájházalás eseményeit és műhelybeszélgetéseit.
A Tájházalás 3. alkalmára 2021. augusztus 31-én került sor Veszprémben. A találkozónak a veszprémi Bakonyi Ház és a Laczkó Dezső Múzeum adott otthont, amely 2019-ben elnyerte az ÉV Tájháza elismerést. A 86 éve életre hívott tájház a Dunántúl első, illetve a magyar nyelvterület második tájháza a később muzeológiai tudományággá fejlődő „magyar skansen” – gondolat egyik korai példája. A találkozóra nemcsak a megyei helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek, hanem több a szomszédos megyében működő, vagy tervezett kiállítóhely munkatársai is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 57 fő, ezen kívül több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Brányi Mária alpolgármester asszony köszöntője után igazgatónő bevezető gondolatai hallgathattuk meg. A múzeum konferenciatermében a regisztráció és a köszöntők után kezdődtek plenáris előadások. Ezek témáját a találkozókon és a találkozók között felmerülő igények és szakfelügyeleti látogatások alkalmával tapasztalt problémák, hiányosságok szolgáltatják.
A szakmai előadások sorát dr. Bereczki Ibolya kezdte az állományvédelem kiemelt feladatáról. Mint a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatóságának elnöke prezentációját a magyar nyelvterületen működő tájházak jó gyakorlatainak kiemelésével gazdagította. Kiemelte a megelőző műtárgyvédelem fontosságát, amivel jelentősen csökkenthetjük a tárgyak restaurálási beavatkozások számát és hosszútávon megőrizhetjük a tárgyak eredeti állapotát. Majd a Laczkó Dezső Múzeum fenntartásában működő Bakonyi Ház történetét ismerhették meg a jelenlévők L. Karai Henriett előadásából. Ezután a Műtárgyvédelmi Osztály vezetője, Farkas Attila számolt be a kötelező állományvédelmi bejárások tapasztalatairól és a kiállítóhelyek állapotáról. Megyei kitekintésben hallottunk az állományvédelmi előírásoknak való megfelelésről, infrastrukturális fejlesztés utáni műtárgyi környezet ellenőrzéséről, valamint a Műtárgyvédelmi Osztály feladati közé tartozó tisztítás, restaurálás, konzerválás, valamint a megelőző műtárgyvédelme fontosságáról.
Tájház létesítési vagy újrarendezési tervei a következő településeknek van:
Kékkút, Adorjánháza, Márkó, Egeralja, Tés, Berhida, Tüskevár, Nemeshany, Kapolcs. Ezeknek alapvető feltétele a megfelelő műtárgyi környezet, amelynek felmérését, az optimalizálására vonatkozó tanácsadást szintén a Műtárgyvédelmi Osztály munkatársai végzik.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tudásátadás jó gyakorlatát mutatta be Király András múzeumpedagógus, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításához kapcsolódó múzeumpedagógiai kínálatról és az egyéb rendezvényekről hallhattunk. A foglalkozások témáihoz, a tudásátadó egyéb alkalmakhoz statisztikai adatokkal is szolgált a múzeum munkatársa. A sort a Tájházszövetség részéről Miszlai Zsolt Közép-Dunántúli Régió elnökségi tagja folytatta, a tájékoztatást kaptunk a tájházi képzésekről és a pályázati lehetőségekről, erre mindig nagy igény jelentkezik, a szünetekben zajló beszélgetésnek is visszatérő témája volt.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető, fenntartó és ellenőrző szervezetek képviselőit. A Múzeum aulájának befogadóképessége miatt a szaktárlatvezetést és az ebédet párhuzamos csoportbontással szerveztük. Király András múzeumpedagógus és Törő Balázs és Lipéczné Karsai Henriett néprajzkutatók kalauzolták az érdeklődőket a Bakonyi Házban és az etnobotanikai oktatókertben.
A Tájházalás 4. alkalmára 2021. október 29-én került sor Balatonkenesén. A másik közművelődési és közösségi esemény helyszíne a Balatonkenesei Tájház és környezete lenne. Az épületet és védett telkét 1983-ban vásárolta meg a Műemlék Felügyelőség melyet Wirth Péter felújítási tervei alapján újítottak fel. A helyreállítási munkák 1990-ben fejeződtek be, és 1991. június 16-án nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt, amely 2011-ben érdemelte ki az Év Tájháza címet. A tájház ma is élő, családokat és több nemzedéket összekötő közösség tartja fenn és gyarapítja gyűjteményét, szervezi életét.
A kenesei műhelymunka fő tematikája a tájházak csatlakozási lehetősége volt a 2023-ban Veszprémben és a régióban megvalósuló Európa KulturálisFővárosa programhoz. Az első 2019-ben megrendezett paloznaki összejövetelre már meghívtuk Mike Friderika programfejlesztési igazgatót és igyekeztünk elhelyezni ezeket a fontos értékőrző közösségeket és tereket az EKF programterveiben, kisebb, nagyobb sikerrel. Sajnos a pandémia miatt volt egy másfél éves kiesés, de a korlátozások feloldása után igyekeztünk felvenni újra a szálakat.
Balatonkenesére elfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi programképviseletében
S. Lackovits Emőke, néprajzkutató-muzeológus, a Károli Gáspár Egyetem tanára
Nagy Dénes, a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Népi Építészeti Munkabizottságának elnöke
Tóth Miklós, projektmenedzser az EKF 2023 képviseletében
A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) munkatársai, az EKF 2023 Tájtéka projektjének gondozói
A program szakmai házigazdái és koordinátorai Karsai Henriett és Törő Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzosai.
A Tájházalás 5. alkalmát három bakonyi település tájházait meglátogatva 2022. május 7-én Jásdon, Bakonynánán és Olaszfaluban rendeztük meg.
Ajásdi műhelymunka és a bakonynánai, olaszfalui látogatásfő tematikája a tájházi, néprajzi szakszolgálat megismertetése, a 2022 nyarán a településeken folyó kutatások előkészítése ésa tájházak csatlakozási lehetőségea 2023-ban Veszprémben és a régióban megvalósuló Európa KulturálisFővárosa programhoz volt. Az alkalmakra az országos szakmai szervezetektől hívtunk vendégeket, előadókat. Jásdraelfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész aszentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi programképviseletében
Dr. Király Katalin, a szlovák nemzetiségi tájházak vezetője
Karsai Henriett,néprajzkutató-muzeológus,a Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetője
A program a következő volt:
9:30-12:00 Előadások, beszélgetés és a jásdi tájház megtekintése
Házigazda: Győry Tünde polgármester
Helyszín: Jásd, Bodzaház(Kossuth u. 67.)
12:30-13:30 A bakonynánai tájház és német nemzetiségi helytörténeti gyűjtemény meglátogatása
Házigazdák:
Németh Zsuzsanna polgármester
Rummel Erzsébet, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Helyszín: 8422Bakonynána, Tájház (Alkotmány u. 17.)
14:00-16:00 Az Olaszfalui Nemzetiségi Nap megnyitása a tájházak megtekintése
Házigazdák:
Boriszné Hanich Edit Olaszfalu polgármestere
Varga Antal, Olaszfalu Közösségi és Értékőrző Egyesület elnöke
Olaszfalu, Tájház (Váci Mihály u. 50.)
A tájházaláson közel 50 tájházvezető vett rész Zircről, Csesznekről, Lókútról, Gyulafirátótról, Herendről, Balatonfüredről, Balatonfűzfőről, Balatonkeneséről, Barnagról, Egeraljáról, Székesfehérvárról, Veszprémből.
A rendezvényekről részletes összefoglaló található a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület honlapján és facebook oldalán:
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-veszprem-2021-08-31/
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-balatonkenese-2021-10-29/
https://www.vmhe.hu/tajhazalas-5-jasd-2022-05-07/
Köszönjük megtisztelő támogatásukat.
Veszprém, 2022. június 29. Márkusné Vörös Hajnalka, az egyesület elnöke
Szakmai beszámoló a 201108/02868 pályázati azonosítási számú TÁJHÁZALÁS A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN című programról
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a Laczkó Dezső Múzeummal közösen 2019 júniusában indította el Tájházalás címen azt a műhelymunkát amelynek szándéka, hogy lehetőséget teremtsen a megyében működő tájházak, helytörténeti- és néprajzi gyűjtemények, emlékhelyek számára, hogy a gyűjtemények kezelői és fenntartói találkozzanak egymással és a szakmai munkát segítő néprajzos, történész, restaurátor és PR szakemberekkel és bemutathassák értékeiket.
Az első alkalom házigazdája Paloznak volt 2019-ben, azóta változó helyszínen, változatos tematikával nyolc tájházalást szerveztünk meg. A pályázati támogatásnak köszönhetően ebben az évben három találkozási alkalom valósult meg. 2023. március 25-én Tótvázsonyban, június 3-án Balatonfüred-Arácson és augusztus 25-é Kicsőszön. Az év tematikáját a helytörténeti kutatás módszerének és formáinak megismerésére, a jó tapasztalatok átadására, a példa értékű egyéni és közösségi eredmények közkinccsé tételére szenteltük, sikeresen.
A Tájházalás 6. alkalmára 2023. március 25-én került sor Tótvázsonyban.
Célmondata: „Induljunk el a kályhától!” jól kifejezte a szándékunkat, a helytörténet iránt érdeklődők bevezetése a kutatás és gyűjtés módszertanába. A találkozónak a tótvázsonyi Művelődési Ház adott otthont, helyi házigazdánk a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület volt, amely sikeresen fogja össze a Nagyvázsony és Nemesvámos közötti települések (Vöröstó, Barnag, Tótvázsony, Pécsely) fiatal helytörténet és népi hagyományok iránt érdeklődő személyeit és csoportjait. A találkozón nemcsak a bakonyi és Balaton-felvidéki helytörténeti gyűjtemények üzemeltetői, fenntartói érkeztek (Barnag, Szentgál, Felsőörs, Herend, Balatonfüred, Pécsely, Nagyvázsony, Olaszfalu, Csesznek), hanem a bakonyi pásztorok képviselői és fiatal érdeklődők is. A jelenléti íven regisztrált résztvevők száma 46 fő, több érdeklődő csak bizonyos előadásra, vagy a kerekasztal beszélgetésre tudott csatlakozni.
A Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármesterének köszöntője után a délelőtt előadások, szakmai beszámolók következtek. A szakmai előadások sorát Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros kezdte a levéltári és történeti kutatás lehetőségeiről. Mint a Veszprém Vármegyei Levéltár főlevéltárosa prezentációját a Veszprém Kaleidoszkóp több mint 10 éves jó gyakorlatainak ismertetésével gazdagította. Ezután a jogász végzettségű, nagyvázsonyi helytörténeti kutató Dr. Kandikó Csanád számolt be nagyvázsonyi tapasztalatairól és az ottani tájház állapotáról.
A szünetben a büfé kínálatában kávéval, vízzel és apró péksüteményekkel kínáltuk a vendégeket.
A felfrissülés után 2 előadás nyújtott újabb segítséget a résztvevőknek információkban és jó gyakorlat megismerésben egyaránt. A tájházak tárgyi anyagának tudatos gyűjtését és jó gyakorlatát mutatta be Lipeczné Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum tájházakért felelős muzeológusa, etnográfus, előadásában a Bakonyi Ház állandó és időszaki kiállításának példáján a gyűjteményépítés, leltározás és fenntartás részleteiről hallhattunk. A sort Szabó Csaba néptáncpedagógus, a Tördemici Néptáncegyüttes művészeti vezetője folytatta. Színesen beszélt a pásztorok tárgyi anyagának és szokásainak gyűjtéséről, a ma is élő hagyomány tiszteletéről.
A rövid szünet után kerekasztal beszélgetésre hívtuk a régió tájházait működtető szervezetek képviselőit és az érdeklődőket. A téma a helytörténeti kutatások és értékfeltárás tapasztalatai, a napi örömök, jó példák, nehézségek megbeszélése volt. Felkért beszélgető partnerek: dr. Kandikó Csanád – Nagyvázsony, Baloghné Bertalan Katalin, a pécselyi Csipke Műhely vezetője – Mencshely, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna, a Veszprém megyei Népművészeti Egyesület elnöke – Pécsely, Szendrei Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület elnöke – Tótvázsony, a beszélgetést vezette Lipeczné Karsai Henriett.
A műhelybeszélgetés után a szakmai nap résztvevői helytörténeti túrára indultak Tótvázsonyban Szendrei Szilárd vezetésével
A rendezvényről bővebb képi anyag https://vmhe.hu/tajhazalas-6-totvazsony-2023-03-25/, és videófelvétel https://youtu.be/NGBNKIYjmdE az egyesület honlapján és facebookján elérhető.
Arácsi tájházalásunk tematikája: „Ahány ház, annyi tudás”, a tudásátadás módszerei voltak,
Az esemény helyszíne délelőtt az Arácsi Népház, délután a Arácsi Tájház és környezete volt. Az épületet és védett telkét 2019-ben vásárolta meg a Balatonfüredi Önkormányzat. A helyreállítási munkák 1921-ben fejeződtek be, és 2022. május 21-én nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt. A tájház ma is élő, családokat és több nemzedéket összekötő közösség tartja fenn és gyarapítja gyűjteményét, szervezi életét. Balatonfüred-Arácsra elfogadta meghívásunkat:
Nagy Balázs Vince, főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltárának levéltár-pedagógiai referense aki a levéltár pedagógiai programjairól, gyakorlati és online oktatási lehetőségeiről beszélt, többet be is mutatott.
S. Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutató-muzeológusa, a múzeumi pedagógiai programokról, módszerekről tartott előadást.
Fancsalszki Noémi, a Szentendrei Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa a szabadtéri néprajzi múzeumok tudásátadásáról beszélt.
Némethné Farkas Gabriella mesterpedagógus, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola igazgatóhelyettese a fiatalok megszólításának lehetőségeiről, értékőrzés az Y, Z és alfa generáció nyelvén tartott érdekes bemutatót.
Délután a tájház belső és külső tereiben folytatódott a program bemutatókkal, műhelymunkákkal és interaktív sétával. Az Arácsi Tájházvezető kézműves foglalkozásokat tartott a búza feldolgozásának módjairól. Király András Laczkó Dezső Múzeum múzeumpedagógusa izgalmas foglalkozást tartott a balaton-felvidéki kalendáris népszokásokról. P. Miklós Tamás tárlatvezetést tartott a tájházban, majd sétára indultunk, ahol Némethné Farkas Gabriella akadályjátékot állított össze számunkra, amit Arács történelmi városrészében és a Koloska-völgyben lehetett megoldani.
A program szakmai házigazdái és koordinátorai Karsai Henriett és Király András, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársi voltak.
A Tájházalás 8. alkalmát négy Somló környéki település tájházait meglátogatva 2023. augusztus 25-én Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán és Kicsőszön rendeztük meg.
A kiscsőszi műhelymunka és a somlóvásárhelyi, tüskevári, apácatornai látogatás fő tematikája a 2023 nyarán a településeken folyó kutatások bemutatása, a további helytörténeti gyűjtőmunka módszertani segítése volt. Ezen túl szakértőink bemutatták a Teleki Alapítvány Népi Építészeti programját, a pályázati lehetősgeket. Az alkalmakra az országos szakmai szervezetektől hívtunk vendégeket, előadókat. Kiscsőszre elfogadta meghívásunkat:
Buzás Miklós, főépítész a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nagyapám Háza Örökségvédelmi program képviseletében
Prikler Szilvia Beatrix néprajzkutató Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Karsai Henriett, néprajzkutató-muzeológus, a Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetője
Kottmayer Tibor építész- néprajzkutató, a győri Széchenyi Egyetem oktatja, a Teleki Alapítvány mentora
A program a következő volt:
9:00–12:00 Helytörténeti Gyűjteménytúra.
Találkozó a templomnál (8481 Somlóvásárhely, Szabadság tér 1.)
9:00-9:45 a somlóvásárhelyi tájház és templom bemutatása: Rémai Lászlóné ny. pedagógus
10:00-10:45 a tüskevár tájház bemutatása: Jakab Imréné alpolgármester
11:00-11:45 az apácatornai tájház és templom bemutatása: Kovács Béla polgármester és Molnár Zoltánné alpolgármester
A délutáni kiscsőszi előadások és műhelybeszélgetés során Nagyné Kozma Ildikó a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont ny. vezetője az ökológiai sokféleség és ennek kutatási módszereibe vezette be a részvevőket, Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros a levéltári források kiválasztásáról és használatáról beszélt, Szabóné Vörös Györgyi az Eötvös Károly megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményének vezetője a helytörténeti kutatás könyvtári forrásaiba vezetett be, Bontó László Levéltáros a helytörténeti kiadványtípusokról és a kiadványok szerkesztéséről, utóéletéről beszélt.
A nap befejezéseként Bagyura Ferenc az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület munkatársa körbe vezetett bennünket a kiscsőszi fejlesztéseket és csodálatos élet- és közösségi tereket megmutatva.
A tájházaláson közel 40 tájházvezető vett rész Zircről, Csesznekről, Lókútról, Gyulafirátótról, Herendről, Balatonfüredről, Balatonfűzfőről, Balatonkeneséről, Barnagról, Egeraljáról, Székesfehérvárról, Veszprémből.
A rendezvényekről részletes összefoglaló található a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület honlapján és facebook oldalán:
https://vmhe.hu/tajhazalas-6-balatonfured-aracsi-nephaz-2023-06-03/
https://vmhe.hu/tajhazalas-8-kiscsosz-2023-08-25/
Veszprém, 2023. október 15.
Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém megyei Honismereti Egyesület elnöke
Tajhazalas_penzugyi_elszamolas
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program keretében a “Cholnoky-projektindító rendezvények megszervezésére 990.000.- Ft támogatásban részesült.
A Cholnoky projekteket bemutató rendezvénysorozat keretében, két könyvbemutatót és két tematikus sétát valósítottunk meg. Az első könyvbemutató eseményünkre 2021. július 23-án 16:30-kor került sor Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban. A sajtótájékoztatón az EKF szervezetét Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos, Varga Richárd az VEB2023 EKF kulturális projektmenedzsere, kommunikációs szakemberek és EKF önkéntesek, Veszprém várost Porga Gyula polgármester képviselték. Az esemény házigazdája Péterváry-Szanyi Brigitta a múzeum igazgatója volt. A Cholnoky család történetét feldolgozó kötetet Dr. Kubassek János az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mutatta be az érdeklődők számára. A rendezvényen részt vettek a Cholnoky család leszármazottja is.
https://www.vmhe.hu/cholnoky-projekt-es-konyvbemutatok/
2021. július 24-én 16:30-kor, Balatonfüreden az Arácsi Népház, Kiállítóház és Fiókkönyvtárban rendezték meg a kötet második bemutatóját. A nagyszámú közönséget Takács Miklós önkormányzati képviselő, a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület elnöke köszöntötte. A kötetet Dr. Kubassek János mutatta be. A könyvbemutató után a Cholnoky család tagjai meséltek személyes történetükről, valamint a Cholnoky név szerepéről életükben.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1695842580623440&id=447818072092570
A kötet harmadik bemutatójára a „Könyvből várat – Várból könyvet - Mini könyvhét Veszprémben” című eseménysorozat keretében került sor 2021. szeptember 14-én 16:30-kor a Művészetek Háza – Dubniczay Palota udvarán. Az eseményen Kilián László, a Művészetek Háza igazgatója beszélgetett a könyv kiadója, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökével, Márkusné Vörös Hajnalkával.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1734154750125556&id=447818072092570
Tematikus sétákat tartottunk két helyszínen, Veszprémben 2021. október 22-én „Séta a Cholnoky család nyomában Veszprémben” címmel és Balatonfüreden 2021. október 23-án „Séta a Cholnoky család nyomában Balatonfüreden”.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1762984957242535&id=447818072092570
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1762969273910770&id=447818072092570
A Cholnoky projekt megvalósult programjaival sikerült a Cholnoky család kiemelkedő tagjainak szellemi hagyatékára építve a helyi kulturális értékeket bemutatni és közelebb hozni a város és a régió lakosaihoz, ezen túl az ide látogatókhoz, hogy megértsék miért viseli Veszprémben a Cholnoky nevet egy iskola, egy kórház, egy lakónegyed és számos más emlékhely a régióban.
Erősítettük ezzel a helyi identitástudatot, Veszprém, Balatonfüred és a Balaton-régió kulturális sokszínűségét.
Ezen túl a Cholnoky család történetéről megjelent könyv eljutott az ország valamennyi megyei könyvtárába és a határon túlra is (Kolozsvár).
A megjelent tudósítások erősítették Veszprém és a régió hírnevét.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület a “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” program keretében a “Tethys-Veszprém a Geopolis kulturális zöld útvonal kialakítása közösségfejlesztő programok szervezésével” projekt 5.598.860.- Ft támogatásban részesült.
Projektünk a KULTURÁLIS ZÖLD-ÚTVONAL kiépítésével a város központjától 5 percre, izgalmas helytörténeti és ökológiai bemutatóhelyet hozott létre, amely kisebb kulturális rendezvények helyszíneként is szolgálhat. Célunk a helyi védettségű, ökológiailag gazdag területen, a Laczkó Dezső által feltárt fosszília: a kavicsfogú álteknős és a Tethys-tenger ökológiájának bemutatása. A Zsoldos Márton természetfestő által elkészült életkép felfestése (SzínVonal BDC) a Dózsa Gy. u. alatti alagútban teli találat.
Már tavasszal elindultunk civil közösségeink felé. Így sikerült május 10-én és azóta folyamatosan az útvonalat az EKF, a Ragyogók és a helyi lakosság közreműködésével kitisztítani, megőrizve annak értékeit. A VKSZ segítségével a zöld hulladék mulcsozását és annak visszaterítését is közösségi összefogással végeztük. A lecserélt, a Városgazdálkodási Iroda által felajánlott, még újrahasznosítható elemekből építettük ki a Ny-i oldal lépcsőfeljáróját kapaszkodóval, hogy a családosok és az idősebb korosztály is biztonságosan használhassa az új ösvényt. A mozgásérzékelővel, független napenergia rendszerrel ellátott világítás lehetővé teszi a ~240 millió éve élt tengeri élőlényeink tanulmányozását. Kihelyezett táblánk, az élőlények beszámozásával beazonosíthatóvá tette az itt megtalált fajokat, elnevezésükben tisztelegve híres tudósaink és mecénásaik előtt.
A Halagút 2021.10.21-i ünnepélyes átadásával, média megjelenéseivel, országos hírnevet szerzett Veszprémnek, szélesítve a város által megmutatható kincsek tárházát. Ugyanekkor adtuk át a Sintér-árok melletti két buszmegállót, a régi kőbányáról és a Tethys élővilágát megjelenítő installációnkat 3 nyelvű tájékoztatóval.
A zöld folyosót, az ikonikussá vált kavicsfogú álteknőssel birtokba vették az itt élők. Mindig sétálnak erre családok, futók, kutyát sétáltatók, kerékpározók. Folyamatos ápolását a „Zöld Őrjáratokkal” biztosítjuk, melyet az Ipari Technikum és a 1415. sz. IV. Károly cserkészcsapat önkéntesei felváltva végeznek.
A zöld –útvonal létrehozása a város Endrődi lakótelepi embereit érintette leghamarabb. Számukra megnyílt egy természetbarát útvonal a Séd völgyére, a Kolostorok és Kertek útvonalra. A sétálni kívánó egyedülállókon kívül biztonságos, tiszta ösvény várja a családosokat, futókat, kerékpározó- kat, valamint a város más részeiben dolgozókat, akik kerékpárral közlekednek. A veszprémi családok ingyen hozzáfértek egy új túraútvonalhoz, mely családbarát és a következő években tovább fejlődő információs terepet biztosít számukra. Az országos információ miatt, a veszprémi turizmus új lehetőségeket kínál a VMHE honlapját is a látogatóknak. A Tethys ökológiáját bemutató vízáteresz oktatási lehetőségeket kínál az ifjúság részére, bemutatva a Föld állandó mozgását, változását, segítve a jelen klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A városba érkező turisták angol és német nyelven is tájékoztatást kapnak egy könnyű, érdekes programhoz, mely a város eddigi történelmi kincseit bővíti természettudományi információkkal.
A Sintér-árok helyi védettségű, kb. 500 m hosszúságú útvonala, a leágazásokkal és az egyedülálló kilátással segíti a stressz oldás ( erdőfürdő – SIN RIN YOKU) lehetőségét.
Az itt élők új ötleteket kaphatnak a városrész gazdagítására, újra értékelésére.
https://www.vmhe.hu/tethys-veszprem/
Egyesületünk a 2018-as évi működéséhez NEA-KK-18-M-0406 azonosító számon nyert támogatást.
A szervezet tevékenysége:
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjai nagyon értékes és hasznos munkát végeznek községi, városi és megyei honismereti mozgalmakban. Az egyesület tagjainak jelentős többsége önzetlen munkával segíti a 27 éve működő Veszprém Megyei Honismereti Egyesületet. Számos olyan könyvet és kiadványt jelentet meg az egyesület, amelyek megírásában, kiadásában tagjaink közreműködnek. Megjelent kiadványaink közül kiemelendő a 2015-ben megjelent Veszprém megyei honismereti lexikon 1. kötete, amely kortárs életrajzokat mutat be. A célunk ezzel a kiadvánnyal az volt, hogy a helytörténettel és honismerettel foglalkozók munkásságát életrajzaikon keresztül mutassuk be. Jelenleg folyik a Lexikon 2. kötetének anyaggyűjtése. 2017. dec. 15-én az alsóörsi kultúrházban került bemutatásra "Alsóörs, ez az a hely..." címmel Albrecht Sándor helytörténeti kutató 85. születésnapjára készült kötet.
Az egyesület közhasznú tevékenységét Veszprém megye közfeladataihoz kapcsolódóan látja el. Így részt vállaltunk Veszprémben a Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület interaktív honismereti vetélkedőjének a szervezésében.
Színvonalas előadásokkal, kiállításokkal, könyvbemutatókkal, műhely-beszélgetésekkel vettünk részt több megyei kulturális, honismereti és helytörténeti rendezvényen. Ebben az évben is nőtt tagjaink és tagszervezeteink száma, így már több mint 100 nyilvántartott tagja van egyesületünknek.
A Honismereti Szövetséggel továbbra is élő a kapcsolatunk. Fontosnak tartjuk az Országos Honismereti Konferenciákon való részvételt. A Honismeret című folyóiratban több cikk is foglalkozott Veszprém megye honismeretével és helytörténetével. 2017-ben részt vettünk a Sárospatakon megrendezésre került Országos Honismereti Akadémián, amelyen a reformáció születésének 500. évfordulója előtt tisztelegtünk.
A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület szervezésében 2017. nov. 2-5. között Veszprémben került megrendezésre a XXII. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémia. Az akadémia fő témája a "Mesterségek családomban és környezetemben" volt. 48 középiskolás fiatal és tanár fogadta el meghívásunkat az eseményre.
Egyesületünk aktívan részt vesz a helyi és megyei Értéktár Bizottságok munkájában. Megyei Elnökségünk rendszeresen véleményezi a felterjesztett Megyei Értéktári javaslatokat, valamint felkérésre javaslatot tesz országos felterjesztésekre.
Veszprémben több tagunk is rendszeresen alkotó résztvevője az önkormányzat Kegyeleti Munkacsoportjának. A várossal való jó együttműködésünk egyik eredményének tartjuk a veszprémi Alsóvárosi temetőben megvalósult világháborús sírok felújítását, és gondozását. A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár vezetése és annak Helytörténeti Részlege egyesületünket továbbra is magas színvonalon, önzetlenül segíti és szakmailag támogatja, valamint rendezvényeink helyigényét mindenkor térítésmentesen teljesíti.
Anyagi helyzetünk a minimális tagdíj mellett csak a legszükségesebb működési feltételeket biztosítja.
A pályázat milyen társadalmi szükségletet kíván kielégíteni?
Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a lakóhelyük történelmének, történelmi emlékeinek, nevezetességeinek megismerésére, a hagyományok, emlékek összegyűjtésének fontosságára, valamint teret biztosítsunk a honismeret iránt érdeklődőknek a találkozásra, a közösség építésre, tapasztalat és tudás megosztására, átadására.
Ennek eredményeként bízunk abban, hogy a helyi értékek jelentősége nő a fiatalabb generációk szemében, erősödik a lakóhely és a szülőföld iránti elköteleződés.
Egyesületünk intézményes szakmai hátterét a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának szakmai munkatársai biztosítják.
Az egyesület jó kapcsolatot ápol a helyi médiával, aminek eredményeként a Napló c. veszprémi napilapban több cikkünk jelenhetett meg, a Veszprém TV rendszeresen tudósít honismereti eseményekről, valamint a veszprémi Méz Rádió Vasárnapi Magazinjában hetente kapunk lehetőséget arra, hogy a honismeret és helytörténet szempontjából híres embereket és eseményeket mutathatunk be a hallgatók számára. A fiatalok, diákok megszólítását is fontos feladatunknak tartjuk. 2018-ban tervezünk fiataloknak szóló megyei honismereti pályázat kiírását is.
A pályázat hogyan járul hozzá a szervezet működéséhez (fenntarthatóság, önkéntesek bevonása):
Jelenleg a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnek nincs önálló irodája, így a működtetést az elnök és az elnökségi tagok lakásáról végezzük. Pályázatunkkal meg kívánjuk valósítani, hogy az Egyesület informatikai és műszaki eszköz háttere stabil legyen, a rendezvényekhez, és programokhoz megfelelő műszaki kiszolgáló egységek, tárgyi feltételek megvalósulhassanak. Tagjaink több városszépítő és -építő, műemlékek, temetők felújító akcióiban vesznek részt, amelyekhez biztosítani szükséges az alapvető munka - és védő felszereléseket, valamint azok megszervezéséhez szükséges reklám, figyelemfelhívó, és a programok lebonyolításához szükséges alapvető feltételeket. Évek óta szervezünk előadássorozatokat, megemlékezéseket, kiemelt nemzeti ünnepekhez köthető programokat, amelyek előkészítésénél, megvalósításánál nagy segítséget jelentene az igényelt informatikai és műszaki háttér: projektor, monitor, külső merevlemez
Önkéntes: 30
Elérni szándékozott személyek: 300
Közvetlenül elért személyek: 60
Érintett korcsoport: 30-49
Együttműködő civil szervezetek: 10
Nyomtatott sajtóban való megjelenés: 15
Saját honlapon kívüli megjelenés: 15
Közművelődési program: 25
Egyesületünk EA-KK-19-EG-0290 azonosítószámon 200.000 Ft működési támogatást nyert.
A pályázat felhasználása és a tevékenységünk bemutatása:
Az egyesületünk egyik kiemelt célja, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a lakóhelyük történelmének, történelmi emlékeinek, nevezetességeinek megismerésére, a hagyományok, emlékek összegyűjtésének fontosságára, valamint teret biztosítsunk a honismeret iránt érdeklődőknek a találkozásra, a közösség építésre, tapasztalat és tudás megosztására, átadására. Ezeket a célokat szolgálják azok a programsorozatok, amelyeket az egyesület megújult vezetése és tagsága 2019-ben indított:
Tematikus séták a Veszprém megyei települések épített és természeti értékeinek megismertetésére. Célunk, hogy a családok, kiemelten pedig a fiatalok megismerhessék, majd szélesebb körben (barátaiknak, ismerőseiknek, vendégeiknek) bemutathassák lakóhelyük rejtett kincseit és azt. hogy ezeknek milyen hatásuk van jelenünkre és jövőnkre. Mindezt egy-egy helyi személyiség életének és tevékenységének mélyebb megismerése által tettük személyessé és átélhetővé. A 2019 április 1 és 2020. március 30 között Veszprémben 8 tematikus sétát tartottunk egyesületi tagjaink vezetésével. Öt sétát 2019. április 19-én a Honismeret Napján 1. A középkori Veszprém legendáinak nyomában (Pátkai Ádám régész), 2. A Cholnoky család nyomában (Rybár Olivér tanár, geológus), 3. Veszprém a nyelvészek (Horváth János, Simonyi Zsigmond, Lőrincze Lajos) városa (Sebő József tanár, író), 4. Laczkó Dezső nyomában (Rainer Pál történész), 5. a veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában (Bontó László levéltáros) témában. Kettőt a Kulturális Örökség Napjához kötődően 2019. október 15-én és 22-én a veszprémi Jeruzsálemhegyen: 7-8. A református templom és környéke (Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros) és egyet 2020 tavaszán (2020.03.01.) 8. A veszprémi vízellátás, az egykori kőbánya és a Sintérdomb természeti értékei témában (Nagyné Kozma Ildikó tanár, környezetvédelmi szakértő). A sétákról a helyi televízió is tájékoztatott: https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/hires-veszpremiek-nyomaban/ ; https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/multbatekinto-setak/
Tájházalás címen 2019 júniusában indítottunk műhelybeszélgetés-sorozatot azzal a szándékkal, hogy lehetőséget teremtsünk a megyében működő tájházak, helytörténeti- és néprajzi gyűjtemények, emlékhelyek számára, hogy a gyűjtemények kezelői és fenntartói találkozzanak egymással és a szakmai munkát segítő néprajzos, történész, restaurátor és PR szakemberekkel és bemutathassák értékeiket. Első találkozó Paloznakon volt 2019. június 28-án, a második Bakonybélben 2019. október 22-én. Az első alkalommal Prikler Szilvia a Magyar Tájházak Központi Igazgatóságának és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzos muzeológusa a tájház alapítás feltételeiről, a második alkalommal a tájházak, gyűjtemények pályázati lehetőségeiről kapunk tájékoztatást. A Laczkó Dezső Múzeum vezetősége az EKF 2023-as terveiről számolt be, a tárgyrestaurátorok az épületek és tárgyak állagmegóvásáról beszéltek. Czeglédy Ákos Paloznak polgármestere igazi házigazdaként nem csak elmondta, de be is mutatta, hogy hogyan működik egy minden szempontból jól kialakított tájház és környezete.
Fotók: https://vmhe.hu/tajhazalas/
A Cserháti Könyvszalont 2019 októberében a veszprémi Kölcsey Ferenc Könyvesbolttal közösen indítottuk el, amelynek keretében a megye kultúrtörténetét, helytörténetét, értékeit bemutató könyveket és a könyvkiadással foglalkozó helyi civil szervezeteket mutatjuk be havi rendszerességgel. A könyvbemutatóval, felolvasással összekötött beszélgetéseknek nagy sikere van és érdeklődéssel figyel bennünket a sajtó is, eddig valamennyi rendezvényünkről tudósított:
1. 2019. 10. 21. Schleicher Vera: Kultúrfürdő könyvét és a mögötte álló kutatócsoport (https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/cserhati-konyvszalon/)
2. 2019. 11. 04. Almádiért Közalapítványt és az Almádi Füzeteket I–XV. (https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/almadi-fuzetek/)
3. 2019. 12. 02. Balatonfüred Városért Közalapítványt és legújabb kiadványait mutattuk be.
4. 2020. 01,27. Veszprém megyei szakácskönyvek (Bakonynána, Gyulafirátót, Hárskút, Herend, Veszprém) https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/szakacskonyvek-a-szalonban/. 5. 2020. 02 .24. Alsóörsi könyvei (https://www.veszpremtv.hu/tv-musor/alsoors-kincsestara/)
Egyesületünk kiemelten figyel a fiatalok megszólítására. Ez a célt szolgálták a következő programjaink:
2019.03.24-én Budapesten az Országos Honismereti Napon képviseltük az egyesületet, ahol a helytörténeti tankönyvek és kiadványok módszertani bemutatóját tartották. A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjai Szabóné Vörös Györgyi és Nagyné Kozma Ildikó a „Sétál a család” veszprémi helytörténeti füzetsorozatot mutatták be nagy sikerrel.
2019. 05.02-án tartottuk a veszprémi malmokat bemutató vetélkedő döntőjét. A vetélkedősorozat célja a fenntartható fejlődésre nevelés volt Nagyné Kozma Ildikó vezetésével
2019.05.10-én Veszprémben, a diákoknak szervezett Zöld parlamenten mutatkozott be egyesületünk Kozma Ildikó, Vörös Györgyi segítségével.
2019.05.24-én helytörténeti vetélkedővel vettünk részt a Balaton-felvidéki Iskolák találkozóján (BAFIT) Zánkán
Egyesületünket 4 diák képviselte Kőszegen az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián (2019.08.1-8.)
Barangoló Veszprémben a Nagy Háború nyomában címmel vetélkedőt hirdettünk és bonyolítottunk le 2019.10.16.-án, amelyen 7 általános-, és 4 középiskola 5-5 fős csapata vett részt.
Részt vettünk a veszprémi Civil napon (2019.06.01.) és a Könyvnapon (2019.06.12.) Molnár Jánosné: Mesélő házak című kötetének bemutatásával, a Gizella-napi rendezvényeken (2019.05.10.) Esterházy kötet bemutatásával. A tematikus sétákhoz is kötődő kiállítások és kiadványok a megyei Könyvtárban: 2019.05.24-én „A nyelvészek városa” (Sebő József) és 2019.06.21-én „A kavicsfogú álteknős” kiállítás a Veszprémi Szemle bemutatóján (Bontó László). Képviseltük az egyesületet 2019.08.19-én a városrészi ünnepeken (Völgyhíd ünnep).
Munkánkhoz köszönjük a Nemzeti Együttműködési Alap megtisztelő támogatását.
A pályázat hatása a szervezet működésére:
Anyagi helyzetünk a minimális tagdíj mellett csak a legszükségesebb működési feltételeket biztosítja. Jelenleg a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnek nincs önálló irodája, így a működtetést az elnök és az elnökségi tagok lakásáról végezzük. Pályázati támogatásukkal biztosítani tudtuk, hogy az Egyesület informatikai és műszaki eszköz háttere stabil legyen, a rendezvényekhez, és programokhoz megfelelő műszaki kiszolgáló egységek, tárgyi feltételek megvalósulhassanak.
Tagjaink több városszépítő és -építő, műemlékek, temetők felújító akcióiban vesznek részt, amelyekhez biztosítani szükséges az alapvető munka- és védő felszereléseket, valamint azok megszervezéséhez szükséges reklám, figyelemfelhívó, és a programok lebonyolításához szükséges alapvető feltételeket.
Évek óta szervezünk előadás-sorozatokat, megemlékezéseket, kiemelt nemzeti ünnepekhez köthető programokat Veszprém megye különböző településein. Támogatásukkal jutottunk el 2019. március 14-én és 2020. március 13-án a bakonyszentiváni versünnepre, ahol Csót, Vanyola, Lovászpatona, Noszlop. Pápateszér általános iskolásai szavalóversennyel éltetik meg a 1848-as forradalom emlékét. Támogatásukkal jutottuk el Zánkára a BAFIT rendezvényre, 2019. július 12-én Zircre a Reguly-napokra, 2019. szeptember 20-án Herendre egy egyesületi könyvbemutatóra, 2019. október 20-án Noszlopra, a Gaál Sándor megemlékezésre...
Köszönjük, hogy pályázati támogatásukkal megvalósíthattunk programjaikat.
